198137. lajstromszámú szabadalom • Berendezés bevonatok robbantással történő felvitelére
3 198 137 4 tétcs végénél 5 csőcsonkon keresztül becsatlakoztatott 4 adagolót. Az 1 cső vízhűtéssel kiképezett 2 hűtőköpennyel van ellátva. Tartalmaz még a berendezés a robbantást indító és végrehajtó gyújtóegységet, a példánkban 6 gyújtógyertyát. A 2. és 3. ábrákon a találmány azon kiviteli alakja látható, ahol a gázokhoz kiképezett 3 keverő az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaktól eltérően az 1 cső hengerfelületére érintőirányban elhelyezett 7 csatornán keresztül van a 3 keverővei összekapcsolva. Itt a tulajdonképpeni 1 cső tehát lépcsőzetesre van kiképezve, azaz egymást követően egy kisebb átmérőjű 9 csőszakasz és egy nagyobb átmérőjű 8 csőszakasz, van elhelyezve, melyek egymásba nyúlnak. A nagyobb átmérőjű 8 csőszakasz az 1 csőnek a kimeneti nyílása felé eső 11 végénél van, és ehhez a 8 csőszakaszhoz van a gázokhoz kiképezett 3 keverő a 7 csatornán keresztül csatlakoztatva, mely 7 csatorna egy csőcsonk formájában van kialakítva és egy az 1 csőben kialakított 10 nyílással működik együtt. A kisebb átmérőjű 9 csőszakasznak a 11 csővége, mint kimenet az 1 cső nyitott vége irányába nézve a 10 nyílás után helyezkedik el. Az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak működése a következő: Miután a 3 keverő segítségével az 1 csőnek az alsó „aktív” része megtelt, a robbanó gázkeverékkel végrehajtunk egy robbantást a 6 gyújtógyertya villamos kisütésével. A robbanási irány és tengely az 1 cső nyitott vége felé mozog, míg a robbantási termék részben a 4 adagoló csatlakozási helyének irányába, részben ezzel ellentétes irányba. így lényegében a robbantási termék előtt a robbantási hullám, mint nyomóhullám úgy kiszélesedik, hogy sűríti az 1 cső felső „passzív” tartományában lévő gázt. A nyomóhullám a 4 adagolóban is megnöveli a nyomást, majd az 1 cső felső részében visszaverődik és a „passzív” részben fölfelé mozgó robbantási terméket lefékezi. Miután a nyomóhullám, illetőleg robbanóhullám elérte az 1 cső végét, mely a szabadba nyílik, létrejön az expanzió hullám, amely a nyitott csővéggel ellentétes irányban mozog, és a részecskéket az 1 cső „aktív” részében felgyorsítja, a robbantási termék irányát pedig a „passzív” részben megváltoztatja. Végül is az 1 csőben található teljes gázmennyiség a nyitott csővég irányába fog elmozdulni. Amikor az 1 csőben a nyomás lecsökken, lassú folyamat indul el, mégpedig a gáz és a porszerű anyag a 4 adagolóból az 5 csőcsonkon keresztül kilép és a porszerű anyag is az 1 cső kimeneti nyílása felé fog mozogni, és megtölti azt friss robbanókeverékkel. Abban a pillanatban, amikor a por nagy része, amely az 1 csőben táguló felhőt képezve mozog, a gázkeverék belépési helyén túlhaladt, újabb robbantás jön létre, az előbb leírt nyomóhullámokkal és robbanóhullámokkal. Ebben az esetben azonban robbantási termékekben, melyeket az 1 cső „passzív” részébe bevezetünk, porrészecskék vannak, amelyek a robbantás pillanatában a robbanókeverék bevezetési helyénél vannak, és az 5 csőcsonkot elérték, parazita bevonatot hozhatnak létre. Ez azonban mindenek előtt attól függ, hogy a nyomóhullám melyik pillanatban érkezik erre a helyre, ez pedig attól függ, hogy az 1 cső „aktív” és „passzív” részének a hossza milyen arányban van az 1 cső mentén. A „passzív” rész minimális hossza az 1 cső hoszfzának egyharmada alá nem csökkenhet. A maximális hossznál, illetőleg a „passzív” rész hosszának növekedésével csökken annak a valószínűsége, hogy parazitaréteg rakódik le, ugyanakkor azonban ennek a hossznak a növekedésével csökken n felviendő bevonat minősége. így ezeknek a megfelelő egyensúlyban tartásával lehet a jó minőségű bevonatot elérni és a parazitarétegek lerakódását elkerülni. A „passzív” rész hossza a cső hatásos hosszának < sökkenésével függ ebben az esetben össze, amikor is az 1 cső kimeneti nyílása felé a gyorsulás és a felmelegedés a kimenő nyílás felé haladva megnő. Kísérleti úton megállapítottuk, hogy az a maximális érték, amikor még nem képződik káros parazitabevonat, cs a valódi bevonat minősége még megfelelő marad, a „passzív” rész a cső hosszának 2/3-át nem haladhatja meg. Azaz a korábban már említett csőrész középső” része kifejezés alatt azt értjük, hogy az. a szakasz az 1 cső hosszúságának 1/3-át foglalja magába és az 1 cső két végétől egyenlő távol van. A berendezés 2. és 3. ábrán látható példakénti kiviteli alakjának működésmódja alapvetően nem különbözik az 1. ábra szerinti berendezés fentiekben vázolt működésmódjától, és itt is ugyanazokat a geometriai arányokat kell betartani. A berendezés ezen kiviteli alakjának az az előnye, hogy a gázkeverék bevezetési helye — a 10 nyílás — a 4 adagolóhoz hasonlóan a porrészecskéktől árnyékolva '■an. A 7 csatornának az 1 cső hengerfelületéhez képest érintőirányú elhelyezkedése pedig lehetővé teszi, hogy a gáznak a 3 kcvcröből való kilépésénél c sökkentsük a dinamikus ellenállást. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Berendezés bevonatok robbantással történő felvitelére, amely tartalmaz egy nyitott kimeneti véggel ellátott csövet, továbbá porszerű anyaghoz kiképezett adagolót, amely a cső kimeneti végével szemben lévő végével van összekötve, valamint tartalmaz egy keverőt a gáz és robbanóelegyhez, mely összeköttetésben áll a csővel, azzal jellemezve, hogy a keverő (3) a csőhöz (1) annak középső részénél van csatlakoztatva. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a keverő (3) a cső (1) liengerfelületére érintőleges irányban kiképezett csatornán (7) keresztül van a csőhöz (1) csatlakoztatva. 3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a cső (1) két, a cső (1) hossza mentén egymás mögött elhelyezett és részben egymásba 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
