198128. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyszerkészítmények előlllításár, liposzómákat tartalmazó vizes diszperzió vagy száraz készítmény alakjában
17 198 128 18 ben és adott esetben inéit gázatmoszférűhan, például nitrogén- vagy argonatmoszférában is végrehajtható. A képződött liposzómák vizes fázisban nagyon sokáig (több Íréiig vagy hónapig) állandók. Vizes íiposzómadiszperziók formájában levő gyógyszerkészítmények adott esetben stabilizátorok, mint mann.it vagy laktóz hozzáadása után, fagyasztva szárítással, raktározhatóvá tehetők. A képződött unilameiláris liposzómák nagysága egyebek között a hatóanyag és a lipidk.omponensek szerkezetétől, a komponensek keverési arányától, és a komponenseknek a vizes diszperzióban levő koncentrációjától függ. így például a lipidkomponenscknek a vizes fázisban való koncentrációját emelve vagy csökkentve nagyobb hányadban állíthatók elő kis vagy nagy liposzómák. A liposzóma-diszperzió utókezelése útján, például ultrahangkezelés vagy egyenletes póruséi szűrön (például Nucleopore®) való átsajtolással különösen egyöntetű részecske-eloszlású liposzómák nyerhetők. A nagy líposzómákat a kisebbektől — ha egyáltalán szükséges — szokványos elválasztási módszerekkel, például gélszííréssel, mint Seplrarose 413 vagy Scphacryl hordozóanyaggal, vagy a liposzómák ultracentrifugával például 160 000 g gyorsulással való ülepítésc útján választjuk el. Ilyen nehézségi gyorsulással például mintegy 3 órás centrifugálással a nagy iiposzómák leülepednek, míg a kis iiposzómák diszpergálva maradnak és dekantálhaíók. Többszöri centrifugálás után a nagy és kis liposzómák tökéletesen elkülöníthetők. Líposzómákat előnyösen akkor szeparálunk, ha a b) eljárás szerint a vizes fázis nem tartalmaz „bezárt”, vízoidható vegyületeket. Különösen a vízoldható daganatgűtló szereket, mint alkilezőszereket például szűréssel, ultraszűréssel, dialízissel vagy centrifugálással célszerű elválasztani, mivel ezen hatóanyagok elviselhetősége oldott formában nem különösebben jó. A feldúsított liposzómák hordozófolyadékkai, például izotóniás, steril konyhasóoldattal keverhetők el. Viszonylag egyenletes nagyságú, kis líposzómákat tartalmazó vizes diszperziók ultrahangos kezeléssel is előállíthatok. Célsztírésse! is elválaszthatók a vizes fázisban található, 6,0-10“8 m átmérőjű liposzómák, valamint a ,,nern bezárt” lipofi! hatóanyagok és a feleslegben levő, nagy molekulasúlyéi aggregátumokat képező diszpergáit lipidek, és így viszonylag egyenletes nagyságú hposzómafrakciót tartalmazó vizes diszperzió állítható elő. A liposzómák képződése és vizes fázistartalmuk önmagában ismert módon, különféle fizikai mérőeljárásokkal kimutatható, például „freeze fracture” és ultravékony elektron-mikroszkópiával vagy röntgendiffrakcióval, dinamikai fényszórással, a szűrlet tömegmeghatározásával analitikai ultracentrifugában és mindenekelőtt spektroszkóposan, például magrezonanciaspektrumban (*H, 13C és 3JP). Szintetikus, alapvetően tiszta (3) és (II) általános képletű foszfolipidek ismertek. Példaként Browning J. és Seelig J. áttekintő munkájában [„Synthesis of Specifically Deuterated Saturated and Unsaturated Phosphatidylserins”, Chem. and Physics of Lipids 24, 1C3—118 (1979) leírják az l,2-d;(9-ráz-oktadecen(!Íl)-3-j.*í-foszfatidil-(S)-szerm előállítását]. A gyulladásgátlók, antibiotikumok, leishmaniasis el eni szerek és daganatgátló-kemoterápeutikumok csoportjaiba tartozó hatóanyagok ismertek [lásd például Merck-index 10. kiadását, vagy Schröder és munkatársai korábban idézett áttekintő munkáját „Pharmazeutische Chemie”)]. A (VI) általános képletű muramil-peptid típusú, említett immunmodulátorok szintén ismertek (lásd például a 25 495 és 21 367 számú európai szabadalmi le rást. valamint a 7,637,091 számú francia szaba drlmi leírást). A lipopeptid-tjpusu, említett immunmodulátorok is ismertek (például 114,787 számú európai szabadi Imi bejelentés vagy 330 számú európai szabadalmi le. rás). A tisztított interleukin 2 előállítása is ismert (0 106 179 számú európai szabadalmi bejelentés, valamint 4,448,879 számú Amerikai Egyesült Államokbeli szabadalmi leírás). Makrofág-migrációt gátló faktort (MIF), leukocitamigrációt gátló faktort, leukocita-migrációt erősítő fastort, makrofág-aktiváló faktort (MAF), kolóniástul! uláló faktort és hasonlókat számos közleményben leírtak [például Salahuddi S. Z. és munkatársai, Science 223, (4637), 703-707 (1984)]. Emberi M \F-í különösen nagy hányadban tartalmazó tenyész ri-szűrletekct szintén számos közleményben leírnak [pildául Ix I. és munkatársai, J. Immuuol. 131, 28 21—2826 (1983), Kleinermann E. S. és munkatársai, J. Clin. Invest. 72, 304-315 (1983), Cameron, D J., J. Clin. Láb. Immunoi. 13, 47—50 (1984), valani nt Kleinermann E. S. és Fidler I. J., Limphokine Research 2/1.7—12 (1983)]. A használt 7,0—7,8 pH-jú pufferoldatok előnyösen di lidrogén/hidrogén-foszfat-alapú steril foszfátpuffer ol latok, amelyek például a „lingers Handbuch der Pharmazeutischen Praxis”, Springer Verlag, 1. kötet 357—369 oldal előírása szerint állíthatók elő. Főként steril, izotóniás, kalcium-mentes, 7,2 pH-jű pufféról latokat (Dulbecco) használunk. A következő példák ismertetik a találmányt, anélkül, hogy oltalmi körét korlátoznák. A hőmérsékletekét Celsius-fokokban adjuk meg. 1. példa Gömblombikban feloldunk 586 mg steril tercbu tanolt, 0,1 mg N-acetil-D-muramil-L-alanil-D-izoglutaminil-L-alanin-2-(l,2-dipalmitoil-s/i-glicero-3-hidroú-foszforil-oxi)-etil-amidot (előállítás a 25 495 számú európai szabadalmi leírás szerint), 75 mg (95% tisztaságú) nátrium-1,2-di-(9-cisz-oktadecenoil)-3-j«foszfatidil (S)-szerint [előállítás Browning J. és Seelig J. szerint, Chem. and Physics of Lipids 24, 103—118 X1 ?79)] és 175 mg (95 % tisztaságú) 1-n-hexadekanoil-2-i9-cisz-oktadecenoil)-3-m-foszfatidiI-kolint (Avanti, Polar Lipids). Az oldatot „Acrodisc”-cn (2,0-10-7 m) sterilre szűrjük és steril fiolába töltve —45 °C-on lefagyasztjuk. A fiolát 25 °C elérésekor vákuumban megszúritjuk és argonatmoszférában lezárjuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 10
