198119. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1,3,5-oxadiazin- 2-on- származékokat tartalmazó inszekticid és akaricid készítmény és eljárás a hatóanyag előállítására
15 198 119 16 lyczzük. A lerakott petéket hetenként 2-3-szor folyóvízzel kimossuk, megszámoljuk, 2 -3 órára egy vizes fertőtlenítőszer-oldatba helyezve fertőtlenítjük, majd a lárvák tenyésztésére alkalmas tápanyagot tartalmazó csészékben eltesszük őket. Hét nap múlva meghatározzuk a peték %-os pusztulási arányát, vagyis azt, hogy hány lárva kelt ki a félretett petékből. A vizsgált hatóanyag szaporodásra gyakorolt hatásának időtartamát úgy határozzuk rneg, hogy a bogarak petelerakását a továbbiakban is, vagyis körülbelül további 4 héten át figyelemmel kísérjük. Az eredményeket úgy értékeljük ki, hogy meghatározzuk a lerakott peték számának és az ezekből kikelt lárvák számának a csökkenését a kezeletlen kontroli-csoportokhoz képest. Az 1—3. példák szerinti (I) általános képletű vegyületek e vizsgálatban 70- 80%-os hatást (mortalitást) mutatnak. 9. példa A kontakt hatás vizsgálata Aphis craccivora-val szemben Cserépben nevelt, 4—5 napos borsó-csíranövényekre (Vicia faba) a kísérlet megkezdése előtt növényenként körülbelül 200 Aphis craccivora-példűnyí helyezünk. Az így kezelt növényeket 24 óra múlva 12,5 ppm vizsgálandó vegyületet tartalmazó vizes készítménnyel permetezzük be, mégpedig olyan mértékben, hogy a növényeken közvetlenül 0,00125% töménységben megjelenjenek a permetező készítmény cseppjei. Minden vegyületet két növényen vizsgálunk. A pusztulási arányt további 24 és 72 óra múlva értékeljük ki. A kísérletet 21-22 °C hőmérsékleten végezzük, a levegő relatív nedvességtartalma körülbelül 55%. Az 1. és 2. példa szerinti, 1. illetve 2. számú vegyü let e vizsgálatban 90—100%-os pusztulási arányt eredményez. 10. példa Szisztémás hatást vizsgálata Aphis craccivora-val szemben (vízben) 1—2 cm méretű borsó-csíranövénycket, amelyekre 24 órával a kísérlet megkezdése előtt levéltetveket telepítünk, beleállítjuk 20 ml olyan vizes készítménybe, amely a vizsgálandó vegyületet tartalmazza. A vizes készítményt a megfelelő hatóanyagot tartalmazó emulgeálható koncentrátumból vagy nedvesíthető porkészítményből állítjuk elő, és egy kilyuggatott, műanyag tetővel lefedett edénybe tesszük. A fertőzött borsónövények gyökereit a műanyag tető nyílásain keresztül belelógatjuk a készítménybe. A nyílásokat ezután vattával tömítjük, így rögzítjük a növényeket, és kizárjuk annak a lehetőségét, hogy a készítményből a gázfázisba kerülő ható anyag kifejtse hatását a levélte ivekre. A kísérletet 20 C hőmérsékleten végezzük, a levegő relatív nedvességtartalma 60%. Két nap múlva meghatározzuk azon kártevők számát, amelyek már nem képesek a növény nedvét szívni, és összehasonlítjuk a kezeletlen kontroli-csoporttal. Ezáltal meghatározzuk, hogy a gyökerek által felvett hatóanyag megöü-c a növény felső részein levő levéltetveket. Az 1. és 2. példa szerinti, 1. illetve 2. számú vegyület e kísérletben 12,5 ppm, illetve 0,75 ppm koncentrációban 90— 100%-os pusztító Íratást mutat az Aph-s craccivora-val szemben. 11. példa Kontakt hatás vizsgálata Myzus persicae-vel szemben Körülbelül 4—5 napos, vízben nevelt borsó-csírnnövínyckic (Vicia faba) a kísérlet megkezdése előtt körülbelül 200—200 Myzus persicae-példányt telepítünk. Az így kezelt növényeket 24 órával később 50, illetve 100 ppm vizsgálandó vegyületet tartalmazó vizes, szuszpenzióval közvetlenül permetezzük be, mégpedig olyan mértékben, hogy a permetezőszer cseppjei megjelenjenek a növényen. Minden vegyületet két növényen vizsgálunk. A pusztulási arányt a készítmény alkalmazása után 24 és 72 óra múlva határozzuk meg. A kísérletet 21—22 °C hőmérsékleten végezzük, a levegő relatív nedvességtartalma körülbelül 60% Az 1. és 2. példa szerinti, 1. illetve 2. számú vegyüld e vizsgálatban 90-100%-os pusztulási arányt eredményez. 12. példa Szisztémás hatás vizsgálata Myzus persicae-val szemben (talajban) 4 -5-levelcs, gyökeres káposztanövényeket 60 cnr talajt tartalmazó cserepekbe ültetünk. Ezután a vizsgálandó vegyületekeí 800 ppm koncentrációban tartalmazó vizes készítmény (amelyet 25% hatóanyagot tartalmazd, permetezhető porkészítinénybol állítunk elő) 50 ml térfogatú részletet öntjük közvetlenül a talajra, anélkül, hogy magát a növényt benedvesítenénk. 24 óra múlva a kezelt növényeknek a talaj fölötti részeire a Myzus persicae fajhoz tartozó levéltetveket telepítünk, és a növényeket műanyag hengerekkel lefedjük, hogy a levéltetveket a vizsgálandó anyag közvetlen kontakt hatásától vagy gázhatásától megvédjük. A pusztulási arányt a kísérlet kezdetétől számított 48 óra után határozzuk meg. Minden vegyületet két, külön cserépbe ültetett növényen vizsgálunk. Ezt a vizsgálatot körülbelül 25 °C hőmérsékleten végezzük, a les égő relatív nedvességtartalma 60%. Az 1—3. példák szerinti (I) általános képletű vcgvülctck a fenti kísérletben 80-90%-os íratást (mortalitást) mutatnak. 13. példa A növények levelén átjutó hatóanyag hatásának vizsgálata Aphis craccivora-val szemben Egy körülbelül 8 cm magas műanyag pohárba (átmérő: körülbelül 6 cm) beleteszünk egy beleülő, kis Vicia faba-ágat, amelyet az Aphis craccivora-fajhoz 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
