198079. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidrofób cisz-platina-komplexek előállítására és liposzómába történő beépítésére

1 198 079 2 A találmány tárgya eljárás hidrofób cisz-platina­­komplexek előállítására és liposzómába történő be­építésére. A cisz-platina (CDDP) enrberek különböző neo­­plasztiás betegségének kezelésére alkalmazható nagy­hatású gyógyszer [Loeherer et al., Ann. Int. Med. 100, 704—713, (1984)]. Használatát azonban súlyos szisztemikus toxicitás, különösen nefrotoxicitás és neurotoxlcilás korlátozza [Zwclllng és munkatársai, Platinum Complexes, Pliarmacologic principles of cancer treatment (1982), B. A. Chabner, Saunders, Philadelphia, PA kiadványa]. A CDDP terápiás indexé­nek javítására az utóbbi 10 évben új származékokat szintetizáltak. Számos ígéretes analógnak a kifejlesz­tését azonban akadályozta az a tény, hogy kicsi a vízoldhatóságuk, ami csökkenti a klinikai alkalmazás lehetőségeit [Burchenal és munkatársai (1979), Can­cer Treat, Rep. 63, 1493-1947], A iiposzómák olyan lipid hólyagocskák, amelyek spontán képződnek, amikor vízmentes lipid filmhez vizes oldatot adunk [Mayhevv és munkatársai. Lipo­somes (1983), Marc J. Ostro, Mareci Dekkcr, Inc., New York, kiadványa], A liposzómákat gyógyszer hordozóanyagként lehet használni olyan hidrofób vagy hidrofil gyógyszerek esetén, amelyeket a lipo­­szómák hidrofób, illetve hidrofil rekeszébe bezárunk. A multilamellás Iiposzómák olyan sokrétegű lipid hólyagocskák (MLV), amelyek különösen alkalma­sak hidrofób gyógyszeranyagok hordozására, mivel hidrofób rekeszük nagyobb, mint hidrofil rekeszük. Állatokba történő intravénás injektálás esetén [Kasi és munkatársai, Int. J. Nucl. Med. Bioi. 11, 35-37 (1984), Lopez-Berestéin és munkatársai (1) Cancer Drug Deliv. 1, 199—205 (1984)] és emberekbe tör­ténő intravénás injektálás esetén [Lopez-Berestein és munkatársai (2) Cancer Res. 44, 375—378 (1984)] MLV a májban, lépben és más, retikuloendoteliális sejtekben (RÉS) gazdag szervekben szaporodik fel. A liposzómákat eddig in vitro használták kemo­terápiás hatóanyagok (Mayliew és munkatársai, Lipo­somes Ostro, Marccl Dekker, Inc., New York, 1983 kiadványa), immunomodulátorok és gombaellenes hatóanyagok [Mehta és munkatársai, Immunology 51, 517—527, (1984)] adagolására, valamint in vivo állatokban [Lopez-Berestein és munkatársai (4) Clin Exp. Metastasis 2, 127-137 (1984), és Lopez-Bere­­slein és munkatársai, J. Inf-Dis. 147, 937—945 (1983)] és emberekben [Lopez-Berestein és munka­társai, J. Inf. Dis. 151, 704-710(1985)]. Kutatásaink során úgy találtuk, hogy a Iiposzómák csökkenthétnek bizonyos gyógyszer-hatóanyaggal kapcsolatos toxieitást, mint például a doxorubicin kardiotoxieitását [Forssen és munkatársai Proc. Natl. Acad. Sei. 78, 1873—1877 (1981), Olson és munka­társai, Eur. J. Cancer Clin. Oncol. 18. 167—176 (1982), Gabizon és munkatársai, Cancer Res. 42, 4734—4739 (1982), Herman és munkatársai, Cancer Res. 43, 5427-5432 (1983)] és a CDDP nephro­­t.oxicitását [Friese és munkatársai, Arch. Int. Pharma­codynamic Therapie 258, 180-192 (1982)]. és fokoz­hatják az antitumor aktivitását a lassú leadási mecha­nizmus [Mayhew és munkatársai Ann. N. Y Acad Sei. 308, 371—386 (1978), Patel és munkatársai Int. J. Cancer 34, 717-723 (1984)], a tumorsejtek na­gyobb hatóanyagfelvétele eredményeképpen vagy a szervekben való szelektívebb eloszlás következtében [Gabizon és munkatársai Cancer Res. 43, 4730 -4753 (1983), Mayhew és munkatársai, Cancer Drug Deliv. 1, 43-59 (1983)]. A 4 330 534 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint N4-acil-citozin­­arabinózt liposzómába építve terápiásán hatásosnak találták tumorral rendelkező állatoknak adagolva. Ezen ígéretes eredmények ellenére a liposzómába kapszulázott tumorellenes hatóanyagok klinikai alkal­mazása nem valósult meg, főleg a formulázási, ható­anyag-stabilitási és nagy tételben való gyártás problé­mái következtében. A CDDP-t eddig MLV-be kapszulázták, a kapszu­­lázás hatékonysága azonban nagyon alacsony (7,4%), a stabilitás gyenge volt (75 %, 48 óra hosszat 0,9%-os NaCl-ben tartva) [Friese és munkatársai, Arch. Int. Pharmacodynamic Therapie 258, 180—192 (1982)]. A 4 256 652 sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás bizonyos, 1,2-diamino-ciklohexán (DACH) sztcreoizomcrekkcl re/.olváll platina-komp­lexeket ismertet. Az alkalmazott izomerek: cisz- DACH, transz-RR-DACH és i.ansz-SS-DACII. Az ismertetett platina-komplexek a rezolvált DACH izo­mer mellett két hidrofil platina-ligandumot, mint pl. bromidot, jodidot, nitrátot, bróm-acetátot, szulfátot vagy glükuronátot tartalmaznak. A leírás szerint a transz-RR-DACH-t tartalmazó platina-komplexek hatékonyabbak, mint azok, amelyek cisz-DACH-ot tartalmaznak. A 83306726.7 sz. európai szabadalmi bejelentés olyan platina-komplexeket ismertet, amelyek di­­aiiiino-ciklohexánt tartalmazhatnak (nem-szteroo­­kémiailag rc/.olválva) és zsírsav-helyettesítőket tartal­mazó foszfatidil-csoportokat tartalmaznak. Ezekről a vegyületekről azt állítják, hogy a plazmában nagyon oldhatatlanok és előnyösen lipidhólyagocska hordo­zókkal alkalmazhatók. A platina-komplex-foszfo­­lipid hólyagocskákat előnyösen ultrahang-oszcillátor technikával állították elő, amely elsősorban uni­­lameiláris hólyagocskákat eredményezett. A találmány tárgya eljárás négyes koordinációjú platina (ll)-komplex előállítására, amelynek képlete A képletben Rí és R2 jelentése 3—7 szénatomos cikloalkenil-neobonil-oxi-, 3-12 szénatomos alkil­­karbonil-oxi- vagy (8—12 szénatomos alkil)-imino­­bisz-[(l—4 szénatomos allil)-karboxil-oxi]-csoport R3 és R4 jelentése H I —----N-------- Rs I H r, 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents