198025. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amorf benzimidazol származékok és ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 2 A találmány tárgya eljárás amorf benzimidazol­­-származékok és ilyen vegyületeket tartalmazó gyó­gyászati készítmények előállítására. Az amorf benzi­midazol-származékok megnövelt oldhatósággal és an­telmintikus aktivitással rendelkeznek. A fentieken túlmenően a találmány olyan készít­ményre is kiterjed, amely amorf benzimidazol-szár­­mazékot és stabilizáló polimert tartalmaz. Antelmintikus hatású benzimidazol-származékok már régóta ismertek. Lásd például a 3 017 415, 3 480 642, 3 574 845, 3 657 267, 2 915 986, 3 929 821 és a 3 993 682 sz. amerikai egyesült államokbeli szaba­dalmi leírásokat. A szokásos benzimidazol-származé­kok azonban a gyógyászatiig elfogadható mérték­ben. A legtöbb szokásos benzimidazol-származék víz­ben közel oldhatatlan. Ez mind a gyógyászati készít­mény előállítása, mind a biológiai hatás kifejtése szempontjából nehézséget jelent. Tekintettel arra, hogy a bélférgek a kezelést igény­lő állatok emésztőrendszerét fertőzik, hosszú ideje feltételezik, hogy az antelmintikumként beadott benzimidazol-származéknak nem szükséges jelentő­sebb mértékben a véráramba kerülnie. Valóban, a benzimidazol-származékok biológiai hozzáférhetősége jellegzetesen igen csekély mértékű. Az egygyomrú állatoknak beadott benzimidazol-származékok esetén az alkalmazott dózisnak rendszerint 2-40%-a, vagy még kisebb hányada kerül be a vérplazmába. A kris­tályos mebendazolnak csupán 3-4%-a szívódik fel, embernek történő beadáskor. Ezért a kristályos me­­bendazolból akár 1 g nagyságú dózisra is szükség le­het napi három alkalommal az olyan állapotok keze­lésére, mint amilyen az alveoláris Echinococcus-fertő­­zés. Azt találtuk, hogy a benzimidazol-származéknak a vérplazmában mérhető koncentrációja döntő a haté­konysága szempontjából, és a megnövelt koncentráció a vérplazmában összefüggésben van a megnövekedett antelmintikus aktivitással. Egyes kutatók megnövel­ték a vérplazma kezdeti felvételét az antelmintikus hatású benzimidazol-származékokból olymódon, hogy a porszerű anyagok nedves őrlésével megnövel­ték azok felületét (lásd például a 147 767-A sz. euró­pai szabadalmi bejelentést). Ekkor kezdetben jelentős lehet a vérplazmában az antelmintikus hatású benzi­­midazol vegyület koncentrációja, gyorsan csökken azonban arra az értékre, amely az őröletlen kristályos porral érhető el. Azt találtuk, hogy megnövelhetjük a benzimidazol­­-származékok oldhatóságát és hatékonyságát olymó­don, hogy amorf, nem-kristályos alakban állítjuk elő a vegyületeket. A megnövelt oldhatóság eredménye­ként a benzimidazol-származék viszonylag állandó és lényegesen nagyobb koncentrációban van jelen a vér­plazmában, mint amilyen koncentráció a felület nö­velésével elérhető, ennek következtében csökkenthet­jük a dózist és/vagy növelhetjük a hatékonyságot. Ez viszont lehetővé teszi, hogy olyan bélféregtörzseket kezeljünk, amelyek rezisztensek a jelenleg alkalma­zott, antelmintikus hatású benzimidazol-származékok dózisaival szemben. Azt is megállapítottuk, hogy stabilizálhatjuk az amorf formát (azaz megakadályozhatjuk az amorf benzimidazol-származékok átalakulását kristályos benzimidazol-származék okká) olymódon, hogy homogén készítményt állítunk elő az amorf benzimi­dazol-származékból és egy stabilizáló polimerből. Ez a készítmény lehet szilárd (például porszerű anyag vagy nedves szűrőpogácsa) vagy folyadék. A talál­mány szerinti amorf készítmények a kristályos benz­imidazol-származék hatékony dózisának mintegy 60—10%-át kitevő dózisban hatékonyak. A leírásban és az igénypontokban az alábbi definí­ciókat használjuk, hacsak az egyes kifejezéseket más­­képpn nem értelmezzük. Amorf anyagot azt értjük, hogy a vegyület gyakor­latilag mentes a kristályos anyagtól, azaz a minta 60-100%-a amorf, előnyösen a minta 80-100%-a amorf, különösen előnyösen a minta 90-100%-a amorf. Az amorf benzimidazol-származékok több módszerrel is megkülönböztethetők a kristályos ve­­gyöletektől, így differenciális letapogató kalorimetriá­­val, röntgendiffrakcióval, mikroszkópos vizsgálattal vagy az oldhatóság összehasonlításával. Például a differenciális letapogató kalorimetria annak alapján tesz különbséget az amorf oxfendazol és a kristályos oxfendazol között, hogy az amorf oxfendazol olvadáspontjánál exoterma jelentkezik, míg a kristályom oxfendazol az olvadáspontjánál endo­­termát mutat. A kristályos oxfendazol röntgendiffrakciós képe jellemző módon több nagy maximumot mutat 5° és 25° között (amikor az intenzitást ábrázoljuk 20 függ­vényében), míg az amorf oxfendazolnál kis maximu­mok láthatók csak, vagy egyáltalán nem tapasztalha­tók maximumok. Poláros fény alkalmazásával végzett mikroszkópos vizsgálatnál a kristályos oxfendazol kettős fénytörést mutat, míg az amorf oxfendazolnál ez nem tapasztal­ható. A Hanson-féle oldókészülék alkalmazásával, pH = = 5,5 értékű pufferoldat használatával kimutatható, hogy az amorf oxfendazol 2—20-szor jobban oldódik a kristályos oxfendazolnál. A benzimidazol-származék mintájában jelenlevő kristályos anyag mennyiségét önmagában ismert mó­don határozzuk meg, például röntgendiffrakcióval. Az amorf anyag röntgen diffraktogramja kevés vagy egyetlen maximumot sem mutat 10 és 20° között (20). Ha a 10 és 20° közötti valamelyik maximum alatti terület kisebb az amorf anyag röntgen diffrak­­togramjának alapvonala alatti terület 10%-ánál, akkor a minta 10%-nál kevesebb kristályos anyagot tartal­maz. A gyors kicsapás kifejezés azt jelenti, hogy egy szi­lárd anyagot olyan ütemben csapunk ki az oldatból, hogy elkerüljük a kristályosodását. A gyors hozzá­adás azt jelenti, hogy az oldatot vagy reagenst nagy sebességgel adagoljuk. Általában a hozzáadás akkor gyors, ha az oldat vagy a reagens hozzáadása 10 per­cen belül, előnyösen 1 percen belül történik. Az antelmintikus hatású kifejezés olyan vegyüle­­tekre vonatkozik, amelyek felhasználhatók állatok helmintiázisának kezelésére. A benzimidazol-származék kifejezés az (1) általá­nos képletű vegyületekre vonatkozik, ahol R jelentése 1 -4 szénatomos alkilcsoport, Rí jelentése -S(0)mRa vagy -OR3 általános kép­letű csoport, ahol Rj jelentése 1-5 szénatomos alkilcsoport vagy m értéke 0 vagy 1. Az oxfendazol kifejezés a következő vegyületre vo-198.02 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents