197999. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet zsírkiválasztásra, illetve -leszedésre, főleg erősen zsíros szennyvizekhez
1 2 resztül a külön nem ábrázolt csatornába vezeti a zsírtartalmától megtisztított vizet. A 24 vezetékbe a jelen esetben távvezérelhető, önmagában ismert 25 szelep van építve, amely külön nem ábrázolt villamos vezérlőegységgel van kapcsolatban. Az 1. ábrán feltüntetett kivitelnél a zsirleválasztó 11 készülék 13 tartályának zsírfelúsztató B terének baloldali részén gőzflotációs C térrészt képeztünk ki. A gőzflotációs C térrészben a 13 tartály 26 terelőlemezekkel van ellátva, amelyek alsó széle a 17 fenéklaptól itt ugyancsak A távközzel helyezkedik el. A 26 terelőlemezek alatti körzetében a 17 fenéklapon Eorózus 27 betét van elrendezve, amelynek pórusain eresztül gőzbuborékokat nyomunk a zsíros vízbe (a gőzvezetéket a jobb áttekinthetőség kedvéért külön nem ábrázoltuk). A találmány szerinti szerkezet ábrázolt példaként! kiviteli alakjának működésmódja a következő: A 7 gyűjtőtartályban kibocsátott iszapot és enyvesvizet, amelyeket eddig többnyire hulladékként a csatornába vezettek. A 7 gyűjtő tartályban így összegyűjtött folyadékelegyet a 8 csövön át beadagolt forró lágyvízzel hígítjuk és keverjük. Itt jegyezzük meg, hogy a minél jobb hőntartás végett a 7 gyűjtőtartályt célszerű ellátni megfelelő hőszigetelő burkolattal (külön nem ábrázoltuk). A kísérleti tapasztalataink szerint az enyvesviz és az iszap alapvetően víz-zsír emulziónak, illetve emulziós kolloidnak tekinthető. Ha megnövekszik a kolloid koncentráció, a makromolekulák egyesülésével emulzió jön létre, amelyre pedig az a jellemző, hogy álláskor az emuigáit folyadék a fajsűlyátöl függően rétegződik, leülepedéssel, vagy felúszással. A kísérleti tapasztalataink szerint a hőmérsékletnek döntő befolyása van az emulzió, vagyis a rétegződés kialakulására. Megállapítható volt ugyanis, hogy a nem korlátlanul elegyedő anyagpárokból álló folyadékoknál van egy olyan kritikus elegyhőmérséklet, amelynél a két anyagfázis a legkevésbé válik szét, majd a hőmérséklet növelésével a szétválási hajlam fokozatosan nő. A hőmozgások miatt viszont ismét kaptunk egy olyan magasabb kritikus hőmérsékletet, amely már az összekeveredés volt a jellemző. Az 1 zsírszeparátorból kapott enyvesvíz és iszap esetében a kísérleteink szerint 20 °C alatti hőmérsékleten a gél állapot a jellemző, amelyben a zsír a fehérjével együtt megköt. Továbbá, 20 °C körül van az a krtikus hőmérsékleti pont, amely fölött megkezdődik a fázisszétválás, a hőmérséklettel arányos mértékben. Az általunk 82 °C-os lágyvízzel hígított és összekevert folyadékelegy közös hőmérséklete a kísérleteink során 90 °C körüli értékre adódott, amely hőméséklet ideálisnak mutatkozott a fázisszétválás, illetve emulzióképződés szempontjából. A folyadékelegy C térrészben történő, gőzzel való flotálása a folyamatot intenzifikálja a további hőmozgás révén. Amint arra már fentebb utaltunk, a hígított folyadékelegyet a 12 szivattyú folyamatosan nyomja a zsírleválasztó 11 készülékbe. Itt a 14 beömlést elhagyva a folyadékelegy először a 15 terelőlap mentén lefelé kénytelen áramolni, majd bejut a zsírfelúsztató gőzflotációs C térrészbe. Itt az áramlási sebesség viszonylag csökken, a zsír folyamatosan felúszik a 26 tcrelőlemezek mentén és összegyűlik a B tér felső részén, (amit a porózus 27 betéten keresztül bevezetett gőzbuborékok hatásosan elősegítenek), ahol aztán a zsír a 20 vályúba jutva távozik a zsírleadó 21 csonkon keres tül a 11 készülékből, A 2i csonktól a 22 vezetéken keresztül gravitációs úton vezettük vjszsza azután a leválasztott folyékony zsírt újbóli hasznosításra az 1 zsírszeparátor 2 beömléséhez. A zsírleválasztó 11 készülékben tehát a zsírle szedésnél, azaz lefölözésnél folyamatos folyadékáramok alakulnak ki a 13 tartályban a nyilakkal jelölt módon (1. ábra), azaz a központi B térben felül a zsír, lejjebb a zsírtalanított víz áramlik, amely utóbbi a másik 15 terelőlap mögött éri el a 23 kiömlést és a 24 vezetéken keresztül zsírmentesítve a csatornába jut. A fenti zsírleszedési művelet egyszerűen automatizálható azáltal, ha a zsírtalanított elmenő víz útját a 24 vezetékben a 25 szelep megfelelő távvezérlésével ciklikusan megszakítjuk. Olyan kivitel is lehetséges, amelynél a 20 vályú 28 nyíl irányú függőleges viszonylagos elmozdításáról gondoskodunk (nem ábrázoltuk). A 25 szelep elzárásakor a 13 tartályban a 18 folyadékszint megnő, hiszen a víz-zsír folyadékelegy a 14 beömiésen keresztül folyamatosan áramlik a 13 tartályba. Ez a szintemelkedés biztosítja, hogy a felül felgyülemlett folyékony zsír átbukjon a zsírgyűjtő 20 vályúba. A vezérlési ciklusokat és a 25 szelep zárási időtartamát a zsírkiválasztás sebességével és menynyiségével összhangban kell mindenkor megválasztani. A találmány szerinti megoldás legfontosabb előnye, hogy az általa kinyert zsír recirkuláltatható a folyamatos 1 zsírszeparátor beömléséhez, azaz a legmagasabb árszinten értékesíthető, humán felhasználásra való zsírt biztosít. Ez önmagában is tetemes gazdasági előnyt jelent. A találmány szerinti szekezet viszonylag egyszerű és olcsó szerkezeti kialakítású, bármely ismert zsírszeparátorral társítható. További előny, hogy alkalmazása esetén megtakarítható a tetemes csatorna bírság, vagy a szennyvíztisztítási költség. Továbbá, a találmány szerinti szerkezet viszonylag kis ráfordítással automatizálható, kezelése és karbantartása különösebb szakértelmet nem igényel. Végül megemlítjük, hogy mivel a találmány szerinti szerkezet a zsírszeparátorok tartozékaként fog működni, azt az élelmiszeripari higiéniai előírásoknak megfelelően rozsdamentes KOR-acélból ajánlatos kialakítani. A leírt működés lehetővé teszi, hogy bármely vízzsír emulzió esetében alkalmazni lehet ezt a fázisszétvál^sztási és zsírleszedési módszert. Így meglévő (pl. disznósajtfőző) tartályok kiegészíthetők az ismertetett emelekke! a zsírkiválasztásra és zsírleszedésre. A kiválasztásra és a zsírleszedésre vonatkozó elemek, így például a 11 készülék, akár önmagában is alkalmazhatók a találmány értelmében. Szabadalmi igénypontok 1. Szerkezet zsírkiválasztásra, illetve -leszedésre, főleg erősen zsíros szennyvizekhez, amelynek a zsíros szennyvizet befogadó tartálya van, a z z a 1 jellemezve, hogy a beömléssel (14) és kiömléssel (23) rendelkező tartály (13) zsírleválasztó készülékként (11) van kialakítva, amelynél a tartályban (13) a beömlés (14) és a kiömlés (23) között keresztirányú terelőlapok (15) vannak elrendezve, ezek alsó széle a fenéklaptól (17) távközzel (A) helyezkedik el, 97.999 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
