197991. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a méheken élősködő Varroa Jacobsoni atka elpusztítására szolgáló akaricid készítmény előállítására
1 HU 197991 A 2 A találmány tárgya eljárás akaricid-készitmény előállításéra, mely különösen Varroa Jacobsoni atka elpusztítására szolgál. Ismert, hogy a méhészet egyik legnagyobb károkozója a 70-es évek közepétől az ú. n. ázsiai nagy-atka (Varroa Jacobsoni). Az atka a méheken élöskódik és gyakran egy egész méhcsalád pusztulását okozhatja. A pusztítás nagysága Közép-Európában, ezen belül Magyarországon az elmúlt években drámai méreteket öltött. Az ismert védekezési eljárások közül a füstölőszerek, porozószerek, párolgó anyagok alkalmazása emelhető ki. A porozószerek és párolgó anyagok (például hangyasav) alkalmazása nem bizonyult elég hatékonynak, ezért az utóbbi időszakban a szintetikus akaricidek füstőlószerként való használata került előtérbe. Így a 179 894 sz. magyar szabadalmi leírás olyan fústölócsikot ismertet, amely 0,1- -12 mg/cm2 mennyiségben amitrázt [kémiai nevén: l,5-di(2,4-dimetil-fenil)-3-metil-l,3,5- -triazapenta-l,4-diént] tartalmaz. Ugyancsak szintetikus készítményt ajánl a T/33 350 közzétételi számon közzétett magyar szabadalmi bejelentés, amely szerint a főhatóanyag: azoxi-benzén. A szintetikus akaricidok felhasználásának legnagyobb hátránya az, hogy helytelen adagolás esetén a mézbe is bekerülhetnek. A füstólócsikban való alkalmazás pedig a méhészekre is veszélyes lehet, a gyakori rákkeltő hatás miatt. A fentieken túlmenően a készítmények hatékonysága sem éri el ma már a kívánt szintet. Kitűnő összefoglalót találhatunk az atka elleni küzdelemről a szovjet Biul. VIEV (Szovjet-össz-szövetségi Kísérleti Állatorvostudományi Intézet) kiadványában: 1981, 59- -71. oldal. A publikációkból kiderül, Rogy a különböző fizikai kezelések (például UV-sugárzés, mágneses tér) hatására a méhek jóval érzékenyebbek, mint az atkák. Nem vezettek kellő eredményre egyes kemosterilízátorok, szintetikus illatanyagok használata, továbbá a mentol-olaj és timol alkalmazása sem. Ez utóbbiak alkalmazásmódja is nehézkes, hatásuk bizonytalan. Jelen találmány^ célja tehát olyan hatékony akaricid-készitmény kidolgozása, ameiylyel az atkamentesités egyszerűen, gyorsan és eredményesen elvégezhető, ugyanakkor semmiféle káros mellékhatást nem mutat. Kísérleteink során arra a meglepő felismerésre jutottunk, hogy a gyógynóvénytanba önmagában ismert mustárolaj (aetherol sinapis) és a fokhagyma (Allium sativuml-reszeléke kenőcs-formában igen intenziven képes az atkák, előnyösen a Varroa jacobsoni pusztítására. A fokhagymát igen sokféle indikációban használták és használják (lásd Varró: Gyógynövények gyógyhatásai, Budapest, Medicina 137-138. oldal). így ismert bélférgek, továbbá ótvar és fejtető elleni hatása. A fokhagyma-olaj (garlic oil) inszekticid hatását legyeken és egyéb rovarokon is tanulmányozták már [C. A. 82, 133 996 u (1975) = J. Food. Sei. 5 Technoi. 1974, (11) 153. (England)). A fentiek ismeretében azonban egyáltalán nem volt előre várható, hogy a mustárolaj és fokhagymareszelék egy sajátos összetételű kombinációja eredményesen pusztítja a 10 Varroa jacobsoni atkát. Szakember számára is meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy ez a hatás néhány egyéb - ugyancsak növényi eredetű - illóolajjal, így citrom-, levendula- és eukaliptusz-olajjal szinergista módon to- 15 vábbfokozható. A találmány tehát azon a felismerésen alapul, hogy a fenti hatóanyagok bizonyos koncentrációban szinergista módon felerősitik egymás hatását, az így kapott összhatást ke- 20 nőcs formájában lehet legjobban kihasználni, bizonyos vivő- és segédanyagok felhasználása révén. A fentiek alapján a találmány eljárás akaricid-készitmény előállítására, amely ab- 25 bari áll, hogy hatóanyagként 30-60 tömeg* növényi eredetű hatóanyagegyüttest, ezen belül 30 35 5-10 tömegX 10-20 tömeg% 5-10 tömegX 5-10 tömegX 5-10 tömegX továbbá 40-70 tömeg% 1-3 tömegX 37-69 tömegX 40 mustárolajat, fokhagyma-reszeléket, citromolajat, eukaliptuszolajat, levendulaolajat, segédanyagot, ezen belül vivóanyagot, előnyösen kámfort, kenőcskészítésben ismert egyéb segédanyagot, előnyösen lanalkolt, cetilalkoholt, sztearint, fehér vazelint összekeverünk. 45 A találmány szerinti eljárással előállított készítmény legelőnyösebb összetétele abban áll, hogy 7.55 tömegX mustárolajat, 15,10 tömegX fokhagyma-reszeléket, 50 7,55 tömegX citromolajat, 7.55 tömegX eukaliptuszolajat, 7.55 tömeg?« levendulaolajat, 1,5 tömegX kámfort, 53,20 tömeg% egyszerű kenőcsöt 55 (unguentum simplexet) tartalmaz. A találmány szerinti eljárásban egyszerű kenőcsként lanalkol, cetilalkohol és fehér vazelin keverékét használjuk. C,0 Vivőanyagként kámfort, mentolt, vagy timolt alkalmazhatunk. A találmány szerinti kenőcsöt úgy készíthetjük el, hogy az illóolajokat a kívánt koncentrációban a vivóanyaggal összekeverik jük, az alapkenóos részletekben történő hoz3
