197980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás herbicid hatású tiokarbamát származékok hatástartamának növelésére
197980 Az I, és a II. táblázatból világosan látható, hogy mindegyik vizsgált talajtípus esetén a tiokarbamát-tartalom idővel csökken. A táblázatok azt is mutatják, hogy ez a csökkenés lényegesen kisebb a szerves foszforvegyület jelenlétében. A szerves foszforvegyület hatása a sunol-i talajra különösen szembetűnő, ha a II. táblázatban a 21. napra és a III. táblázatban a 3. hétre megadott adatokat a kontroliértékekkel hasonlítjuk össze. Hasonló hatás tracy-i talaj esetén a II. táblázatban a 3. napra és a III. táblázatban az 1. hétre megadott eredményekből, míg thurman-i talaj esetén a II. táblázatban a 7. napra és a III. táblázatban a 2. hétre megadott eredményekből észlelhető. 2. példa A herbicid hatékonyság növekedésével kapcsolatos vizsgálatok Ebben a példában bemutatjuk a szerves foszforvegyületeknek a tiokarbamátok herbicid hatását javító, illetve fokozó képességét. Ezt a képességet úgy vizsgáljuk, hogy a tiokarbamátszármazékkal kezelt kísérleti tálakban kifejtett gyomirtó hatást összehasonlítjuk azzal a hatással, amely hasonló kísérleti tálakban a tiokarbamátszármazék és egy szerves foszforvegyület együttes hatásaként jelentkezik. Miként az 1. példában, ebben a kísérletsorozatban is a felhasznált tiokarbamátszármazékokat 0,72 kg/liter koncentrációban tartalmazó folyékony emulgeálható koncentrátumokat hasznosítunk. Számos kísérletben a haszonnövény károsodásának megelőzése céljából a készítményhez egy antidotumot adunk. A szerves foszforvegyületeket elsősorban technikai minőségű folyadékok formájában használják, bár — miként ki fog tűnni — felhasználhatjuk őket emulgeálható folyadékok, szemcsék vagy mikrokapszulák formájában is. A törzsoldatokat úgy készítjük, hogy a kísérleti vegyületek önálló készítményeiből a IV. táblázatban megadott mennyiségeket adunk víz és aCeton egyenlő arányú elegyeiből 100—100 ml-hez. A törzsoldatból ezután 5 ml-t adunk 1,36 kg, közel 5% nedvességtartalmú talajhoz 18,9 liter befogadóképességű keverődobban, amelyben azután a talajt és a törzsoldatot 10—20 másodpercen át végzett keverés útján összekeverjük. Ezután a talajt 6,4 cm mély, 8,9 cm széles és 19,0 cm hosszú alumíniumtálakba töltjük, 13 majd elegyengetjük és szélessége mentén 6 barázdát húzunk. A kísérleti gyomnövények kísérletről kísérletre változnak és a következő növényeket foglalják magukba: Triviális név Tudományos név sárga ecsetpázsit Setaria lutescens (Weigel) Hűbb. kakaslábfű Echinochloa crusgalli (L.) Beauv. milo Sorghum bicolor (L.) Moench árpa Hordeum vulgare (L.) óriás ecsetpázsit Setaria faberi Herrm. wild cane (angol név) a milo egyik változata, tehát Sorghum bicolor (L.) Moench Egyes kísérletekben DeKalb XL-45A fajtájú kukoricát is vetünk. Elegendő magot vetünk áhhoz, hogy mindegyik barázdában 25 mm-re néhány palánta jusson. A tálakat ezután 21—27°C-os üvegházban helyezzük el, majd naponta vízzel permetezzük be. Három héttel a kezelés után a gyomirtás mértékét és a kukorica károsodását megvizsgáljuk, majd ugyanolyan korú, kezeletlen kontrolledényben növekvő ugyanolyan species növekedésével összehasonlítjuk és a százalékos irtást megállapítjuk olyan 0% és 100% szélső értékekkel rendelkező skála alapján, amelynél a 0% hatásmentességre (vagyis a kontrollnövénnyel azonos mértékű növekedésre) és 100% a teljes kipusztulásra utal. A kísérletek eredményeit a IV—VII. táblázatokban foglaljuk össze, összehasonlítási célokból mindegyik táblázatban egy kontrolikísérlet adatai is ismertetve vannak. Mindegyik táblázatból nyilvánvaló, hogy a szerves foszforvegyület bármely felhasználási aránya esetén a kontrolihoz képest az átlagos százalékos gyomirtó hatás jóval kedvezőbb. Bár az egyes táblázatokban közölt öszszes adatokat ugyanakkor ugyanolyan körülmények között kaptuk, tábláról táblára változások figyelhetők meg annak következtében, hogy különböző időpontokban nehézséget jelent a környezeti viszonyok ismétlése. A változások oka továbbá az, hogy különböző gyomkombinációkat és/vagy talajféleségeket használunk. összességében azonban nyilvánvaló, hogy három héttel kihordása után a tiokarbamát herbicid hatékonysága jóval kedvezőbb szerves foszforvegyület használata • esetén. 14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 9
