197980. lajstromszámú szabadalom • Eljárás herbicid hatású tiokarbamát származékok hatástartamának növelésére

197980 kifejezések alatt egyaránt értünk egyenes és elágazó szénláncú csoportokat. A „halogénatom'' kifejezés alatt a fluor-, klór-, bróm- vagy jódatomot, vagy ezek tet­szőleges kombinációit értjük. A „herbicid hatás" kifejezés alatt a növé­nyek növekedését gátló vagy módosító hatást értünk. A „növény" kifejezés alatt egyaránt értünk csírázó magvakat, kikelt palántákat és kifejlett növényzetet, beleértve ezek föld­feletti és földalatti részét. Az említett gátló vagy módosító hatás közé tartozik bármely, a természetestől eltérő viselkedés, így például a kipusztulás, késleltetett növekedés, lombhulla­­tás, kiszáradás, törpe növekedés, bokrosodás, felgyorsult növekedés, levélégés, stb. A „talajperzisztencia növelése”, illetve a „talajperzisztencia növekedése" kifejezések alatt azt a hatást értjük, amely arra vonat­kozik, hogy a tíokarbamátszármazék mole­kulaszerkezete és/vagy herbicid hatékonysága lényegében azonos marad azokkal a tulaj­donságokkal, amelyek közvetlenül a talaj­ba juttatás után észlelhetők. A megnöveke­dett talajperzisztencia jelentkezhet a gyom­növényirtó hatékonyság kisebb csökkenési sebességében vagy a tiokarbamát-koncentrá­­ció talajbeli felezési idejének megnövelt érté­kében. A találmány értelmében tehát (II) álta­lános képletü szerves foszforvegyületet hasz­nosítunk az (I) általános képletü tiokarba­­mátszármazékkal az utóbbi lebomlásának megelőzése és herbicid hatékonyságának idő­tartambeli növelése céljából. Miként a későb­biekben ismertetett kiviteli példákból kitűnik, e kétféle komponens aránya 1:0,5 és 1:25 kö­zött, előnyösen 1:1 és 1:15 között változhat. A találmány szerint előnyösen használ­ható tiokarbamátszármazékokra példaképpen az S-etil-di (n-propil)-tiokarbamátot, S-etil­­-hexahidro-lH-azepin-l-karbotioátot, S-etil-di­­izobutil-tiokarbamátot, S-(n-propil) -di(n-pro­­pil)-tiokarbamátot, S-etil-et il-ciklohexil-tio­karbamátot, S- (n-propil) -etil-(n-butil)-tio­karbamátot, S- (4-klór-benzil) -dietil-tiokarba­­mátot, S-(2,3,3-triklór-a 1 Ül)-diizopropil-1 io­karbamátot, S-(2,3-diklór-a Ilii)-diizopropil - -tiokarbamátot és az S-benzil-di(szek-butil) - -tiokarbamátot említhetjük. A találmány szerint előnyösen használ­ható szerves foszforvegyületekre példakép­pen az O-etil-S-fenil-etil-foszfonoditioátot, O­­-etil-S- (4-klór-f e n í 1) -etil-etil-foszfonoditioát­­ot, 0,0-dietil-S- (etil-tio)-etil-foszforoditioátot, O.O-dietil-O- [4- (metíl-szulfinit)-fenil] -foszfo­roditioátot, 0,0-dietil-S-et iltio-metil-foszforo­ditioátot, O.O-dimetil-O- (4-nitro-fenil)-foszfo­roditioátot, 0,0-dietiI-0- (4-nitro-fenil) -foszfo­roditioátot, O.O-dimetil-O-fenil-foszforoditioá­­tot, 0,0-dietil-O-fenil-foszforoditioátot, 0,0- -diizopropil-O-fenil-foszforoditioátot, 0,0-di­­metil-O-benzil-foszforoditioátot, 0,0-dietiI-0- - (2-fenil-etil) -foszforotioátot, 0,0-di (n-pro­pil) -O-fenil-foszforotioátot, O-etil-S-etil-O-5 -fenil-foszforotioátot, 0,0-di (n-propil)-O-fe­­rűl-foszforotioátot és O-fenil-S-fenil-metil­­-foszfonoditioátot említhetjük. Ismeretes, hogy számos herbicid hatású tiokarbamát előnyösen hasznosítható olyan herbicid készítmény formájában, amely egy antidotumot is tartalmaz. Az antidotum meg­védi a haszonnövényt a herbicid hatóanyag okozta károsodástól, illetve növeli a haszon­­növény tűrőképességét a herbiciddel szem­ben. A herbicid hatóanyagot így az antidotum szelektívebbé teszi azáltal, hogy az irtandó gyomnövényzettel szembeni hatását változat­lanul hagyja, viszont a védeni kívánt haszon­­növénnyel szemben kifejtett herbicid hatását csökkenti. A találmány értelmében ezért adott eset­ben antidotumként olyan acetamid-szárma­­zékot hasznosítunk, amelynek (III) általá­nos képletében: —n értéke 1 vagy 2; —R8 és R9 egymástól függetlenül 2—4 szénatomot tartalmazó alkenilcsopor­­tot jelentenek, vagy a közbezárt nit­rogénatommal együtt (IV) általános képletü csoportot alkotnak, amely­ben —R'°és R" egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy metilcso­­portot -jelentenek, és —R12 jelentése hidrogénatom vagy 1—4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport. A (III) általános képletü antidotumok­­ra példaképpen az N,N-diallil-diklór-acetami­­dot vagy az N,N-diallil-klór-acetamidot em­líthetjük. Az antidotumot a tiokarbamátszármazék­­kal és a szerves foszforvegyülettel együtt ha­tásos, de nem fitotoxikus mennyiségben hasz­nálhatjuk. Hatásos mennyiség alatt értelem­szerűen olyan mennyiséget értünk, amely lé­nyegesen csökkenti a tíokarbamátszármazék által a haszonnövényben okozott károsodást. A herbicid hatóanyag: antidotum tömegarány előnyösen 1:1 és 30:1, különösen előnyösen 3:1 és 20:1 értékek között van. A találmányt közelebbről a következő kivi­teli példákkal kívánjuk szemléltetni. 1. példa Talajperzisztenciával kapcsolatos vizsgálatok Ebben a példában a talaj összetételét idő­szakosan elemzésnek vetjük alá abból a célból, hogy a találmány értelmében alkal­mazott szerves foszforvegyületeknek a tio­­karbamátszármazékok talajbeli hatásossága időtartamának növelésében kifejtett hatékony­ságát igazoljuk. Mindegyik kísérletben légszáraz állapotá­ra vonatkoztatva 250 g talajmintát tartal­mazó 0,5 literes üveg konzervedényt hasz­nálunk. Háromféle talajt alkalmazunk a kí­sérletekben, mégpedig agyagos homokot Su­­nol helyiségből (Kalifornia), iszapos agyagot Thurman helyiségből (Iowa állam) és agya-6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents