197974. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés folyamatos villamos jelek képmagnetofonon történő rögzítéséhez és visszajátszásához szükséges kettős időtranszformáció megvalósítására
rátör kimenetére csatlakozik. A 4 párhuzamos-soros átalakító kimenete 6 összeadó és kimeneti áramkör egyik bemenetével van öszszekötve, míg másik bemenetére a 7 felvételvézérlő áramkör 07 kép- és sorszinkron kimenete csatlakozik. A 7 {elvételvezérlő áramkör 01 A/D konverter vezérlő kimenete az 1 analóg-digitál konverter vezérlő bemenetével van összekötve. A 7 felvételvezérlő áramkör 02 tárolásvezérlő kimenete a 2 és 3 memóriák tárolásvezérlő bemenetelre csatlakoznak, míg a 2 és 3 memóriák kiolvasásvezérlő bemenetei a 7 felvételvezérlő áramkör 03 kiolvasásvezérlő kimeneteivel vannak összekötve. A 7 felvételvezérlő áramkör 04 kapcsolóvezérlő kimenete össze van kötve az MK memória félképidő kapcsoló vezérlő bemenetével. A 7 felvételvezérlő áramkör 05 időkeret szinkronizáló vezérlő kimenete az 5 időkeret szinkronizáló generátor vezérlő bemenetére csatlakozik. A 4 párhuzamos-soros átalakító vezérlő bemenete a 7 felvételvezérlő áramkör 06 P/S vezérlő kimenetére csatlakozik. A 6 összeadó és kimeneti áramkör Ki kimenete egyben a kapcsolási elrendezés kimenetét képezi és a KM képmagnetofon videó-bemenetére csatlakozik. Az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés működésének ismertetése előtt vizsgáljuk meg a képmagnetofon képbontási időviszonyait, valamint a képmagnetofonon történő, a találmány szerinti többcsatornás regisztrálás időkeret és időrés egy lehetséges szervezését a 3. és 4. ábrák kapcsán. A 3. ábra a képmagnetofon képbontási időviszonyait ábrázolja. A 3/a. ábrán az FI az 1. félképidőt, az F2 a 2. félképidőt jelöli, amelyek az 50 Hz-es hálózati rendszerben 20—20 msec, értékűek. Ebből TK a tényleges képrögzítési idő és H a képvisszafutási idő, amelyet a későbbiekben holtidőnek nevezünk, ez az 50 Hz-es rendszerben kb. 1,5 msec. Ez a H holtidő szükséges ahhoz, hogy az elektronsugár a televízióképernyő aljáról a képernyő tetejéhez visszafusson. Ezen H holtidő alatt a képmagnetoíonon video-jelrögzítés nincs. A 3/a. ábrán feltüntettük az SSz sorszinkron jeleket is. Egy soreltérítés ábrája a 3/b. ábrán látható, ahol TS a soreltérítési idő — szokásosan 52 psec, és SV a sorvisszafutási idő — szokásosan 12 psec. A 3. ábrából látható, hogy bármilyen módszert is alkalmasunk a jelek valós idejű tárolására, miután a H holtidő alatt jelrögzítés nincs, ezért valós idejű rögzítés esetén a H holtidő időtartama a rögzítendő jelből hiányzik. Ha azonban a FI, illetve F2 félképidők teljes tartama alatti regisztrálandó jelet tároljuk, legalább egy félkép ideig és a következő félképidő alatt gyorsítva TK tényleges képrögzítési idő alatt a képmagnetofonnal felvesszük, akkor a teljes félkép időtartam alatti információ regisztrálásra kerül. Ez lényegében egy időtranszformáció, azaz az FI, 5 illetve F2 félképidő megfelel a TK tényleges képrögzítési időnek. A képmagnetofonról visszajátszáskor az eredeti jelet úgy kapjuk meg, hogy a TK tényleges képrögzítési idő alatt beérkező jelet tároljuk és a tárolóból lassabban olvassuk ki úgy, hogy TK idő megfeleljen az FI, illetve F2 féiképidőnek. Az elmondottakból következik, hogy ha a felvételkor végrehajtott időtranszformáció zsugorítás) és a visszajátszáskor végrehajtott időtranszformáció (nyújtás) azonos mértékű, akkor a visszajátszáskor kapott jel időben teljes mértékben megfelel a felvételi jelnek. A 4. ábrán a képmagnetofonon történő, találmány szerinti többcsatornás regisztrálás időkeret és időrés szervezését ismertetjük részletesebben. Az időkeret és időrés terminológiát a telefontechnikában széleskörben alkalmazott PCM (pulzus kód moduláció) alapján alkalmazzuk, miután ezek a fogalmak közvetlenül alkalmazhatók a találmány szerinti megoldás ezen részére. Mint korábban már ismertettük egy TV sor időtartama 64 psec, amelyből 52 psec-ot lehet videofelvételre felhasználni, 12 psec a sorvisszafutási idő. Legegyszerűbb esetben tekintsük azt, hogy K keretidő megegyezik az 52 psec-mal. Ezt a K keretidőt részekre Cl, C2, C3...CN időrésekre bontjuk, amelyek közül legalább egyet (pl Cl-et) a PCM technikához hasonlóan keretszinkron-jelek regisztrálására használunk fel. A többi C2, C3... CN időrést rendre a regisztrálandó csatornákhoz rendeljük hozzá. Az egymás után következő K keretidőben az azonos időrésekben a regisztrálandó jelek egy-egy pillanatértékeit helyezzük el. A képmagnetofonon történő regisztrálás során ezeket a pillanatértékeket vagy digitális kódok formájában, vagy analóg módon (átmágnesezés változtatással) rögzíthetjük. A Cl, C2, C3...CN időrések szélességét (digitális kódok esetén) a rögzítendő jelek pillanatértékeinek kívánt pontossága, valamint a képmagnetofon által regisztrálható jel felső határfrekvenciája határozza meg. Megjegyezzük, hogy nagy amplitúdó pontossági igény és nagy csatornaszám esetén egy K keretidő nem elegendő. Ilyen esetben több K keretidőt ún. multikeretbe kell öszszefogni. A 4. ábrával kapcsolatosan elmondottak útmutatást kívánnak adni a képmagnetofonon történő, a találmány szerinti adatrögzítés egy lehetséges belső szervezésére, amelyet a vezérlő egység végez, a PMC technikában ismert módon. Az 1. ábra szerinti kapcsolási elrendezés a következő módon működik, a 3. és 4. ábrák kapcsán elmondottak figyelembevételével. A Chl...ChN regisztrálandó csatornák az 1 analóg-digitál konverter bemenetére csat-6 5 197974 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
