197974. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés folyamatos villamos jelek képmagnetofonon történő rögzítéséhez és visszajátszásához szükséges kettős időtranszformáció megvalósítására

197974 2 A találmány tárgya kapcsolási elrende­zés folyamatos villamos jelek képmagneto­fonon történő rögzítéséhez és visszajátszá­sához szükséges kettős időtranszformációra, amelynél a villamos jelekből (egy, vagy több csatornán) periodikusan mintákat veszünk, amelyeket digitálisan legalább egy teljes fél­­kép-időtartamig közbenső (puffer) memóriák­ban tárolunk és ezeket a digitális jeleket a következő félképvideojel rögzítésének időtar­tama alatt képsorokba és időkeretbe rendez­ve, a képmagnetofonon mágnesen rögzítjük. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés a képmagnetofonon történő rögzítés szem­pontjából egy időtranszformációt valósít meg, mert az időben folyamatosan változó villa­mos jelek egy-egy íélkép hosszúságú szaka­szát a képmagnetofonon történő rögzítheíő­­ség érdekében a félkép-időtartamánál leg­alább a képvisszafutási idővel rövidebb idő­tartam alatt rögzíti. A képmagnetofonról történő visszaját­szás után ellentétes értelmű és hatású idő­transzformáció alkalmazásával az eredeti villamos jel időbeli kiesések és torzítások nél­kül visszanyerhetek. A találmány szerinti kapcsolási elrendezés lehetővé teszi a keres­kedelmi forgalomban lévő képmagnetofonok változtatás nélküli felhasználását sokcsator­nás nagypontosságú mérési adat rögzítőbe­rendezésként. A műszaki gyakorlatban igen gyakran felmerül annak igénye, hogy valamilyen jel­forrásból származó villamos jeleket utólagos feldolgozás — kiértékelés — céljából oly mó­don rögzítsünk, hogy egyszerű módon lehes­sen villamos jeleket reprodukálni. Ennek a regisztrálásnak általánosan elterjedt mód­szere a mágneses jelrögzítés. Példaként meg­említjük az egyszer lezajló folyamatok re­gisztrálását, például szeizmikus jelenségek, mechanikai szerkezetek vizsgálati-törési kí­sérletei, orvos-biológiai vizsgálatok-kisérie­­tek (ún. monitorozás), stb. A regisztrálás céljára egyes cégek, pl. Philips, Teac, stb. speciális sokcsatornás ún. mérőmagnetofonokat fejlesztettek ki. Ezek a berendezések általában úgy működnek, hogy egy kellően széles mágnesszalagra a csator naszámnak megfelelő számú felvevő, illet­ve lejátszó fejjel rögzítik, illetve játszák vísz­­sza az időben folyamatos villamos jele­ket. A mágnesszalagra való rögzítésre több módszert is alkalmaznak, mint például frek­venciamodulációs, vivőfrekvenciás, digitális, stb. Ezeknek a berendezéseknek ára igen ma­gas egyrészt a bonyolult nagypontosságú mechanika miatt, másrészt a viszonylag kis darabszámú gyártás-értékesítés miatt. A csa­tornaszám kötött, nem növelhető, bár jó mi­nőségű az adatrögzités. Létezik egy másik szokásos megoldás is, még pedig az, hogy a kereskedelmi forga­lomban kapható szórakoztató célú, nagy tö­megben gyártott és értékesített viszonylag olcsó mono vagy sztereo magnetofonokat 1 használnak fel mérési adat rögzítésére. Ezek­nél külön adapter egységeket dolgoznak ki és az alapsávú jeleket valamilyen modulá­ciós módszer alkalmazásával rögzítik a mág­nesszalagra. Ennél a megoldásnál az olcsó árhoz egy adaptációs munkát kell végezni, ugyanakkor az elérhető minőség (frekven­ciatartomány, dinamika, stb) meglehetősen szerény. A számítástechnikai eszközök elterjedése és áruk rohamos csökkenése lehetővé teszi, hogy analóg jellegű adatokat, mint példá­ul egy esemény időbeli lefolyását számítás­­technikai eszközök felhasználásával digitá­lisan rögzítsünk. Leginkább elterjedt adatrög­zítő eszköz a mágnestárcsás, amelyek kö­zük a hajlékony, ún. floppy diszk olcsó és nagy tömegben kerül felhasználásra. Ennek digitális adatrögzítő kapacitása ritkán halad­ja meg az 1—2 MByte-ot. Speciálisabb ki­alakítású az ún. Winchester lemez (hard diszk) közhasználatú változatán kb. 20 MByte tárolási kapacitás van. Ezek a lemezegysé­gek igen nagy tároló kapacitása bőségesen kielégíti a számítástechnikai adatrögzítési követelményeket. Azonban többcsatornás ana­lóg jelfolyamok tárolására ez a memóriaka­pacitás csak rövid idő regisztrálást tesz le­hetővé. Tekintsünk egy olyan példát, amelynél egy műtét végzésekor kialakuló eseménye­ket akarjuk regisztrálni. Tételezzük fel, hogy 8 analóg eseményt (hőmérséklet, EKG, EEG, elektromiográf stb) kívánunk regisztrálni. A legmagasabb regisztrálandó frekvencia legyen 5 kHz. 'Vizsgáljuk meg, hogy egy 20 MByte kapacitású Winchester lemezen mi­lyen időtartamú esemény regisztrálása lehet­séges, természetesen digitális kódokkal. A Shanon mintavételezési szabály alap­ján a mintavételi frekvenciát az átviendő leg­magasabb frekvencia kétszeresére kel! meg­választani azaz a mintavételi frekvencia: Em = 10 kHz. A kellő pontossági regisztráláshoz (jel­­-zajvíszonyhoz) a mintákat legalább 10 bit portossággal keli kvantálni. Tehát 1 sec. idő­tar ’ a m á jel regisztrálásához egy csatornán M1=I04-10—105 bitre van szükség, 8 csatornához M8—8-iO5 bitre, azaz 105 Byte=0, 1 MByíe-ra van szükség. \ regisztrálási időt sec.-ban megkapjuk, ha a Winchester lemez tárolási kapacitását (20 MByte) osztjuk az I. sec.-tároláshoz szük­séges Byíe-ok számával, azaz a regisztrá­lási idő: Tr—20 MByt/0,1 MByt=200 sec ^ 3 perc (1) Az előzőekben kiszámolt adatból látha­tó, hogy még egy jelenleg legkorszerűbbnek tekinthető Winchester lemezes adatrögzítő berendezés sern alkalmas olyan események (pl. műtétellenőrzés) adatainak rögzítésére, ame yné! az esemény (műtét) lefolyása eset­leg néhány órát vesz igénybe. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents