197964. lajstromszámú szabadalom • Berendezés géporsón elhelyezett csiszolókorong kiegyensúlyozására

197964 5g. ábrán látható, míg a 30 és 31 D-ftip-fiop­­ok kimenetein — ahogyan ez az 5h. és 5i. áb­rákon látható — a vezérlő jel logikai „O” lesz. Ha a 16 koincidencia áramkör — ahogyan ez a 4. ábrán látható — 32, 33 és 34 kétbeme­­netű ÉS-kapukból, és ezeknek a kimeneteire csatlakoztatott 35, 36, 37 integráló tagokból van felépítve, azoknak a 32, 33 vagy 34 két­­bemenetű ÉS-kapuknak a kimenetein, ame­lyeknek bemenetéin egyidejűleg megjelennek az állítóimpulzusok — ahogyan ez az 5d. áb­rán látható t0 időpillanatban megjelenik — és a kiegyensúlyozatlanságra utaló jel — aho­gyan ez az 5c. ábrán látható — logikai „1" lesz, úgy a 32 kétbemenetű ÉS-kapu kimene­tén egy az állítóimpulzust megismétlő im­pulzus, amelyet a 35, 36 vagy 37 integráló kör átalakít, jelenik meg mint vezérlő impul­zus a folyadék bevezetésére. Ez a jelalak lát­ható az 5g. ábrán. Ha az állítóimpulzus a O jellel van koincidenciában, ezek az 5e. és 5f. ábrán látható t, és t2 időpillanatban követ­keznek be, a 33 kétbemenetű ÉS-kapu és a 34 kétbemenetű ÉS-kapu kimenetén, és en­nek megfelelően a 36 és 37 integráló tagok bemenetén is az 5i. és 5h. ábrákon látható O vezérlőjel jelenik meg. A vezérlőjelek a 16 koincidencia áramkör kimenetéről a 9 elosz­tóra vannak vezetve — ahogyan ez az 1. áb­rán látható — ahol a logikai „1” szintű ve­zérlő jel a megfelelő 12, elektromágneses hajtóművek bekapcsolt állapotba hozza, míg a logikai O vezérlő jel a többi 122, 123 elektro­mágneses hajtóműveket kikapcsolja. A vezér­lőjellel működtetett 12, elektromágneses haj­tómű a 10, folyadékszelepet a 11, rúd segít­ségével nyitja. A 19 forrás felől áramló folyadék, példá­ul víz, a nyitott 10, folyadékszelepen keresz­tül a 7, üreget mindaddig tölti, amíg a 12, elektromágneses hajtómű bemenetén a logi­kai „1" jel jelen van. Ha az 1 kiegyensúlyozatlanság-távadó bemenetére jutó jel amplitúdója csökken, úgy a 13 meghajtó erősítő kimenetén az 5c. ábra jobb oldali részén látható O jel jelenik meg. Ennek a jelnek a jelszintje az LJ,-el jelölt fe­szültségszint alatt van, azaz a 16 koinciden­cia áramkör érzékenységi küszöbértéke alatt, és akkor amikor egy további állítóimpulzus jelenik meg a 7, üreghez, amely az 5d. ábrán látható, úgy a 16 koincidencia áramkör kime­netén lévő vezérlőjel szintje, azaz a 29 D­­-flip-flop kimenetén lévő jel 0 szintű lesz, és ez a t3 időpillanatban leállítja a folyadék be­vezetését a 7, üregbe. A következőkben a 22 kapcsolóberende­zés működését mutatjuk be részletesebben. Ha a 2 csíszolókorong, amely az 1. ábrán is jól látható, a nyíllal jelölt irányba w szög­­sebességgel forog, úgy a 21,—213 jelzések egymás után haladnak el a 17,, 172 helyzet­­-távadók előtt, és ez utóbbiak előállítják a 6a. és 6b. ábrán látható impulzussorozatot, amelyek egymáshoz képest fázisban el van­nak tolva, mivel a 17, és 172 helyzet-távadók 9 6 egymástól A távolságra vannak, és az a ve­zérlő impulzus a jelsorozatban, amely a 21, jelzésének az L hosszúság mentén való át­haladásakor jön létre t időtartamú lesz, és ez a t időtartam az ugyanebben az impulzussorozatban lévő további állí­tó impulzusoknál nagyobb. Ha a t időál­landójú állító impulzus két egymás után kö­vetkező impulzussorozatban, azaz a 6a. és 6b. ábrán látható t, és t2 időpontban koinci­denciában van, és ezek a jelek a 23 kétbeme­netű ÉS-NEM-kapu bemenetelre rájutnak, úgy a 24 és 25 JK-flip-flopok S bemenetéin megjelenik a 6c. ábrán látható impulzus, ez az impulzus a 24 és 25 JK-flip-flopokat „1" állapotba billenti, továbbá ugyanez az impul­zus eljut a 26 hárombemenetű ÉS-kapu egyik bemenetére is, és ha a 26 hárombemenetű ES- kapu másik bemenetén is megjelenik egy hasonló impulzus, úgy az állító impulzus a 7, üreghez megjelenik a 26 hárombemenetű ÉS-kapu kimenetén is. A 2. ábrán látható 172 helyzet-távadónak az impulzusának a lefutó éle, amely a 6b. ábrán látható t3 időpontban következik be, a 24 JK-flip-flopot 0 állapot­ba billenti. Ez látható a 6d. ábrán. Eközben a 25 JK-flip-flop a 6e. ábrán látható idődia­gram szerint logikai „1" állapotba billen. A t4 időpontban a 17, helyzet-távadó kime­netén egy további t’ időtartamig tartó, és a 6a. ábrán látható állító impulzus jelenik meg, amely annak a bemenetéről a 27 hárombeme­­netü ÉS-kapu kimenetére jut mint állító im­pulzus, mivel a 24, illetőleg 25 JK-flip-flopok jelfordító kimeneteiről a további bemeneté­in logikai „I" jel van. Az előbb említett ál­lító impulzus a 6g. ábrán látható, és a máso­dik 72 üreghez szolgáló jeiet állítja elő. A 6b. ábrán látható t5 időpillanatban megje­lenő impulzus, amely a 172 helyzet-távadó­­ról jön, lefutó éle a 24 JK-flip-flopot a C be­menetén keresztül logikai „l”-re, míg a 25 JK-flip-flopot logikai 0-ra állítja. Ezek az időfüggvények a 6d. és 6e. ábrákon láthatók. A 6. ábrán látható t6 időpontban a 17 helyzet­­-távadóról egy további impulzus érkezik, amely t4 időpontban lezajtó jelenségekhez hasonlóan a 28 hárombemenetű ÉS-kapu be­menetéhez jut, amelynek további bemeneté­in a 25 JK-flip-flop fázisfordító kimenetéről, illetőleg a 24 JK-flip-flop közvetlen kimene­téről logikai „1” jel jut, és a 28 hárombeme­netű ÉS-kapu kimenetén, a 6h. ábrán látha­tó módon jelenik meg az állító impulzus a harmadik 73 üreghez. A 172 heiyzet-távadó­­ról t7 időpillanatban érkező impulzus lefutó élének a hatására a 24 JK-flip-flop logikai „\” állapotban marad, a 25 JK-flip-flop a lo­gikai 0 állapotból a logikai „1" állapotba billen. Ezek az időfüggvények a 6d. és 6e. áb­rákon láthatók. A tg időpillanatban megje­lenő impulzus, amely a 17, helyzet-távadó­­ról érkezik, a fentiekhez hasonló módon a 26 hárombemenetű ÉS-kapu kimenetére jut. A t9 időpillanatban a 23 kétbemenetű ES­­- NEM-kapu kimenetén a 17, és a 172 hely­10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents