197960. lajstromszámú szabadalom • Termodinamikus kondenzvíz-leválasztó berendezés

197960 tős hátrányai vannak, mert mind a nyitást, mind a zárást a kezelő elfelejtheti. Az előb­bi gyorsan észrevehető, de ha a zárás elma­rad — ami a berendezés üzemét nem zavar­ja — állandó gőzveszteség a következmény. Ezen hátrányok kiküszöbölésére és egy­szerű felépítésre törekedtek a 2,650.640 lajst­romszámú NSZK szabadalmi leírásban is­mertetett kondenzvízleválasztó révén. A megoldás szerint ez a kondenzvízle­választó úgy van kialakítva, hogy a be- és kiömlőnyílások között, a házon belül nyomó­­kamra van, melyben a szeleptest foglal he­lyet. A szeleptestben centrikus elhelyezkedé­sű beeresztőcsatorna van kimunkálva, ezt pe­dig a szeleptest felső felületén tangenciáli­­san egy gyűrűalakú kiömlőcsatorna fogja körül. A szeleptest zárófedelét tömítőgyűrű tömíti annak érdekében, hogy a házban fel­fekvő szeleptest-betét jól záró kapcsolatban legyen a beömlőnyílás beeresztőcsatornájá­­val. A találmányra az jellemző, hogy a sze­leptest felfekvőfelületét a centrális helyzetű beömlőcsatornát körülfogó gyürűalakú vál­lal képezték ki, s ugyanakkor a szeleptest alsó felületét a tömítőgyűrűt a szeleptesthez hozzászorító felfekvőfelülettel alakították ki. Oltalmi igényként ebben a találmányban nem jelentkezik az a kondenzfurat, amely a gyűrűalakú vályút köti össze a kiömlőcsa­tornával. Szerepe azonban nem elhanyagol­ható, mert a teljes konstrukció a pontos zá­rás és nyitás mechanizmusát kívánta meg­oldani. Ez a kondenzvízleválasztó a koráb­bi— rendkívül nagy számú és típusú — be­rendezésekkel szemben bizonyos előbbrelépést jelentett, azonban hátrányai is jelentősek, mégpedig az, hogy gőzelzáródási problémák jelentkeznek üzem közben, továbbá 1 bar fe­letti nyomáson és legfeljebb 45—50%-os el­lennyomásig képes csak üzemelni. A találmány megoldásakor tehát azt a célt tűztük ki, hogy a fentiekben írt hátrá­nyokat kiküszöböljük, azaz olyan kondenz­­vízleválasztót konstruáljunk, amely — jólle­het típusában gzonos a termodinamikus meg­oldású berendezésekkel —szerkezetileg azon­ban olyan megoldású, hogy 0,1 bar nyomás felett és akár 90%-os ellennyomáson is meg­bízhatóan üzemel. Ügy találtuk, hogy ha tűzszelepet alkal­mazunk, továbbá a szeleptesten és magán a betéten körgyűrű alakú vályút kialakítva, ebből három, egymáshoz képest 120°-os szö­get bezáró koridenzfuratot csatlakoztatunk a kiömlőnyíláshoz, úgy olyan konstrukcióhoz jutunk, amely a kitűzött feladatot teljesíti. A kitűzött feladatot a találmány szerin­ti megoldásnak megfelelő kondenzvízleválasz­tó segítségével úgy oldottuk meg, hogy a kon­­denzvízleválasztónak zárófedéllel lezárt sze­leptestén belül kialakított térben betét van elrendezve, a betéten és a szeleptesten egya­ránt körgyűrű alakú vályú van kiképezve, a betéten centrális helyzetű primér furat van kiképezve, míg a betét körgyűrű alakú vá­3 lyúját a belső és külső szelepülésekre felfek­vő szeleptányér zárja le, a szeleptányér, va­lamint zárófedél között pedig vezérlőkamra van. A találmányra az jellemző, hogy a sze­leptest körgyűrű alakú vályúiból összesen három, körgyűrű mentén egymáshoz képest 120°-os szögben elhelyezkedő kondenzfurat torkollik a kiömlőnyíláshoz vezető .csatorná­ba, maga a szelep pedig tűszelepként van kialakítva. Az így kialakított kondenzvízleválasztó uni­verzális alkalmazhatóságú, szeleptányérja — a három kondenzfurat révén — gyorsan nyit, így a kondenzvíz torlódását meg lehet aka­dályozni. Működése közben a kondenzvizet kis aláhűtéssel vezeti el, azaz a hőcserélőt — amennyiben ez a kondenzvízleválasztón mú­lik — vízmentesen tudja tartani. A végrehajtott műszaki intézkedés segít­ségével a találmány szerinti kondenzvízle­választó olyan légtelenítő tulajdonságokkal rendelkezik, hogy a jó és folyamatos légtele­­nítés is biztosítva van. Működése üzembiz­tos, mivel a teljes nyomás- és hőmérséklet­­tartományban minden külön beállítás nélkül 0,1 bar-tól 40 bar nyomásig, ingadozó nyo­más és változó kondenzvízmennyiség mellett 0—90%-os ellennyomás esetén üzemel. A találmányt a leíráshoz mellékelt raj­zok, alapján részletesen is ismertetjük. A raj­zok közül az 1. ábra a kondenzvízleválasztót metszet­ben, a 2. ábra felülnézetben mutatja be. A 3. ábrán a betétet metszetben, végül a 4. ábrán a 3. ábrabeli betétet felülnézet­ben látjuk. Az 1. ábra szerinti metszetrajzon az 1 sze­leptest a rajz síkjában nézett jobb oldalán van a 7 belépőnyílás, baloldalán pedig a 8 kilépőnyílás kialakítva. Az 1 szeleptest mindkét oldalán egy-egy hegesztett 2 toldatos karima van felszerel­ve. Az 1 szeleptesten belül az 5 zárófedéllel lezárt tér van, melyben a 3 betét helyezke­dik el. A 3 betét és 5 zárófedél között alakult ki a 10 vezérlőkamra, melynek terében sza­badon mozgó helyzetben foglal helyet a 4 szeleptányér, amely viszont a 3 betéten ki­munkált gyűrűalakú 11, 12 szelepülésekre fekszik fel. A 3 betéten és az alaptesten egya­ránt gyűrűalakú 9 vályú van kimunkálva. A 7 belépőnyíláshoz csatlakozik egy 6 szű­rő, mfrg a betéten centrikus helyzetben egy, a fúvóka szerepét betöltő primér 13 furat van kiképezve. A gyűrűalakú vályúkból három, egy­máshoz képest 120°-os szögben elhelyezke­dő 14 kondenzfurat vezet és torkollik a 8 ki­lépőnyílás csatornájába. A 2. ábrán látjuk a később még ismerte­tésre kerülő 15 tűszelepet. A berendezés felépítéséből adódóan a kö­vetkezőképpen működik: A kondenzvíz beáramlik a 7 belépőnyílá­son, majd a 6 szűrőn és a primér 13 furaton 4 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 05

Next

/
Thumbnails
Contents