197959. lajstromszámú szabadalom • Zsírzószelence célszerűen műanyagból
197959 A találmány olyan zsírzószelencére vonatkozik, amelynek egyszerű a kialakítása, mozgó alkatrész pl. golyó nincs benne, így műanyagból rendkívül gazdaságosan gyártható, ugyanakkor a meghibásodás lehetősége gyakorlatilag ki van zárva. Ismeretes, hogy a zsírzószelencékbe egy visszacsapószelepet építenek, hogy megakadályozzák a zsír visszaáramlását a zsírzási helyről a bepréselése után. Ennek klasszikus megoldását mutatja be a GB 2.068.059 lsz-ú szabadalmi leírás. Itt a zsírzószelence .furatában egy szelepülék és egy azt elzáró, rugóval terhelt golyó van, amely a visszacsapószelep funkcióját tölti be. A hagyományos golyós visszacsapószelep továbbfejlesztésére mutat példát az US 2.922.435 lsz-ú szabadalmi leírás. Ennél a zsírzószelencénél az átvezető furata belső végénél egy rugalmas híd van rögzítve, amelyen egy gömbfelületü záróelem van kialakítva. A gömbfelületű záróelem lényegében az átvezető furat kilépő nyílását zárja le. Ez a kialakítás már rendelkezik azzal az előnynyel, hogy műanyagból monolit egységként lehet gyártani. Ennek a megoldásnak az a hátránya,-hogy a gömbfelületű záróelemet tartó híd többszöri zsírzás után elveszti rugalmasságát és a záróelemet semmi nem szorítja az átmenő furat kiömlő nyílására. Ez a hiba nem is anynyira a zsírzószelence cseréjéből következő ráfordítás szempontjából kedvezőtlen, hanem sokkal inkább abból a szempontból, hogy az ilyen jellegű hiba az adott gép vagy gépelem nyugalmi állapotában nem észlelhető, a működés közbeni zsírzóanyag elfolyás már a gép komolyabb jellegű meghibásodásához vezethet. Azért, hogy a műanyagból gyártható monolit-szerkezetet megőrizhessék, ugyanakkor az előbb említett hibát kiküszöböljék, a viszszacsapószelepet átalakították. Ilyen megoldás látható az US 4.067.414 lsz-ú szabadalmi leírásban. Ennél a zsírzószelence belső végéhez két oldalról ajakszerűen összezáródó visszacsapószelep van rögzítve, pontosabban azzal egy darabban van kialakítva. Az ajakszerű elemeket a hidrosztatikus nyomás tartja zárva. A záródást segítik az ajakszerű elemek külső palástján kialakított bordák is, amelyek a zsírzószelencét befogadó furatba kissé bele vannak préselve. Az ilyen kialakítású zsírzószelencéknek az a hátrányuk, hogy az ajakszerű elemek falvastagsága kicsi, és emiatt könnyen maradandó deformációt szenved. Ez a deformáció megakadályozza a tökéletes összezáródást, amely az előzőekben bemutatott károsodásokhoz vezethet. így érthető, hogy ezek a zsírzószelencék nem terjedtek el. Az eddig kialakított, műanyagból is gyártható zsírzószelencéknek tehát nem sikerült azt a problémát megoldaniuk, hogy a zsírzóanyag betöltésekor a zsírzószelence visz-1 2 szacsapószelepének zárási hibája nem észlelhető, a rendellenesség csak a gép megindítása után lép fel, ezt azonban már nem feltétlenül ellenőrzik. A találmánynak tehát az a célja, hogy a műanyagból is gyártható zsírzószelencék előbb említett hibáját kiküszöbölje. A megoldás azon a felismerésen alapul, hogy a záróelemek megvastagításával és a megfelelő alakú hátfelükkel elérhető, hogy a hidrosztatikus nyomás egymás felé fordítsa és szorítsa a záróelemeket. A találmány tehát zsírzószelence, célszerűen műanyagból önmagában ismert módon kialakított, egyik végén zsírzógombbal, másik végén menetes résszel rendelkező szelencetesttel, amelynek a szimmetriatengelyében átmenő nyílás van, és a zsírzószelence oly módon van kialakítva, hogy az átmenő nyílásban, célszerűen a zsírzógomb felőli vége közelében, egy belső perem és ehnez a menetes rész felőli irányból rugalmasan csatlakozó két tuskó van a szelencetesttel azonos anyagból kialakítva, mindkét tuskónak van egy-egy, a szelencetest szimmetriatengelyét is magában foglaló, teljesen egymásnak fekvő zárósíkja, amelyek egy, az átmenő nyílásnak a zsírzógomb felőli részéből a menetes rész felé eső részébe átvezető hasítékot határoznak meg, és a tuskónak a menetes rész felőli együttes keresztmetszete kisebb mint az átmenő nyílás keresztmetszete. A találmány szerinti zsírzószelence egyik előnyös kialakításánál a szelencetest, a belső perem és a tuskók monolit szerkezetében vannak kialakítva. A találmány szerinti zsírzószelence másik előnyös kialakítása olyan, hogy az átmenő nyílás a zsírzógomb felől a belső peremig szűkülő bevezető kúpként van kialakítva. A találmány szerinti zsírzószelence további előnyös kialakításánál a tuskóknak a menetes rész felőli hátfelülete síkfelület, amely merőleges a szelencetest szimmetriatengelyére. Végül a találmány szerinti zsírzószelence előnyös kialakítása az is, ahol a szelencetestben a zsírzógomb és a menetes rész között egy külső szorító perem van kialakítva, amelynek a szelencetest szimmetriatengelyével párhuzamos felületei szabályos hatszögű hasábot alkotnak. A találmány részletesebben a következő kiviteli példák alapján a mellékelt rajz segítségével ismerhető meg, ahol az 1—2. ábra — a találmány szerinti zsírzószelencét két metszetben, a 3. ábra — felülnézetben, a 4. ábra — működés közben, az 5. ábra — egy változatát metszetben mutatja be. Az 1—2. ábrán metszetben látható zsírzószelence 9 szelencetestjének egyik vége 1 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 35
