197951. lajstromszámú szabadalom • Bontószerkezet flexibilis héjalású épületek lefedésére, továbbá feszítőszerekzet a flexibilis héjalás előfeszítésére
197951 A találmány tárgya borítószerkezet flexibilis héjalású egy- és többhajós épületek, tárolók és mezőgazdasági épületek, raktárak lefedésére, amely borítószerkezet hossz- és keresztirányú vázszerkezeti elemekből és lefedőanyagból áll, továbbá tárgya még a találmánynak a feszítőszerkezet, amely a vázszerkezeti elemek és a lefedőanyag közötti kapcsolatot előfeszítés által biztosítja. Az építészetben a sátor vagy fóliás lefedések (flexibilis héjalás) az utóbbi időben rendkívül elterjedtek; a magasabb igényű létesítmények (sportcsarnokok, uszodák) esetében éppenúgy, mint a mezőgazdaságban növénytermesztési-, állattartási-, tárolási célokra. Kialakításukat tekintve az építmények lehetnek egy- vagy kétrétegű borításúak, szigeteletlen vagy (hő)szigetelésűek, míg szerkezeti rendszerüket tekintve túlnyomással felfújható, árbocos kifeszítésű, kábeleken felfüggesztett, valamint könnyű vázszerkezetre feszítve, lehorgonyozással rögzített. A megoldásokban az a közös elv, hogy a borítóanyagot a vázszerkezet tartja. Állattartó épületek céljára sok esetben alkalmaznak szilárd borítású könnyű szerkezetű épületeket. Az ilyen épületek beruházási költségét döntően a szerkezetek ára határozza meg, így terjedésüket nagymértékben befolyásolja, hogy nem számottevően kerülnek kevesebbe, mint a hagyományos épületek. Előnyük azonban, hogy kisebb igényű ipari-, mezőgazdasági épületek gyorsan felépíthetők, a drágább, igényesebb épületekben végzett egyszerűbb, nem folyamatos emberi tartózkodást igénylő tevékenységet ide át lehet helyezni. Ezen épületek használati értéke a bennük folyó technológiai folyamatot jó kielégíthetőségével mérhető. Ismeretesek olyan megoldások, amikor a hagyományos könnyűszerkezetű épület tartószerkezetét szilárd borítás helyett — a költségek kiemelése céljából — fóliával borították. Itt megmaradt azonban a vázszerkezet magas beruházási költsége és a fóliaadta tulajdonságok miatti termelési bizonytalanság. A l ágyhéj a I á sú épületeknek mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, mind pedig az állattartásban igen nagy szerepük van, mert a napsugarakat átengedve és egy adott hőszigeteléssel a külsőnél melegebb, illetve védettebb klímát biztosítanak. A lágyhéjalású épületek kialakításukat tekintve két fő irányba haladnak. Az egyikbe sorolhatók az egyszerű, de stabil szerkezetek, amelyekre rövid-időálló fóliát helyeznek; ezeket az épületeket elsősorban mezőgazdasági termesztési célokra használják. A másik fejlesztési irány képviselői a drágább, nagyszilárdságú, időálló szerkezetek és az ezekhez rendelt költségesebb borítóanyagok. Az így kialakított épületek ipari-, mezőgazdasági-, sportcélú létesítmények, raktárak céljaira szolgálhatnak. A fejlesztés mindkét iránya a klasszikus épületszerkesztési elvből indul ki. Nevezete-1 sen, adott a tartószerkezet, és ezt kell burkolni olyan anyagokkal, amelyek alkalmasak a belső tér klímáját a külsőtől függetleníteni. Az előzőekben felsorolt épületkategóriákon belül ismeretesek olyan mezőgazdasági célra készült alagutak vagy többhajós házak, ahol acél vagy műanyag íartóvázra fóliát feszítenek ki, ezzel biztosítva a belső és 'külső tér elválasztását. Ezeknél a megoldásoknál az esetleg adódó szél vagy hó terhelést a fólia átadja az őt mereven megtartó váznak. Ilyen megoldásra ad példát az 1.545.477 sz. GB-PS sz. leírás, amely könnyű ívszerkezetes növényház fóliás lefedését ismerteti. Lényege, hogy az ívkeretek közötti fólia-mező közepén rugalmas butylkaucsuk leszorító hevedereket alkalmaznak, ezek a hevederek a leszorítás és a lehorgonyzás révén a fóliasátrat kifeszítve tartják. A fenti elven épített fóliaházak kialakításukat tekintve különbözőek, közös jellemzőjük azonban, hogy — a szerkezet önmagában alkalmas'a jelentkező terhelések fólia által átadható mértékig való átvételre, — a szerkezet méretei nem a ténylegesen jelentkező külső tényezők adta terheléssel határozzák meg, hanem a fólia mechanikai tulajdonságait veszik figyelembe, — a fólia hasadó tulajdonságaival határolják be a szerkezet teherbírását, így a fólia időállóságára nem helyeznek súlyt. Ismeretesek olyan lágyhéjalású épületek is, ahol a fólia felfogását, feszítését külső kötélszerkezetek biztosítják és ezek adják a fóliára ható időjárási változások következtében jelentkező terhelések ellenfeszítését. Ilyen jellegű szerkezeteknél a kötélszerkezet által a fóliára átadott erőhatások mindig 90° felett vagy azt megközelítő értéket vesznek fel a fólia hasadását elkerülendő. Ilyen megoldást ismertet a 182.285 sz. HU-PS, amely sátorszerkezetű mezőgazdasági épületre vonatkozik. Az épület szerkezeti lényege, hogy a lefedésre használt ponyvát kimerevített oszlopokhoz kettős megfogású kábelekkel emelik fel. A ponyva kimerevítését a ponyvavégek lekötése után az árbóccsúcsok csigáin keresztülvezetett kábelek végein elhelyezett ellensúly biztosítja. Az 1.485.754 sz. GB-PS kertészeti vagy mezőgazdasági termékek tárolására alkalmas könnyű fémvázas szerkezet polyethylén fóliás lefedését ismerteti, különös tekintettel a fóliakifeszítés szerkezetére. A megoldás szerint a télkör keresztmetszetű íves csőváz a két végén a ráhelyezett fóliával együtt a talajhoz van "ögzítve. Az ívek csatlakozásainál a végigmenő csőszelemenek egymásba tolhatóan öszszeépíthetők egy közbenső elem alkalmazásával. Ennek négyszög keresztmetszetű szára, az ívelemekhez csavarozással rögzített betétbe süllyeszthető. A fólia héjalás feszítése a T elemek emelésével és a csavarok megfelelő lyukba való helyezésével történik. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
