197950. lajstromszámú szabadalom • Acélszerkezetű csarnokváz kommunális és ipari épületekhez
197950 A találmány tárgya acélszerkezetű csarnokváz kommunális és ipari épületekhez, amely előnyösen hidegen hajlított szelvényű oszlopokból és ezekhez kapcsolódó hidegen hajlított szelvényű öveket és rácsrudakat tartalmazó rácsos főtartókból, továbbá az oszlopokhoz és/vagy a főtartókhoz csatlakozó, hidegen hajlított szelvényű öveket és rácsrudakat tartalmazó rácsos fióktartókbó! van összeállítva, a kapcsolatok az alacsonyabbrendű tartóknak a magasabbrendű tartókba való bekötését tartalmazó szerkezeti csomópontokat alkotnak, az alacsonyabbrendű tartó bekötésénél a magasabbrendű tartóra, így a főtartó csatlakozásánál az oszlopra, a fióktartó csatlakozásánál az oszlopra és/vagy a főtartóra függőleges síkú konzolok vannak erősítve, a szerkezeti csomópontokban pedig kötőelemek vannak. Hasonló célra többféle acélszerkezetű csarnokváz rendszer ismeretes. Ezek egyik csoportja, amelyből legelterjedtebbek a „CLASP“ és „CONDER“ nevű angol, a „FILLOD“ néven ismert francia vagy a „FEM-TIP" néven ismert magyar könnyűszerkezetes rendszerek, homlokcsavaros feszített kapcsolatként kialakított szerkezeti csomópontokkal rendelkezik. Ezeknél a terhek kizárólag nagyszilárdságú feszített csavarok közvetítésével adódnak át, ezek tönkremenetele a csatlakozó szerkezeti elemek tönkremeneteléhez vezethet. A feszített csavarok alkalmazása révén ébredő belső feszültségek csak szigorú gyártási és szerelési technológiai előírások betartásával kerülhetők el. A „SYNCON” néven ismert USA-beli acélvázas épületszerkezet tartói az oszlopokhoz különböző magasságban csatlakoznak, így a födémlemez alátámasztásában csak a tartók egy része vehet részt. A tartóelrendezés csak kismértékben variálható, a csomópont lényegében nem nyomatékbíró. A magyar „EGT" néven ismert, főleg könynyű állványokhoz használt tartórendszernél a húzottcsavaros, homloklemezes csomóponti kapcsolat nyílással, és a nyílásba akasztható horoggal van kombinálva. Emiatt az osziopfej méret a statikai igényekhez képest megnő. A Stahlbau-Handbuch-ban (Stahlbau Verlag Gmbh, Köln, 1982. 449. old.) ismertetett acélvázas épületszerkezeti csomóponti kapcsolat vízszintes csomólemezekke! rendelkezik, ezek közé vezetik be a rácsos tartókat. E csomóponti kapcsolat fő hiányossága, hogy a vízszintes csomólemezek a tömegerők irányában nem rendelkeznek kellő hajlítómerevséggel. A 2.418.824 számú német szabadalmi leírásban ismertetett épületváznál az oszlopok szintmagasságúak. A szerkezeti csomópontban az oszlopokhoz H-profilú kereszttartók csatlakoznak, melyeknek övlemezei a csatlakozás helyén megszakadnak. A szerkezet fő hiányossága, hogy a szerkezeti cso1 2 mópontokban folytonosan átmenő tartószerkezeti elemmel nem rendelkezik. A 2.109.836 számú angol szabadalmi leírás tartóoszlopokat és keretgerendákat tartalmazó épületvázat és az épületváz megépítésére alkalmas eljárást ismertet. A keretgerendákat az oszlopokhoz két félbilincsből álló kötőelem rögzíti. A két félbilincs úgy van egyesítve, hogy közrefogja az oszlopot. Az épület függőleges terhei a gerendákról az oszlopokra a félbilincsek közvetítésével adódnak át. A szerkezet hibája, hogy a teherátadás kizárólag a súrlódás révén jön létre. A kitűzött cél olyan acélszerkezetű csarnokváz kialakítása, amely a fenti hiányosságokat kiküszöböli, tehát szerkezeti csomópontjai feszültséghalmozódás-mentes és határozott erőjátékú teherátadó kapcsolatokat tartalmaznak. A találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy a feszültséghalmozódás elkerülhető, ha a teherátadási felület nagyobb és a függőleges terhek vonal mentén adódnak át, másrészt az erőjáték határozottá tehető, ha a teherátadó tartó tartóvégenként csupán egy íelfekvési felülettel rendelkezik. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti acélszerkezetű csarnokváz, — amely előnyösen hidegen hajlított szelvényű oszlopokból és ezekhez kapcsolódó hidegen hajlított szelvényű öveket és rácsrudakat tartalmazó rácsos főtartókból, továbbá az oszlopokhoz és/vagy a főtartókhoz csatlakozó, hidegen hajlított szelvényű öveket, és rácsrudakat tartalmazó rácsos fióktartókból van összeállítva, a kapcsolatok az alacsonyabbrendű tartóknak a magasabbrendű tartókba való bekötést tartalmazó szerkezeti csomópontokat alkotnak, az alacsonyabbrendű tartó bekötésénél a magasabbrendű tartóra, így a főtartó csatlakozásánál az oszlopra, a íióktartó csatlakozásánál az oszlopra és/ /vagy a főtartóra függőleges síkú konzolok vannak erősítve, a szerkezeti csomópontokban pedig kötőelemek vannak — oly módon van kialakítva, hogy az alacsonyabbrendű tartónak, így a főtartónak a felső öve, vagy a fióktartónak a felső öve teherátadó idommal, pl. vízszintes síkú talplemezzel van ellátva, a teherátadó idom, pl. talplemez pedig a konzolokra vonal mentén érintkezőén van ráültetve. A találmány szerinti csarnokvíz további ismérve lehet, hogy a konzolok párosával, egymástól távközzel vannak elhelyezve, továbbá a főtartó véglemezére függőleges síkú felső szárny van erősítve, a felső szárny pedig a konzolok közötti távközbe van beillesztve. Egy kiviteli alaknál a konzolok az oszlop teljes keresztmetszetén át vannak vezetve, és az oszlophoz az átvezetés mindkét végén rögzítve vannak. Egy további kiviteli alaknál a főtartók csatlakozásánál az oszlopokra, a fióktartók csatlakozásánál az oszlopokra és/vagy a fő-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
