197947. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony alumínium kinyerésére salakból

197947 2 A találmány tárgya eljárás és berende­zés folyékony alumínium kinyerésére salak­ból, amelynek során a forró salakot függő­leges prés asztala és medvéje között elhe­lyezett berendezés hengeres üregébe helyez­zük és így választjuk szét a salakban lévő fémalumíniumot a többi alkotótól. Az alumíniumgyártás során az alumíniu­mot érceiből vagy hulladékból állítják elő oly módon, hogy fémolvadékot hoznak létre, majd ebből öntéssel tuskókat készítenek. A szak­ember számára jól ismert, hogy az olvasz­tás alatt a fémfürdő felületén úgynevezett salakréteg alakul ki, amelynek analízise azt mutatja, hogy összetevői között nemfémes részecskék, például oxidok, karbidok, nitri­­dek stb., és ezen részecskék közé beágyazód­va fém cseppecskék is találhatók. Ha az ön­tés során a fémet a salakkal együtt csapol­nák le, az a megd'ermedés során zárványok­ként kerülne a tukókba, a további alakítás, illetve felhasználás során pedig a zárványok felületi vagy anyaghibákat, de legalább is olyan inhomogenitásokat okoznának, amelyek a termék minőségét jelentősen rontják. Éppen ezért általában öntés előtt a sala­kot eltávolítják egy erre a célra szolgáló úgynevezett salaklehúzó szerkezettel. Az el­távolított salak azonban jelentős mennyisé­gű színfémet tartalmaz, ez szélső esetben akár a salak 95 tömeg%-ának megfelelő meny­­nyiség is lehet. A salakban maradó fém ily lmodon a gyártás hatékonyságát rontja. A szakemberek természetesen megkísérel­ték a salakban lévő színfémnek a lehető leg­nagyobb mértékben történő regenerálását. Az egyik ilyen eljárás szerint a salakot az olvasztó berendezésben olyan folyató anyag­gal kezelik, amely a fém cseppek koaguláció­ját eredményezi és lehetővé teszi, hogy a sa­lakból a fémfürdőbe kerüljenek. Ez az el­járás azonban, eltekintve attól, hogy a folyató anyag bizonyos ötvözetek tulajdonságait ked­vezőtlenül befolyásolja, meglehetősen kor­látozott hatékonyságú, így a salak kezelését mindenképpen célszerű elvégezni, függetlenül attól, hogy történt-e ‘ magában az olvasztó berendezésben salak kezelés vagy sem. Ismert salak kezelés céljára olya'n beren­dezés is, amelyben a salakot keverik, még­pedig levegő és adott esetben folyató anyag jelenlétében oly módon, hogy a fémtartalom legalább egy része oxidálódjék. Ez az oxi­dációs folyamat erősen exoterm és a sala­kot olyan hőmérsékleten tartja, amelyen a fém cseppecskék koaleszcenciája megtörté­nik és a színfém az edény alján összegyűjt­hető. A salakot ezután egy kalapácsos malom­hoz hasonló berendezésbe vezetik és ezt kö­vetően granulometriás úton további színfé­met nyernek ki belőle. A fenti megoldásnak az a hátránya, hogy az oxidációs folyamat fenntartásához a sa­lakban lévő alumínium legalább 10%-a szük­séges, ami a kinyerés hatásfokát csökkenti. 1 Ezen túlmenően a mechanikus megmunkálás utáni rekuperáció hatásfoka meglehetősen gyenge, így a salakban több, mint 5 tömeg% alumínium marad felhasználatlanul. A fent említett kedvezőtlen kinyerési ha­tásfok mellett hátránya még az eljárásnak, hogy munkaegészségügyi szempontból sem megfelelő, az oxidáció során létrejövő inten­zív füstképződés, valamint a forró salak kü­lönböző helyeken történő kezelése és szállí­tása következtében. Ezen túlmenően az eljá­rás víz- és légszennyező, minthogy a viszony­lag oldékony folyasztószerek felhasználása so­rán káros ionok szabadulnak fel. Ezért kerestek a szakemberek további meg­oldásokat, amelyek segítségével a kinyerés oxidációs fázis alkalmazása nélkül is meg­oldható oly módon, hogy a salakot viszony­lag gyorsan lehűtik, lehetőleg folyasztósze­rek alatt, forgó hengerekben és az össze­tört, megrostált salakból választják ki a ma­gasabb fémtartalmú részeket. A salak lehűtéséhez azonban olyan rend­kívül hosszú hengerek alkalmazása szük­séges, amelyek meglehetősen költségesek és üzemeltetésük is drága. Ugyanakkor azon­ban nem küszöbölik ki sem a füstképződést, sem a viszonylag nagymennyiségű színfém veszteséget. Ráadásul ezek a berendezések csak nagymennyiségű salakkal üzemeltethe­tők gazdaságosan, ami azt jelenti, hogy kü­lönböző helyekről kell többnyire különböző mi­nőségű salakokat a feldolgozás helyére szál­lítani. Ennek eredményeképpen változó össze­tételű fémfürdő nyerhető, ami csak bizonyos feltételek között és megfelelő analízis után használható fel. Olyan eljárások is ismertek, amelyek során a Salakot közvetlenül mechanikus úton kezelik, például centrifugálással. Az ilyen jel­legű eljárások azonban nem jutottak túl a laboratóriumi kísérletek fázisán, minthogy olyan nehézségekkel járnak, hogy a salak a centrifugálás során megakadályozza a fém eltávozását. Éppen ezért a jelen találmánnyal az is­mertetett hátrányok kiküszöbölése a célunk és olyan eljárás kidolgozása folyékony alu­mínium kinyerésére salakból, amely lehetővé teszi, hogy kiküszöböljük — az oxidációból származó alumínium vesz­teséget és kinyerési hatásfok korlátokat, — költséges és környezetszennyező folyató­szerek alkalmazását, — a füst és a zaj által okozott kellemetlen­ségeket, — a különböző minőségű salakok összekeve­réséből adódó nehézségeket és — drága és költségesen üzemeltethető beren­dezések alkalmazását. A fenti cél megvalósítása érdekében a forró salak kezelését függőleges présben kí­vántuk megoldani. Ez az elgondolás önmagá­ban már korábban is ismert volt a gyakor­latból, ilyen megoldást ismertet például az 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents