197913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált tiazolo-, tiazino- és tiazepino-pirimidin származékok előállítására

197913-etilátot) alkalmazhatunk, azonban az a) eljá­rásnál felsorolt többi bázist is felhasználhat­juk. A (VII) és (VIII) általános képletű kiin­dulási anyagokat ekvimoláris mennyiségben alkalmazhatjuk vagy a (VIII) képletű malon­­sav-dinitrilt 0,1—0,5 mól fölöslegben adhat­juk a reakcióelegyhez. A reakciót a kiindulási anyagokat reakció­készségétől függően szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékle­ten hajthatjuk végre. A reakcióelegy feldolgozása önmagában ismert módon történhet. Egy kapott (I) általános képletű vegyületet a megfelelő savval inert szerves oldószerben történő reagáltatással önmagában ismert mó­don savaddíciós sóvá alakíthatunk. Az (I) általános képletű vegyületek sav­addíciós sóikból megfelelő bázissal önmagá­ban ismert módon történő reagáltatással fel­szabadíthatok. Az (I) általános képletű vegyületek és sav­addíciós sóik hidrátokat képeznek. A hidráto­kat az (I) általános képletű vegyületből vagy savaddíciós sójából víz hozzáadásával állít­hatjuk elő vagy a hidrátok a vízmentes vegyü­letek higroszkópikus tulajdonságai révén spon­tán képződhetnek. A (II) képletű 2-merkapto-4,6-diamino-pi­­rimidin ismert vegyület, amely módosított Traube-szintézissel állítható elő [W. Traube, Ann., 331, 64 (1904)]. A (III), (V) és (VI) képletű vegyületek kiindulási anyagok, kereskedelmi forgalomban levő ismert vegyületek. Az (I) általános képletű vegyületek — mint már említettük — értékes immunstimu­láns hatással rendelkeznek. Az immunrendszer működésének exogén szabályozása, fokozott vagy hiányos működé­sének korrekciója, az immunológiai folyama­tok részletesebb megismerését követően, az el­múlt évtizedben került sor a kutatások előteré­be. Az immunitás, mikrobiológiai értelemben a szervezetnek a kórokozókkal (baktériumok, vírusok, gombák, paraziták) vagy azok toxi­kus anyagaival szembeni védettségét jelenti. A mindenkori immunstátust, illetve annak ki­alakulását a genetikai adottságok mellett a környezetélettani hatások is befolyásolhatják. 5 Az immunrendszer sejtjei szigorú „munkameg­osztás" szerint működnek, amennyiben egye­sek azzal tűnnek ki, hogy az idegen anyagot (antigéneket) felismerik, mások ellenanya­gokat termelnek vagy reakcióképes immun­­ocytákká differenciálódnak és találni olyan sejteket is, amelyek meghatározott sejtcsopor­tok közötti kapcsolatokat koordinálják, illetve szabályozzák. Ennek alapján az immunitás úgy is jellemezhető, hogy a szervezet felisme­ri a számára idegen anyagokat és velük szem­ben bonyolult, szigorúan meghatározott sejt­kölcsönhatásokon keresztül célzott immunvá­laszra képes. A fertőző betegségek megelőzése szempont­jából rendkívül jelentős a mesterségesen, vak­­cinázások útján kiváltott ún. aktív immuni­tás, amikor a kórokozó „szelídített" (attenu­­ált) változatát, vagy az elölt kórokozót, illet­ve azok toxinjait juttatjuk a szervezetbe. Az immunprophylaxisban alkalmazott vak­­c mák immunogén hatása különböző. Egyes vakcinákkal akár életreszóló immunitás vált­ható ki, mások 1—2 évre adnak védettséget, a vakcinák jelentős része azonban csak néhány hónapra kiterjedő immunitást eredményez. Az elmúlt évtizedben az ún. immunmodu­­l íns és immunstimuláns anyagok felismerése vagy gyakorlati alkalmazása bíztató eredmé­nyeket és előrehaladást eredményezett a szer­vezet immunhiányos állapotának (immunde­­ficiencia) korrekciójában, továbbá a gyenge immunogen hatású vakcinák hatékonyságának fokozásában. Ez utóbbi különös jelentőséggel bír az állat­­orvostudomány területén, ahol a nagy állat­populációk immunológiai homogenitásának iialakítása az egyik alapfeltétele annak, hogy íz állatállományok a genetikai adottságaik­nak megfelelő termelési szintet érjenek el. Egyes vegyületek immunstimuláns hatásá­nak tanulmányozásával kapcsolatos kísérle­teinkben felismertük, hogy az (I) általános képletű vegyületek előnyösen befolyásolják a szervezet celluláris védekezőképességet és cél­szerűen alkalmazva fokozhatják egyes gyenge mmunogén hatású herpesz-vírusvakcinák (pl. \ujeszky-féle betegség elleni vakcina) immu­­rogén hatását. Az (I) általános képletű vegyületet immun­­üimuláns hatására vonatkozó, egér, illetve iertésmodell kísérletekben kapott eredménye­ket az 1. és a 2. táblázat tünteti fel. 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 4

Next

/
Thumbnails
Contents