197906. lajstromszámú szabadalom • Eljárás dipirazol származékok előállítására

197906 pok és hasonlók az előnyösek, ez esetben a hatóanyagot késleltetett hatású kapszula vagy tabletta formájában is kiszerelhetjük. Ha gyors hatás kívánatos, akkor injektálható ké­szítmények vagy sprayk és inhalálásra szol­gáló aeroszolok alkalmazása előnyös. Ennek megfelelően egy individuális dózisegység, egy tabletta 200 mg hatóanyagot tartalmazhat és naponta 1—6-szor, előnyösen 2—4-szer adható be. Az (I) általános képletű hatóanyagot elő­nyösen valamilyen gyógyászatilag alkalmaz­ható hordozóanyaggal keverve gyógyászati készítménnyé alakítjuk, amely körülbelül 5—90 tömeg% szubsztituált dipirazol-vegyü­­letet vagy annak valamilyen gyógyászatilag alkalmazható sóját tartalmazza. A „gyógyá­szatilag alkalmazható hordozóanyag“ kifeje­zés ismert, a gyógyszeriparban szokásosan használt hordozóanyagokat jelent, olyanokat, amelyek nem toxikusak és nincs érzékenyítő hatásuk. A készítményeket a gyógyszeripar­ban szokásos módon, megfelelő hordozó és/vagy segédanyagokkal összekeverve ala­kítjuk tablettákká, kapszulákká, szögletes tab­lettákká, pasztillákká, kúpokká, elixírekké, szirupokká, emulziókká, diszperziókká, ned­­vesedő és pezsgő porokká, steril injektálható készítményekké és spray-k céljára alkalmaz­ható oldatokká. A gyógyászatban szokásos hordozóanyagok és formulázási eljárások az irodalomból jól ismertek (például Reming­ton’s Pharmaceutical Sciences, Mack Publis­hing Company, Easton, Pennsylvania). A találmány szerinti vegyületek hörgőtágí­tó hatását tengerimalacokon vizsgáltuk. A. vizsgálandó anyagokat intraperitoneális in­jekcióval vagy orálisan adtuk be, majd a ten­gerimalacokat hisztamin aeroszolos kezelés­sel provokáltuk 15 perctől 4 óráig terjedő periódusonként. A kezeletlen állatok a hiszt­­amín-aeroszo! hatására összeestek. A kollap­szus idejét statisztikusan összehasonlítottuk a csak vízzel kezelt kontroll állatokéval. A kontroll csoport esetében rendszerint egy meg­előző hosszabb időszak alatt mért kontroll­­-értékek átlagát szoktuk figyelembe venni. A vizsgált vegyület aktuális dózisa álta­lában az LD50 30%-a volt. A vizsgálatban felhasznált és intraperitoneálisan beadott ve­­gyiiletekre vonatkozóan alább mutattunk be néhány speciális dózist: 1.4.5.6- tetrahidro-1,6-dimetil-benzo f 1,2-c:3,4- -c’] dipirazol-monohidroklorid; 82 mg/kg 1.4.5.6- tetrahidro-3,6-dimetil-benzo [ 1,2-c:3,4- -c’] dipirazol; 163 mg/kg 2.4.5.6- tetrahidro-2,3,6-trímetil-benzo [ t ,2-c: :3,4-c’] dipirazol; 113 mg/kg 1.4.5.6- tetrahidro-l,8-dimetil-benzo [l,2-c:3,4- -c’] dipirazol; 41 mg/kg 1.6- dihidro-3,6-dimetil-benzo [ 1,2-c:3,4-c’] di­pirazol; 82 mg/kg 1.6- dihidro-3,8-dimetil-benzo [ 1,2-c:3,4-c’j di­pirazol; 32 mg/kg 4,5,6,7-tetrahidro-7-metil-1 H-ciklohepta [ 1,2-c: :3,4-c’] dipirazol; 82 mg/kg 4 5 4,5,6,7-tetrahidro-3,7-dimetil-lH-cikl'ohepta­­[ 1,2-c:3,4 - c’] dipirazol - monohidroklorid; 110 mg/kg. Az alább következő példák a találmány szerinti eljárást szemléltetik anélkül, hogy igényünket ezekre a példákra korlátoznánk. 1. példa 90 g 1,3-ciklohexándion és 225 ml N,N-di­­metil-formamid-dimetilacetál keverékét vissza­folyató hűtő alkalmazásával 90 percig mele­gítjük. Az oldószerfelesleget csökkentett nyo­máson eltávolítjuk és a maradékot forró etil - -acetáttai trituráljuk. Ily módon 2-(dimetíl­­-a mino-metilén) -1,3-ciklohexándiont kapunk rozsdaszínű kristályos anyag formájában, amelynek olvadáspontja körülbelül 114,5— 116°C. 2. példa 67 g 2-(dimetil-amino-meti!én)-l,3-cik!o­­hexándion 600 ml metanolban készült jéghideg oldatához 21,3 ml metil-hidrazin 200 ml me­tanolban készült oldatát adjuk lassan és a kapott oldatot visszafolyató hűtő alatt 2 óra hosszat melegítjük. Az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a maradékot etil - -é+errel triturálva 1,5,6,7-tetrahidro-l-metil - -4H-indazol-4-ont kapunk sárgásbarna színű kristályos anyag formájában, melynek olva­dáspontja körülbelül 88—91°C. 7,8 g benzil-hidrazin dihidrokloríd, 100 ml metanol és 16 ml 5 N nátrium-hidroxid keve­rékét 6,7 g 2-(dimetil-amino-metilén)-1,3-cik­­lohexándion 100 ml metanolban készült jég­hideg oldatához adjuk lassan. A reakcióele­­gyet 90 percen át melegítjük visszafolyató hütő alatt, az oldószert csökkentett nyomáson eltávolítjuk és a maradékot vízzel hígítjuk. A kapott iszapos anyagot diklór-metánnal ext­raháljuk néhányszor és az egyesített diklór­­-metános extraktumokat magnézium-szulfát felett szárítjuk és csökkentett nyomáson kon­centráljuk. Ily módon borostyánszínű olajat kapunk, amely álláskor kristályosodik. Az így kapott termék 1,5,6,7-tetrahidro-l-benzil­­-4H-indazol-4-on, melynek olvadáspontja kö­rülbelül 55—59°C. 33,3 g 2-acetil-1.3-ciklohexán-dion 400 ml metanolban készült jéghideg oldatához 7,2 ml hidrazin 50 ml metanolban készült oldatát adjuk cseppenként és a kapott elegyet 20 órán át melegítjük visszafolyató hűtő alkalmazá­sával. Ezután az oldószert csökkentett nyo­máson eltávolítjuk és a maradékot etil-éterrel triturálva 1,5,6,7-tetrahidro-3-metil-4H-inda­­zol-4-ont kapunk sárga kristályos anyag for­májában, melynek olvadáspontja körülbelül 154 — 157°C. II ml metil-hidrazin 50 ml metanolban készült oldatát 30 g 2-acetil-l,3-ciklohexán­­-dion 200 ml metanolban készült jéghideg oldatához adjuk cseppenként és a reakciő­­elegyet 90 percen át melegítjük visszafolyató 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents