197886. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként új amino-metil-izoxazolidin-származékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

két az (I) általános képletü vegyületeknél is előnyösként neveztünk meg. Az (V) általános képletű vegyületek szin­tén ismert szerveskémiai vegyületek. A találmány szerinti a) eljárásban hígí­tószerként inert szerves oldószerket vagy ezek vizes elegyét alkalmazzuk. Ilyenek különö­sen az alifás és aromás, adott esetben halo­génezett szénhidrogének, így például a cík­­lohexán, a diklór-metán, a kloroform, a szén­­tetraklorid, az éterek, így a dioxán, a tetra­­hidrofurán és az etilénglikol-dimetil- vagy -dietil-éter, az amidok, így a dimetil-form­­amid, a dimetil-acetamid, az n-metil-forma­­nil, az n-metil-pirrolidon és a hexametil-fosz­­forsav-triamid, a szulfoxidok, így a dimetil­­-szulfoxid, az alkoholok, így a metanol, az etanol, a propanol és ezek vizes elegyei. A találmány szerinti a) eljárásban a re­akcióhőmérséklet széles határok között vál­tozhat. Általában 20°C és 150°C, előnyösen 40°C és 140°C közötti hőmérsékleten dolgo­zunk. A találmány szerinti a) eljárásban 1 mól (II) általános képletü hidroxil-amin-szárma­­zékra számítva általában 0,8—1,3 mól, elő­nyös ekvimoláris mennyiségű (III) általá­nos képletü allil-amint és 1,0—5,0 mól form­aldehidet alkalmazunk. A (II) általános képletü hidroxil-amin­­-származékot hidrogén-halogenid-só, különö­sen hidroklorid formájában is alkalmazhat­juk. Ebben az esetben célszerűen ekvimolá­ris mennyiségű megfelelő savmegkötőszert, így például nátrium-hidroxidot, nátrium-kar­bonátot, kálium-karbonátot vagy trietil-amint is használunk. Savmegkötőszerként alkal­mazhatjuk a (III) általános képletű allil-amin megfelelő feleslegét is. Emellett a formalde­hidet vizes formaldehid-oldat formájában is alkalmazhatjuk. A reakciót ismert módon folytatjuk le, a reakcióelegyet ismert mpdon dol­gozzuk fel és az (I) általános képletü vég­terméket ismert módon izoláljuk (34 18 395. számú német szövetségi köztársaságbeli köz­­rebocsátási irat, valamint előállítási példái). A találmány szerinti b) eljárásban hígí­tószerként inert szerves oldószereket vagy vizes rendszereket alkalmazhatunk. Ilyenek különösen az alifás és aromás, adott eset­ben halogénezett szénhidrogének, így pél­dául a benzin, a benzol, a toluol, a xilol, a klór-benzol, a petroléter, a hexán, a cíklo­­hexán, a diklór-metán, a kloroform, a szén­­tetraklorid, az éterek, így a dietil-éter, a di­oxán, a tetrahidrofurán és az etilénglikol­­-dimetil- vagy -dietil-éter, a ketonok, így az aceton és a butanon, a nitrilek, így az acetonit­­ril és a propionitril, az amidok, így a dimetil­­-formamid, a dimetil-acetamid, az N-metil­­-formanilid, az N-metil-pirrolidon és a hexa­­metil-foszforsav-triamid, az észterek, így az etil-acetát és a' szulfoxidok, így a dimetil­­-szulfoxid. 11 A találmány szerinti b) eljárásban dol­gozhatunk kétfázisú rendszerben, így példá­ul víz/toluo! vagy víz/diklór-metán rendszer­ben, adott esetben fázisátvivő katalizátor je­lenlétében. Ilyen katalizátorok a tetrabutil­­-ammónium-jodid, a tetrabutil-ammónium­­-bromid, a tributil-metil-foszíónium-bromid, a trimetil-C|3/C|5-alkil-ammónium-klorid, a dibenzil-dimetil-ammónium-metil-szulfát, a dimetil-Cl2/C|4-alkil-benzil-ammónium-klorid, a tetrabutil-ammónium-hidroxid, a 15-Kro­­ne-5, a 18-Krone-6-, a trietil-benzil-ammóni­­um-klorid, a trimetil-benzil-ammónium-klorid. A találmány szerinti b) és c) eljárásban ol­dószer nélkül is dolgozhatunk. A találmány szerinti b) eljárásban sav­megkötőszerként a szokásos szervetlen vagy szerves bázisokat alkalmazhatjuk. Előnyösen alkálifém-hidrideket, -hidroxidokat, -amido­­kat, -karbonátokat vagy hidrogén-karbonáto­kat, így például nátrium-hidridet, nátrium­­-amidot, nátrium-hidroxidot, nátrium-karbo­nátot vagy nátrium-hidrogén-karbonátot vagy tercier aminokat, így például trietil-amint, N,N-dimetil-anilint, piridint, 4-(N,N-di­­metil-amino) -piridint, diazabiciklooktánt (DABCO), diazabiciklononént (DBN) vagy diazabicikloundekánt (DBU) alkalmazunk. Alkalmazhatjuk a reakcióban felhasznált (V) általános képletű, illetve (la) általános képjetü amint is megfelelő feleslegben sav­megkötőszerként. A találmány szerinti b) eljárásban a re­akcióhőmérséklet széles határok között vál­tozhat. Általában —20°C és -)-1503C, előnyö­sen 0°C és 120°C közötti hőmérsékleten dol­gozunk. A találmány szerinti b) eljárásban I mól (IV) általános képletű izoxazolidin-szárma­­zékra számítva általában 1,0—3,0 mól, elő­nyösen 1,0—1,5 mól (V) általános képletű amint és adott esetben 1,0—3,0 mól, előnyö­sen 1,0—1,5 mól savmegkötőszert, valamint adott esetben 0,1 —1,0 mól fázisátvivő kata­lizátort alkalmazunk. A reakciót ismert módon folytatjuk le, a reakcióelegyet ismert módon dolgozzuk fel és a reakció (I) általános képletű végtermé­két ismert módon izoláljuk. Az (I) általános képletű vegyületek sav­­addíciós sóinak aá előállításához előnyösen a következő savakat alkalmazzuk: hidrogén-halogenidek, így például hidrogén­­-klorid és hidrogén-bromid, különösen hid­rogén- k lórid, továbbá foszforsav, salétrom­sav, kénsav, mono-, bi- és trifunkciós kar­bonsavak és hidroxi-karbonsavak, így példá­ul ecetsav, maleinsav, borostyánkősav, furnér­­sav, borkősav, citromsav, szalicilsav, szor­­binsav, tejsav, valamint szulfonsavak, így például p-toluolszulfonsav és 1,5-naftalin­­-diszulfonsav, valamint szacharin. Az (I) általános képletű vegyületek sav­­addíciós sóit egyszerűen ismer sóképzési el­járások szerint állítjuk elő például úgy, hogy az (I) általános képletű vegyületet megfe-12 7 197886 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents