197877. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként fenil-benzoil-karbamid származékokat tartalmazó inszekticid, akaricid és ovicid szerek, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására

197877 hengereket állítunk és ezeket rézdrótból ké­szített hálószövedékkel befedjük. A kísérle­tet 28°C hőmérsékleten és 60%-os relatív lég­­nedvesség mellett folytatjuk le. A mortalitást 2 és 3 nappal később meg­határozzuk és százalékban kifejezzük. Az eset­leges rágási károk (antifeeding-Effekt), to­vábbá a fejlődési és a vedlési zavarok kiér­tékelése céljából a kísérleti állatokat továb­bi 3 napon át megfigyelés alatt tartjuk. A fenti kísérletben az 1. példa szerinti (I) általános képletü vegyületek jó hatásúnak bizonyultak. 6. példa Heliothis virescens-re kifejtett ovicid hatás A vizsgálni kívánt vegyületet 25 tömeg­százalék mennyiségben tartalmazó, az la) formálási példa szerint nedvesíthető porrá formázott készítményből, valamint vízből — keverés útján — olyan vizes emulziót készí­tünk, amely a hatóanyagot 800 ppm koncent­rációban tartalmazza. Ebbe a hatóanyag-emulzióba 3 percre be­lemerítjük a Heliothis cellofánra helyezett egynapos petéit, ezt követően a petecsomót kerek szűrőpapíron leszivatjuk. Az így ke­zelt petéket ezután Petri-csészékbe helyez­zük és sötétben tároljuk. 6—8 nap múlva meg­állapítjuk a kikelés arányát a kezeletlen kont­rollokhoz képest. Kiértékelés céljából meg­állapítjuk a hatóanyag azon legkisebb kon­centrációját, amely a peték 100%-os dőlé­sére szükséges. A fenti tesztben az 1. példa szerinti (I) általános képletü vegyületek jó hatást mu­tatnak. 7. példa Laspeyresia pomonella petéire kifejtett hatás 24 óránál nem idősebb Laspeyresia pomo­nella petéket szűrőpapírra helyezve 1 percig belemerítünk egy olyan acetonos-vizes oldat­ba, amely a vizsgálni kívánt hatóanyagot 800 ppm koncentrációban tartalmazza. Ezt a hatóanyag-oldatot egy 0,5 tömeg%-os ace­­tonos hatóanyag-oldat vizes hígításával ál­lítjuk elő. Az oldat rászáradása után a peté­ket Petri-csészékbe helyezzük és 28°C hőmér­sékleten tartjuk. Az így kezelt peték száza­lékos kikelési arányát 6 nap múlva értékel­jük és meghatározzuk a mortalitást, amelyen százalékban fejezünk ki. Az 1. példa szerinti (I) általános képle­­tű vegyületek jó "hatást mutattak a fenti teszt­ben. 8. példa Anthonomus grandis reprodukciójára ki­fejtett hatás Kifejlett Anthonomus grandis példányokat, melyek kikelésüket követően 24 óránál nem voltak idősebbek, 25 bogárból álló csoportok­ra osztva rácsos falu kalitkákba helyezzük el, majd ezeket a bogarakat tartalmazó ka­11 litkákat 5—10 másodpercig belemerítjük a vizsgálni kívánt vegyületet 12,5, 50, 100 és 200 ppm koncentrációban tartalmazó aceto­­nos oldatban. Amikor a bogarak már meg­száradtak, kopulálás és petelerakás céljából táplálékot tartalmazó, befedett csészékbe he­lyezzük őket. A lerakott petéket hetenként kétszer-háromszor folyó vízzel kimossuk, majd megszámláljuk, ezt követően vizes fer­tőtlenítőszer-oldatba történő 2—3 órás be­merítéssel dezinficiáljuk, végül lárváknak alkalmas táplálékot tartalmazó csészékben tároljuk. Hét nap múlva megvizsgáljuk, hogy a lerakott petékből kifejlődtek-e lárvák, vagy nem. A vizsgálni kívánt hatóanyagnak a repro­dukciós folyamatot befolyásoló hatását ezen hatás tartósságára nézve úgy határozzuk meg, hogy a bogarak petelerakását kb. 4 héten át megfigyeljük. A bonitálás a lerakott peték, illetve a petékből kikelt lárvák számának csök­kenése alapján történik; ezeket az adatokat a kezeletlen kontrollok megfelelő adataival vetjük össze. 9. példa Akárkid hatás Phaseolus vulgaris növényeket az aka­­ricid hatás megállapítására irányuló vizsgá­lat előtt 12 órával érintkeztetünk olyan levél­darabokkal, amelyek Tetranychus urticae­­vel igen nagy mértékben fertőzöttek. Ezután az átjutott, mozgásképes stádiumban levő kísérleti állatokat egy kromatográfiás por­lasztóból bepermetezzük a vizsgálni kívánt vegyületet tartalmazó emulzióval. Ezt a mű­veletet úgy végezzük, hogy a permetlé még ne folfyon le. Az alkalmazott emulziókban a hatóanyag koncentrációja minden esetben 800 ppm. Az alkalmazott emulziós készítményt vizes hígítással állítjuk elő egy, a 2. formálá­si példa szerinti kapott emulzió-koncentrá­­tumból. Két nap és hét nap elteltével kiérté­kelést végzünk, melynek során binokuláris mikroszkóp alatt megállapítjuk az élő és az elpusztult lárvák és kifejlett egyedek, vala­mint a peték számát és az eredményt száza­lékban fejezzük ki. A „tárolási idő" alatt a kezelt növénye­ket olyan növényházi kabinokban tartjuk, ahol a hőmérséklet 25°C. Az 1. példa szerinti (I) általános képle­­tű vegyületeket a fenti kísérletben jó hatá­súnak találtuk. 10. példa Kifejlett Anthonomus grandis elleni hatás Hatleveles stádiumban levő két, cserép­be ültetett gyapotnövényt bepermetezünk a vizsgálni kívánt hatóanyagot 12,5 ppm kon­centrációban tartalmazó vizes emulzióval, amely nedvesítésre is képes. Az alkalmazott emulziós készítményt vizes hígítással állít­juk elő, egy, a 2. formálási példa szerint ka­pott emulzió-koncentrátumból. A permet rá­száradása után (ehhez kb. 1,5 óra szükséges) 12 7 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents