197866. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cisz-2,2-dimetil-3-(2,2-diszubsztituált-vinil)-ciklopropán-karbonsavak rezorválására
képzések szürletéből savanyítással a benne lévő optikailag aktív cisz (I) általános képletei vegyület teljes mennyiségét kicsapjuk és célszerűen az első sóképzésnél alkalmazottal azonos kinfigurációjú N-benzil-2-amino-butanol a kapott optikailag aktív cisz-(I)-általános képletű vegyület optikai tisztaságából számított mennyiségével újrarezolváljuk és a kapott kristályos diasztereomer sóból savanyítással vízben vagy víz és szerves oldószer elegyében szuszpendálva önmagában ismert módon kinyerjük a kiindulási savkeverékben feleslegben lévő enantiomert, majd a sóbontások egyesített anyalúgjából az alkalmazott N-benzil-2-amino-butanol enantiomert szerves oldószermentesítés után lugosítással regeneráljuk, és adott esetben az eljárást egyszer vagy többször megismételjük. így a két, egymásután kinyert diasztereomer só együttes termelése a rezolválószerre számítva közel kvantitatív, a sóképzés végső szürletéből pedig a maradék cisz-ciklopropán-karbonsavat regeneráljuk és rezolváláshoz újra felhasználjuk. Meglepő módon azt találtuk továbbá, hogy az optikailag aktív, de nem teljesen tiszta (I) általános képletű ( + )-cisz- és (—) -cisz-ciklopropánkarbonsavak egyaránt ugyanazon rezolválószer enantiomerrel ujrarezolválva egylépésben igen jó hatásfokkal tisztíthatok, ha a rezolválószert a kiindulási enantiomerkeverék tiszta enantiomerfeleslegével ekvivalens mennyiségben alkalmazzuk és a képződött kristályos diasztereomer sót 2—4 órás kevertetés után szűrjük, a szürletből pedig kvantitativen regeneráljuk a maradék (I) általános képletű racém cisz- savat. Ujrarezolválás során a sótermelés az alkalmazott lúgfeleslegtől függően 85—100%. így például az (1) általános képletű nyers ( + )-cisz-ciklopropán-karbonsav enantiomerfeleslegével ekvivalens (-f)-N-benzil-2-amino-butanollal az eredeti rezolválással azonos körülmények között reagáltatva 2—4 órás reakcióidő után az optikailag tiszta ( + )-cisz-ciklopropán-karbonsav-(-)-) -N-benzil-2-amino-butanol sót szűrjük ki, míg a szűrletben racém cisz-ciklopropán-karbonsav-nátriumsó marad vissza. Ugyanakkor a nyers (—)-cisz-ciklopropán-karbonsavat savak enantiomerfeleslegével ekvivalens ( + ) -N-benzil-2-amino-butanollal reagáltatva, 2—4 órás reakcióidő után az optikailag tiszta (—)-cisz-ciklopropán-karbonsav-( + )-N-benzil-2-amino-butanol sót szűrjük, míg a szűrletben maradó (I) általános képletű racém cisz- savat savanyítás után extrakcióval és bepárlással, vagy kristályosítással kvantitativen regeneráljuk. Meglepő volt az a felismerésünk is miszerint az enantiomerkeverékek újrarezolválásánál az enantiomerfeleslegnél több rezolválószer alkalmazása a kristályos diasztereomer só optikai tisztaságának jelentős csökkenését okozza mindkét permetrinsav enantiomer esetében. Az (I) képletű vegyületek rezolválását a fentiekkel analóg módon (—)-N-benzil-2-3 4-amino-butanollal is elvégeztük. Ekkor a sóképzés során 2—14 öra-múlva a (-{-) -cisz-ciklopropán'-karbonsav-( —) -N-benzil-2-amino-butanol sót kaptuk meg kristályosán. A nyers enantiomerkeverékek rezolválással történő tisztítása is a fentiekkel analóg módon végezhető a (—)-rezolválószerrel. Az eljárásban előállított (-f-)-cisz-ciklopropán-karbonsav- (+ ) -N-benzil-2-amino-butanol sók és a (—i -cisz-ciklopropánkarbonsav-(—)-N-benzil-2-amino-butanol sók új vegyületek, izolálásukat az irodalomban még nem írták le. Eljárásunkat az alábbi kiviteli példákon mutatjuk be, anélkül azonban, hogy az általunk igényelt oltalmi kört csupán a közölt példákra korlátoznánk. A példákban az (I) általános képletű vegyületek, — ha R jelentése klóratom- akkor cisz-permetrinsav —, ha R jelentése brómatom — akkor cisz-dekametrinsav, ha pedig R jelentése metil-csoport — akkor krizantémsav néven szerepelnek. 1. példa 104,5 g (0,5 mól) racém cisz-permetrinsavat oldunk 612 ml 1 mólos vizes nátriumhidroxid oldatban 69°C-on, majd keverés közben 44,8 g (0,25 mól) ( + )-N-benzil-2-amino-butanol 125 ml 2 mólos sósavval és 100 ml acetonnal készült elegyét adjuk hozzá. A keveréket öt óra alatt kevertetés közben 20°C-ra hűtjük és a kivált kristályos (—)-cisz-permetrinsav - (-j-) -N-benzil-2-amino-butanol sót szűrjük, kétszer 20 ml vízzel mossuk, szárítjuk, tömege 49 g. Olvadáspont: 126—7°C. A sót 100 ml víz és 150 ml kloroform keverékében szuszpendáljuk, 5 mólos sósavval pH=l-ig savanyítjuk (25 ml). A két fázist elválasztjuk, a vizes fázist kétszer 30 ml kloroformmal, az egyesített kloroformos oldatot pedig egyszer 50 ml 1 mólos sósavval, és egyszer 50 ml vízzel extraháljuk, a kloroformos fázist nátriumszulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradék (—)-cisz-permetrinsav tömege 26 g [<x]d=—32° (c:2, kloroform). A sóképzés szűrletét vákuumban harmadára pároljuk, a maradékot a sóval azonos módon dolgozzuk fel. A kapott (-f)-cisz-permetrinsav tömege 78 g, falD = -f 11° (c:2, kloroform). A sóbontás és anyalúgfeldolgozás során megmaradt savas vizes oldatokat egyesítjük, pH= 11-ig lugosítjuk 5 mólos nátriumhidroxiddal, két órát 0°C-on kristályosítjuk, végül szűrjük és a szűrőn kétszer 10 ml vízzel mossuk a regenerált ( + )-N-benzil-2-amino-butanolt. Tömege 42 g [a]D = -f-25° (c:2 etanol). 2. példa Az 1. példa szerint előállított ( + )-cisz-permetrinsavból, melynek forgatóképessége [ex]d = -(-11 ° (c:2 kloroform) 57,1 g-ot 300,5 ml pontosan 1 mólos nátriumhidroxidban oldunk 66°C-on és keverés közben hozzáöntjük 4 197866 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 63 65
