197854. lajstromszámú szabadalom • Többfokozatú, mozgó katalizatorágyas reaktorrendszer

197854 re felmelegített katalizátor hidrogén jelen­létében előnyösen redukálódik a 9 katalizá­torszállító csőben és a katalizátort 10 szét­osztó szakaszban. így például egy szénhid­rogén-alapanyag fent említett katalitikus re­formálásánál friss és/vagy regenerált plati­natartalmú reformáló katalizátor vezethető be a 6 katalizátor-beömlőnyíláson, és átvezet­hető a 9 katalizátorszállító csöveken, ame­lyekben a katalizátor hidrogén jelenlétében felmelegszik és redukálódik, az előre felme­legített és az 5 reagensáram-beömlőnyílá­­son tipikusan körülbelül 480—540°C vagy magasabb hőmérsékleten bevezetett szénhid­rogén-alapanyaggal végbemenő közvetett hőcsere útján. A felső 2 felső reaktorszakasz el van lát­va a csőalakú 13 belső katalizátorvisszatar­tó rekesszel, amely alul zárt. A 13 belső ka­talizátor visszatartó rekesz a függőlegesen elhelyezett, csőalakú 14 külső katalizátorvisz­­szatartó rekeszben koaxiálisán foglal helyet, gyűrűalakú 15 katalizátortartó szakaszt ké­pezve. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy van egy külső, gyűrűalakú 16 reagenselosztó zó­na, amit a 14 külső katalizátorvisszatartó re­kesz kerülete és az 1 kamra fala határol. A 17 szakasz felső részéből érkező reagensáram összegyűlik és a gyűrűalakú 16 reagenselosz­tó zónán keresztül eloszlik. A reagensek ezu­tán a gyűrűalakú 16 reagenselosztó zónából a 15 katalizátortartó szakaszban lévő kata­lizátoron radiálisán átáramlanak. A 18 fedőle­mez a gyürűalakú 15 katalizátortartó szakasz felett foglal helyet, abból a célból, hogy biz­tosítsa, hogy a reagensek radiálisán áramol­janak a katalizátorágyon át és ne felülről lefelé az ágyon. Meg kell jegyeznünk továb­bá. hogy a reagensek radiálisán áramlanak a katalizátorágyon át, míg a katalizátor gra­vitációsan áramlik a 15 katalizátortartó sza­kaszon keresztül, és a katalizátor a 15 kata­­iizátortartó szakaszban nem álló. Amint azt az előzőekben jeleztük, a „csőalakú" megne­vezés, ahogyan ezt a visszatartó rekeszekre az előző bekezdésben alkalmaztuk, magába kívánja foglalni valamennyi megfelelő ke­resztmetszeti alakot, beleértve a köralakú, szögletes vagy kagylóalakú formákat, és a gyürűalakú katalizátortartó szakasz, vala­mint a külső gyürűalakú reagenselosztó zó­na ennek megfelelő keresztmetszeti alakkal rendelkeznek. A kagylóalak, elsősorban a kül­ső katalizátorvisszatartó rekeszre való tekin­tettel előnyös keresztmetszeti alakzat, főkép­pen kombinálva egy köralakú belső katali­zátorvisszatartó rekesszel, lényegileg úgy, ahogyan azt az említett US 4 110 081 számú szabadalmi leírás bemutatja. Tekintet nélkül a csőalakú katalizátorvisz­­szatartó rekeszek pontos alakjára, több 12 katalizátorszállító vezeték van elhelyezve, amelyek a katalizátort a 10 szétosztó sza­kaszból egyenletesen szállítják a gyűrüala­­kú 15 katalizátortartó szakaszba. Az a 1 kai - 6 9 mázott szállítóvezetékek száma a reaktor­­szakasz átmérőjétől függ. A 13 belső és a 14 külső katalizátorvisszatartó rekeszek közöt­ti sugártávolság előnyösen viszonylag rövid, ezáltal a 15 katalizátortartó szakasz viszony­lag keskeny lesz, ami a 13 belső katalizátor­visszatartó rekesz által határolt 19 belső el­osztótérbe a katalizátorágyon áthaladó rea­gensáramok nyomásesését csökkenti. Ennek megfelelően a 12 katalizátorszállító vezeté­kek egyszerű köralakú beállítása általában elegendő a katalizátor egyenletes elosztásá­hoz. A 2. ábra kiváltképpen előnyös elrendezést szemléltet. Az ábrán látható, hogy a 12 ka­talizátorszállító vezetékek a C kör mentén köralakban vannak elhelyezve (a C kört szag­gatót vonal jelzi). A C kör a 13 belső és a 14 külső katalizátorvisszatartó rekeszekhez viszo­nyítva oly módon van elhelyezve, hogy a le­felé mozgó katalizátornak körülbelül a fele a C körön belül és a többi a körön kívül ha­ladjon át. A reagensáramot kivonó 20 vezeték a 13 belső katalizátorvisszatartó rekesz felső ré­szével van összekötve és el van látva a 21 ki­­ömiőnyílással. A találmány szerinti reaktor­­rendszerben tehát a reagensáram eltávolí­tása a 19 belső elosztótér felső részéből tör­ténik, ami ellentétes a legáltalánosabb gya­korlattal, amely szerint a reagensáramot an­nak alsó részéből vonják ki. Azáltal, hogy a reagensáram eltávolítása a 19 belső elosz­tótér felső részéből és nem annak alsó részé­ből történik, a nyomósesés egyenletesebb a katalizátorágy hossza mentén, és ennek meg­felelően jobb a reagensáram eloszlása a ka­talizátorágyon keresztül. A jobb nyomásesés a katalizátorágy hossza mentén abból a tény­­bő adódik, hogy a 19 belső elosztótérben lé­vő reagensáram kinetikai magassága egyen­súlyban van a gyűrűalakú 16 reagenselosz­tó zónában lévő reagensáram kinetikai ma­gasságával. Ez az egyensúly egyenletesebb nyomásesést biztosít a gyűrűalakú katalizá­torágy teljes hosszán át. Ez a jelenség könnyebben megérthető, ha fontolóra vesszük a reagensáram kinetikai magasságait a katalizátcrágy hossza men­tén két különböző helyen. A 16 reagenselosz­tó zóna legfelső részén a reagensáram kine­tikai magassága a legnagyobb. A 16 reagens­elosztó zóna alsó végén a reagensek kineti­kai magassága 0. Ennek megfelelően a rea­gensáram fokozatosan lassul, amint a 16 rea­genselosztó zóna bevezetésétől a 16 reagens­elosztó zóna alsó vége felé halad. Ez a las­sulás azt eredményezi, hogy a nyomás ennek megfelelően növekszik a 16 reagenselosztó zóna bevezetésétől a 16 reagenselosztó zó­na alsó végéig. Ennek a nyomásgrádiensnek az ellensúlyozására célszerű a reagenseket a 19 belső elosztótérből oly módon kivonni, hogy a 19 belső elosztó tér felső kivezetésé­től a 19 belső elosztó tér alsó végéig növek­vő nyomásgrádiens legyen. Ez elérhető, ha a 10 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents