197853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd szemcsés és/vagy darabos anyag és/vagy kolloid szemcsék által alkotott rétegben kis sebességgel áramló folyadékok egyenletes eloszlatására
197853 négyzet oldalai mentén körben lépésről-lépésre változnak. A 9. és 10. ábra szerinti berendezés természetesen más ütemezéssel is üzemeltethető. A berendezés 12. és 13. ábrákon látható kiviteli alakjának állóhenger alakú 1 tartálya belsejében van három, ugyancsak állóhenger alakú, felül zárt, alul nyitott 20, 21 és 22 kamra függőlegesen elhelyezve, amelyek felső vége az 1 tartály 16 fedele fölé nyúlik ki, alsó végük pedig a perforált 24 rétegtartó alátét fölé torkollik ki, amely a nagyszemcséjű szilárd anyag és a szemcsék közötti hézagokat kitöltő kolloid természetű szilárd anyagot tartalmazó szuszpenzió által alkotott 7 töltet tartja. A szuszpenzió betáplálására a felső 26 szivattyú, elvezetésére pedig az alsó 27 szivattyú szolgál. A 24 rétegtartó alátét az alsó 27 szivattyú felé lejt, így a szuszpenziót a szivattyú felé tereli. E kiviteli példa esetében a 20—22 kamrákban dugattyúszérűén fel-le mozogni képes 28 választótestek vannak elhelyezve, amelyek meggátolják a gáznemü 13 nyomóközegnek a 7 töltetben levő folyadékkal való érintkezését, vagyis a gáz- és folyadékfázist elválasztják egymástól. A 20—22 kamrákat adott időközönként felváltva üzemeltetve idézzük elő az alul elhelyezkedő 18 áramlási zónában a felfelé mutató, az F fő-technológiai folyadékáramra keresztirányú f segédáramokat. A 13 nyomóközeg váltakozva történő ütemes bevezetése a 11 nyomóközeg-tápvezetékről leágaztatott 25, 25a és 15b nyomóközegbetápláló csonkok és v,*, v,*, illetve vli;, v,*, szelepek (záró-szabályozó szerelvények) által alkotott szeleprendszer segítségével történik; a nyomóközeg betáplálás eszközeit a 12. ábrán — a jobb áttekinthetőség érdekében — nem tüntettük fel. A folyadékbevezetéshez (a nyíl) az 1 tartály y függőleges geometriai középtengelyében elhelyezkedő, a 4 fenéken át alulról betorkolló 9 betáplálócsonk, a folyadék elvezetésére (b nyíl) pedig a 10 kivezetőcsonk szolgál. A 14. és 15. ábra szerinti berendezés 1 tartályának állóhenger alakú 30 fala, csonkakúp alakú 31 fenékrésze és sík 16 fedele van, amelyen át centrális, függőleges állóhenger alakú 29 kamra nyúlik az 1 tartálynak a 31 fenékrésszel határolt részébe. Az 1 tartályhoz kívülről is csatlakozik három 32, 33 és 34 kamra, amelyek a 7—10. ábrák szerinti berendezéseknél alkalmazott kamrákhoz hasonló kialakításúak, vágyás U-alakú 15 falaik száraikkal gáztömören csatlakoznak a 30 fal külső felületéhez. A 29 és 32—34 kamrák felül zártak, az előbbi alul nyitott, az utóbbiak pedig az alsó végük tartományában levő 8 nyílásokon keresztül közlekednek az 1 tartály 17 belső terével, ahova a szilárd szemcsés anyag által alkotott 7 töltetet a felül elhelyezett 35 csigás adagolóval tápláljuk be, és alul a 36 csavarszivattyú segítségével távolítjuk el az I tartályból, vagyis a töltet fe- 8 13 lülrpl lefelé mozog. A 11 nyomóközegtápvezetékről a 37 nyomóközegbetápláló csonk a centrális belső 29 kamrába torkollik (15. ábra), míg a külső 32—34 kamrákhoz 11a ágvezetékről csatlakoznak betáplálócsonkok. A 29 kamra működését a v,*, v,*, szelep-pár, míg a 32—34 kamrák működését együttesen v2b, v2lfe szelep-pár vezérli. A folyadék alulról áramlik felfelé (F nyíl), a 18 áramlási zónában keresztirányú segéd-áramok (f nyilak) alakulnak ki. Mind a 7 töltet, mind a folyadék kamrán való útvezetése folyamatos. A belső 29 kamra és a külső 32—34 kamrák célszerűen szimmetrikusan ellentétes ütemben dolgoznak. A 16. és 17. ábra szerinti berendezés a 14. és 15. ábra szerintitől elsősorban abban tér el, hogy nincs centrális belső kamrája, viszont a külső kamrák két, egymás felett 1 távközzel elrendezett csoportban helyezkednek el, így két 18, 18’ áramlási zóna alakul ki a szilárd szemcsés anyagú 7 töltetben, amelyet felül időszakosan adagolunk be a 38 szállítószalag, és vezetünk el a 39 cellás adagoló segítségével. A két szinten négy-négy külső kamra helyezkedik el, felül a 40—43, alul pedig a 44—47 kamrák (amelyek közül csak a 44, 46 kamrák játszanak a 17. ábrán). Minden kamrába egy-egy, a 11 nyomóközeg-tápvezetékről leágaztatott 48 nyomóközegbetápláló csonk torkollik, és minden nyomóközegbetápláló csonkhoz egy-egy víb, vlk szelep-pár van hozzárendelve. Ezek működése a korábban már ismertetett ilyen szelepek működésével azonos. (A nyomóközegbetápláló szerkezeteket az egyszerűség kedvéért a 16. ábráról most is elhagytuk.) Egyébként a korábban már ismertetett szerkezeti elemeket értelemszerűen a már alkalmazott hivatkozási számokkal jelöltük. Megjegyezzük, hogy a folyadékot e berendezésbe az alsó kamrasor 44—47 kamráiba torkolló 9 betáplálócsonkokon keresztül juttatjuk be (a nyilak), és a felül kitorkolló 10 csonkokon keresztül vezetjük el (b nyíl). A találmányt a továbbiakban példák alapján ismertetjük részletesen. 1. példa Az eljárást az 1. és 2. ábra szerinti berendezésben foganatosítottuk, amelynek 1 tartálya 20 mm széles, 655 mm hosszú volt, és amelybe 730 mm magas töltetet (réteget) hoztunk létre 6 kg 40 prn-t nem meghaladó szemcseméretű kaolint tartalmazó szuszpenzióból. A 6a, 6b kamrák szélessége 70 mm volt, ezeket a kamrákat az 515 mm hosszúságú 17 belső térrel 20X70 mm-es 8 átveze*ő nyílások kötötték össze. A berendezés teljes hasznos térfogata 9,6 liter volt, ebből a kamrák együttes térfogata 2 litert tett ki. A szuszpenzió leülepedése után a 7 töltet (réteg) magassága 400 mm volt. A 9 csonkon keresztül 0,3 1/h sebességgel 35 kg/m3 nátrium-kloridot tartalmazó, 14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
