197853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd szemcsés és/vagy darabos anyag és/vagy kolloid szemcsék által alkotott rétegben kis sebességgel áramló folyadékok egyenletes eloszlatására
197853 látozott kell hogy legyen, sőt, adott esetben a találmány éppen arra nyújthat lehetőséget, hogy a folyadékmozgásoknak a fő-technológiai áramlás irányába eső komponense elhanyagolhatóan kicsi legyen. A találmány szerinti eljárás különféle konstrukciós megoldásokkal valósítható meg, gyakorlati szempontból azonban problémákat vethet fel, ha a be- és kiáramoltatásokat szivattyúzással vagy mechanikai mozgást végző, karbantartást igénylő elemek alkalmazásával hozzuk létre. Bár a találmány oltalmi köre értelemszerűen kiterjed a mechanikus vagy/és hidraulikus nyomásváltoztatással előidézett segédáramkialakítási lehetőségekre is, a pneumatikus üzemelés látszik a legcélszerűbbnek. Felismerésünk szerint a réteggel nyílásokon át folyadékátbocsátó kapcsolatban álló kamrákba táplált gáznemű közeg, célszerűen levegő nyomásának változtatásával — sűrített levegőnek a kamrákba vezetésével és onnan kibocsátásával — előnyös a kamrák folyadékszintjét változtatni, és így a szükséges segédáramok kialakulását biztosítani. Fentiek alapján a találmány szerinti, pz eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek a töltetet (réteget) befogadó tartálya, abba torkolló folyadékbetápláló eszköze, valamint a tartályból a folyadék kibocsátására szolgáló eszköze van, és a berendezésnek az a lényege, hogy a tartályban elhelyezkedő vagy/és a tartályhoz kívülről csatlakozó kamrái .vannak, amelyek a töltetben levő folyadék közlekedését lehetővé tevő módon állnak a tartály belső terével kapcsolatban, és nyomóközeg-forráshoz, pl. nyomóközeg-tápvezetékhez vannak csatlakoztatva; célszerűen a nyomóközeg betáplálására szolgáló szerkezetek, például nyomóközeg betápláló csonkok a kamrákba az azokban levő folyadékszintek felett torkollnak be. Egy előnyös kiviteli példa szerint a kamrák és a tartály belső tere közötti folyadékbevezető, illetve folyadékátvezető nyílások a kamrák alsó részéből torkollnak ki, mí^ a nyomóközeg bevezetésére szolgáló szerkezetek, például nyomóközeg betápláló csonkok a kamrák felső részébe torkollnak. Célszerű továbbá, ha a berendezésnek a nyomóközeg kamrákba vezetésére szolgáló szerkezetei, például nyomóközegbetápláló csonkjai legalább két-két, a nyomóközeg-áramnak az adott kamrába periodikusan történő bebocsátását és onnan kibocsátását lehetővé tevő záró-szabályozószerelvénnyel rendelkeznek. Általában a folyadékbetápláló eszköz, például egy vagy több betáplálócsonk—célszerűen alul vagy felül — a tartály belső terébe torkollik, de az is lehetséges, hogy a folyadékbetápláló eszköz, pl. egy vagy több betáplálócsonk egy vagy több kamrába torkollik. Ha erre szükség van, a kamrákban a bennük levő folyadékot és a nyomóközeget elválasztó merev vagy rugalmas testek vannak — 7 pl. dugattyúszerűen ide-oda, előnyösen fel-le mozgathatóan, vagy membránszerű működésüket lehetővé tevő módon — elhelyezve. A kamrákba folyadékszint-érzékelő szervek is beépíthetők, és a nyomóközeg-bebocsátási periódusok ezek révén vezérelhetők. Különösen szuszpenziót tartalmazó töltet esetén lehet célszerű az a kiviteli alak, amely szerint a tartály alsó részébe — célszerűen egy kibocsátónyílás felé lejtő — rétegtartó alátét van beépítve. Egy másik találmányi ismérv szerint a töltet szilárd anyagának a kamrába táplálására szolgáló szerkezete, valamint onnan történő kiadagolására szolgáló szerkezete van. A betápláló szerkezetet pl. szivattyú, szállítószalag vagy csigás adagoló, a kitápláló szerkezetet pedig ugyancsak szivattyú, például csavarszivatytyu, vagy cellás adagoló alkothatja. A berendezés egy további előnyös kiviteli alakja szerint a tartály felülnézetben hoszszúkás téglalap alakú, a kamrákat a keskeny oldalfalak mellett a tartály-fenéklemez felett távközzel végződő, és ily módon a fenéklemez felett átvezető nyílással rendelkező rekeszfalakkal határolt tér-részek alkotják, mindegyik kamrába egy-egy, a nyotnóközeg-tápvezetékről leágaztatott nyomóközegbetápláló csonk torkollik, és a leágazási pontoktól kétoldalt egy-egy záró-szabályozó szerelvény van nyomóközeg-tápvezetékbe iktatva. Egy másik kiviteli példánál a tartály feliilnézetben téglalap alakú és két egymással szemközti — előnyösen két hosszanti — o dalához egymással szemben páronként kívülről vannak kamrák csatlakoztatva, amelyek alsó végük tartományában átvezető nyílások útján vannak a tartály belső terével kapcsolatban, és mindegyik kamra felső részébe egy-egy nyomóközegbetápláló csonk torkollik, amelyek mindegyikéhez két-két záró-szabályozószerelvény van hozzárendelve. Célszerű lehet, ha a tartály felülnézetben téglalap vagy négyzet alakú, és minden oldalához vannak alul a tartály belső terével kapcsolatban álló kamrák csatlakoztatva, vagy ha a — célszerűen állóhenger alakú tartály belsejében vannak kamrák, amelyek alsó vége a fenéklemez közelében torkollik ki, továbbá ha a — célszerűen állóhenger alakú — tartály belsejében egy centrális kamra van, és a tartályhoz kívülről is csatlakoznak kamrák. Egy másik előnyös kiviteli alakra az jellemző, hogy a töltet (réteg) mentén magassági értelemben több, egymástól függőleges távközzel elhelyezkedő kamra-csoportja van, és egy-egy kamracsoport kamráinak az átvezető nyílásai vagy/és betorkollásai azonos, vagy lényegében azonos magasságban vannak. Általában célszerű, ha a kamráknak a folyadék fő technológiai áramlás-irányára merőleges együttes keresztmetszeti területének 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
