197834. lajstromszámú szabadalom • Hidrosztatikus sterilező berendezés

197834 A találmány tárgya hidrosztatikus steri­lező berendezés, főleg konzervek folyamatos üzemben történő sterilezésére. A 149 964 lajstromszámú magyar szabadal­mi leírásból ismert egy olyan, folyamatos üzemű hidrosztatikus sterilező berendezés, amelynek egymás mellett elrendezett és egy­mással sorba kapcsolt közlekedőedényei van­nak, és amelynél két-két szomszédos közle­kedőedény között egy-egy gőztér van kiala­kítva, amelyeknek nyomása a légköri nyomás­tól a__ sterilezési hőmérséklethez tartozó te­lített gőz nyomásig szakaszosan növekvő. Ebben a berendezésben végtelenített szállí­tórendszer kigyóvonal mentén továbbítja a konzerveket. A berendezés hidrosztatikai rendszerének egyes, egymástól eltérő nyomású tereiben ural­kodó nyomást nagy pontosággal szabályoz­ni kell. A szabályozást ennél az ismert be­rendezésnél az egyes közlekedőedények két szára közötti válaszfalak alján kialakított átvezető nyílások végzik. Ez a megoldás instabil, mivel a szomszédos vízoszlopba ke­rülő és felbuborékoló levegő az adott víz­oszlopban csökkenti a víz fajsúlyát, míg a másik vízoszlop, amely vele közlekedő kap­csolatban áll, gyakorlatilag buborékmentes. A 151 610 lajstromszámú magyar szaba­dalmi leírás szerinti megoldásnál oly módon próbálják megszüntetni a rendszer instabi­litását, hogy a közlekedőedények két szára között nyomásszabályozó hidrosztatikai fo­lyadékoszlopot helyeznek el, amelynek felső részéhez a kisebb, alsó részéhez a nagyobb nyomású gőztér csatlakozik. Ennél a meg­oldásnál a tartani kívánt alsó folyadékszint­nél keskeny oldalsó rés van kialakítva, amely perforált csövön át van összekötve a nyo­másszabályozó oszlop (buborékoltató torony) alsó végével. Hiányosságot jelent ennél a megoldásnál, hogy hirtelen nyomásváltozás esetén a kes­keny résen és a perforált csövön át nem tud eltávozni a gőz-levegő elegy, így annak nyomása a berendezésben levő egész víz­­mennyiséget kiszoríthatja. Ez egyrészt bal­esetveszélyt jelent, mivel nagytömegű forró víz zúdul ki a gépből, másrészt komoly vesz­teségekkel jár: tönkremegy az éppen steri­­lezés alatt levő konzervmennyiség, kárbavész a kiömlő víz és annak hőtartalma, kénysze­rű üzemszünet következik be stb. További hiányosságot jelent, hogy a per­forált cső lyukai könnyen eltömődnek, ami » fokozza a rendszer érzékenységét. A tisz­tításhoz a perforált csöveket ki kell szerel­ni, amihez a berendezést üzemen kívül kell helyezni. Igen jelentős hiányosság az is, hogy a buborékoltató tornyok nagy helyet igényel­nek, bonyolulttá teszik a berendezés konstruk­cióját, és növelik a hőveszteséget. A 158 292 lajstromszámú magyar szaba­dalmi leírás szerinti hidrosztatikus sterile­ző berendezésnél minden egyes közlekedő­­edény külön vízszintszabályozó szervekkel 2 1 van ellátva. Ezek könnyen meghibásodnak, és javításukhoz üzemen kívül kell helyezni a berendezést. A hirtelen nyomásváltozások­ból eredő üzemzavarok ezzel a megoldással sem szüntethetők meg. A találmány célja a fenti hiányosságok kiküszöbölése. A találmány feladata olyan hidrosztati­kus sterilező berendezés létrehozása, amely egyszerű konstrukció mellett pontos szabá­lyozást tesz lehetővé, hirtelen nyomásválto­zások esetén megakadályozza a víz kizúdulá­­sát, és nincsenek tisztítást igénylő buborékol­­tatóelemei. A találmány alapja az a felismerés, hogy a nyomásszabályozó hidrosztatikai folyadék­­oszlop megvalósítható külön buborékoltató torony kialakítása nélkül is, csupán az egyes közlekedőedények két szárát elválasztó falat kell megkettőzni oly módon, hogy a kettős fal által meghatározott tér képezze a buboré­koltató oszlopot, amely felül a kisebb nyo­mású tér felé nyitott, alul pedig (a közleke­dőedény alacsonyabb ágán át) a nagyobb nyomású térrel van összekötve. Ily módon egyrészt a berendezés teljes szélességében nyithatunk szintszabályozó nyílást, másrészt feleslegessé válik a perforált átvezető cső és az egyéb összekötő szerelvények alkalma­zása. Ha a kettős fal nagyobb nyomású tér felőli falelemén, annak alsó szélénél átveze­tő nyílást vagy nyílásokat alakítunk ki, tet­szőleges jellegű és pontosságú szintszabályo­zást biztosíthatunk azáltal, hogy a vízszint változásával megfelelő mértékben nyílnak ki, illetve zárulnak le az átvezető nyílások. Ezen felismerések alapján a kitűzött fela­dat megoldása olyan hidrosztatikus sterile­ző berendezés, amelynek egymás mellett el­rendezett, egymással sorba kapcsolt közleke­dőedényei vannak, ezekben függőleges kígyó­vonalú pályán haladnak a sterilezendő ter­mékek, két-két szomszédos közlekedőedény kö­zött egy-egy gőztér van kialakítva, amelyek­nek nyomása a légköri nyomástól a sterile­­zési hőmérséklethez tartozó telített gőz nyo­másig szakaszosan növekvő, továbbá két-két különböző nyomású gőztér közé egy-egy nyo­másszabályozó hidrosztatikai folyadékoszlop van iktatva, amelyeknek felső részéhez a ki­sebb, alsó részéhez a nagyobb nyomású gőz­tér csatlakozik, és a közlekedőedények egy­mással párhuzamos, a berendezés fenéklap­jától felfelé haladó határolófalakból, valamint ezek közé benyúló, a berendezés fedőlapjá­tól lefelé haladó válaszfalakból vannak ki­alakítva, és amelynél a találmány értelmében a válaszfalak kisebb nyomású gőztér felőli oldalán, ezekkel párhuzamosan egy-egy előlap van elrendezve, amelyek a válaszfalakkal együtt felül a kisebb nyomású gőztér felé, alul pedig a nagyobb nyomású gőztér felé nyitott réseket képeznek, és az előlapok alsó széle közelebb van a berendezés fenéklapjá­hoz, mint a válaszfalak alsó széle. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents