197833. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tömegtakarmányok felvehető nitrogéntartalmának növelésére
197833 A találmány szerinti eljárás egy előnyös kivitelezési módja szerint a kellően aprított takarmánynövényt a szilázs-készítés folyamán rétegenként egy olyan folyadékkal permetezzük le, amely a tejipari vagy szeszipari melléktermékben oldott számított mennyiségű karbamidot tartalmaz. A tejipari melléktermékként használt folyadéknak, előnyösen híg vagy hígított édessavónak analitikai módszerrel megmérjük a redukáló cukortartalmát. A felhasználandó karbamid mennyiségét célszerű a redukáló cukortartalomhoz viszonyított 1:1 mólarányban választani. Adataink szerint, ha ezt az arányt 1:0,5 és 1:5 közötti értéken tartjuk, még kedvezően lefolyik a kémiai reakció. A találmány szerinti eljárásban nagyon fontos az optimális pH-érték beállítása, valamint a kellő időtartalmú és hőmérsékleten végzett érlelés eredményessége. A találmány szerinti eljárásban a silótakarmány előállítása során leggyakrabban használt alapnövény, a kukorica mellett takarmánycirkot is, de egyéb takarmánynövényt, például napraforgót is felhasználhatunk. Takarmánycirokként előnyösen bojtos gyökérzetű, bugátlan cirkot használunk. A talaj és éghajlati adottságokat a cirokfajta megválasztásánál messzemenően figyelembe kell venni. A takarmánycirokkal kevert kukorica betakarítása beltartalmi romlás nélkül augusztus és szeptember hónapban elvégezhető, mert a sűrű növénytakaró olyan mikroklímát teremt a táblán, amely a silókukorica kiszáradását is akadályozza. Betakarításra a jelenleg használatos silózó-gépek alkalmasak. A találmány szerinti eljárásban a szilázs érlelése során a rendszeres időközökben vett ellenőrző mintákkal a redukáló cukor-tartalom a szabad karbamidtartalommal arányosan csökken. Tapasztalataink szerint az érett szilázsban az eredetileg bevitt karbamidnak már több mint 80%-a kötött formában van jelen. A találmány szerinti eljárást az alábbi példákban mutatjuk be: 1. példa Falközi beton-silóteknőben 100 000 kg aprított (szecskázott) silókukoricát helyezünk 3 szárazanyag-tartalom: 48,6 t% fehérje-tartalom: 3,8 t% zsír-tartalom: M t% rost-tartalom: 8,6 t% hamu-tartalom: 1.2 t% keményítő érték: 22,95 redukáló cukor-tart.: 0,01 t% A szilázs-készítés közben az alábbi módon készített folyadék-elegyet rápermetezzük az aprított takarmánynövényre: Sajtgyári híg édes-savót (melynek szárazanyag-tartalma: 5,5%) vákuum-sűrítő berendezésben 35—38°C-on 45% szárazanyag-tartalomra besűrítünk. Az így kapott sűrítmény redukáló cukortartalmát analitikai módszerrel meghatározzuk. Esetünkben ez szárazanyag-tartalomra számított 70% laktóz-tartalmat mutat. így a sűrítményből 8000 kg-ot kimérünk, ebben 1000 kg karbamidot, 25 kg nátrium -kloridot (takarmány-sót) és 10 kg propionsavat állandó keverés mellett feloldunk. Az így kapott híg zagyot a hagyományos siló-készítés mellett a szilárd részekre rápermetezzük. Ezután a silót tömörítjük, fedőréteggel ellátjuk. 70 nap érlelési idő után a silót megbontjuk, a kapott terméket közvetlenül takarmányozásra felhasználhatjuk. A termék főbb mutatói: 4 szárazanyag-tartalom: 49,1% fehérje-tartalom: 5,85% zsír-tartalom: 1,4% rost-tartalom: 8,4% hamu-tartalom: 1,3% keményítő-érték: 26,05 redukáló cukor-tart.: 0,07% 2. példa Mindenben az 1. példa szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy a takarmánynövényként 50 000 kg szecskázott silókukorica és 50 000 kg szecskázott cirok keverékét használjuk. Érlelési idő: 100 nap. A kapott takarmány fehérje-tartalma 1,9%-kal nőtt a kiindulási értékhez viszonyítva. 3. példa Mindenben az 1. példa szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy kiindulási anyagként apróra zúzott úgynevezett „teljes" kukoricát (szár + levél + termés) használunk, melyhez 8400 kg (28,5% szárazanyag-tartalmú, szárazanyag-tartalomra számított 62,5% Iaktóz-tartalmú) édessavót adunk, amely 960 kg karbamidot, 9,5 kg propionsavat és 25 kg nátrium-kloridot (takarmány-sót) tartalmaz. 4. példa Mindenben az 1. példa szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy kiindulási anyagként 32 200 kg szőlőtörkölyt, 64 400 kg apróra zúzott csöves kukoricát használunk és ezt a keveréket egy folyamatos csigás-keverőben állítjuk elő, ezzel egyidőben a keverőbe épített folyadékadagolóból az 1. példa szerint összeállított édes-savót az aprított keverékre permetezzük. 5. példa Mindenben az 1. példa szerint járunk el, csak az édes-savósúrítmény helyett híg édessavóban oldott savóport használunk olyan arányban, hogy a folyadékkomponens redukálócukor (laktóz) tartalma megegyezzen az 1. példában leírtakkal. 6. példa Mindenben az 1—5. példák szerint járunk el, de édes-savó mellett legfeljebb 10 tömeg%-ban kukoricaáztató-levet használunk. 5 W 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
