197824. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet betakarítógépek munkaszerveinek fémanyagú idegen testek elleni védelmére

197824 A találmány tárgya szerkezet betakarító­gépek munkaszerveinek fémanyagú idegen testek elleni védelmére, főként szecskázógé­peknél, amelyek behordó egységébe egy fel­ismerő egység van beiktatva, amelynek egy a terményszállítás útjának szélességére kiterje­dő mágneses tér előállítására szolgáló mág­­nesestér-előállító egysége és egy a mágneses térhez hozzárendelt érzékelőtekercse van, amelyben fémanyagú idegen testnek a mágne­ses téren való áthaladásakor utánkapcsolt jelkiértékelő egységekhez továbbított felisme­rési jel indukálódik. A 22 52 595 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat alapján ismert egy szerkezet szecskázó­gépek terményáramba kerülő fémanyagú ide­gen testek elleni védelemre, amely olyan mág­­nesestér-eiőállító egységgel van ellátva, ahol egy a terményszállítás útjának szélességére kiterjedő és a mágneses erővonalak irányát tekintve a termény szállítási irányában húzó­dó mágneses teret állítanak elő. Ezen mágne­ses tér hatáskörzetében egy első és egy máso­dik érzékelő tekercs található két-két szimmet­rikus tekercsszakasszal, amelyek egy-egy csomópontban egymást keresztező vezetőkkel vannak egymással összekötve. A két érzékelő­tekercs úgy van egymáshoz képest elhelyezve, hogy csomópontjaik a másik érzékelőtekercs tekercsszakaszának tartományába esnek. Az ilyen típusú szerkezet alapvető hát­ránya a két érzékelőtekercs előállításával kap­csolatos többletköltség, ami azonban műkö­dési okokból elkerülhetetlen, mivel egyetlen érzékelőtekercs alkalmazása esetén annak cso­mópontjában nem lenne felismerhető a fém­anyagú idegen test. Ennek oka az, hogy mind­két tekercsszakaszban azonos nagyságú, de ellentétes irányú feszültség indukálódik, így nem jöhet létre felismerési jel. Ez az úgyne­vezett kompenzációs hatás a mágneses tér­hez közeledő szimmetrikus felépítésű saját fémanyagú testek szempontjából pozitív, mi­vel az ilyen részeknél nem szabad felisme­rési jelnek indukálódnia, de a fémanyagú ide­gen testek felismerése szempontjából ez a ha­tás negatív, ha a fémanyagú idegen test mind­két tekercsszakaszra hatást gyakorol. A két egymáshoz képest eltoltan elrendezett érzéke­lőtekercs alkalmazása ellenére ez a szerke­zet nem nyújt kielégítő védelmet fémanyagú idegen testek ellen, mivel a mágneses tér erő­vonalainak hatótávolsága, főként a jelenleg szokásos, a behordó egység elülső alsó hen­gerébe történő beépítés esetén, meglehetősen korlátozott. A 24 30 147 sz. NSZK-beli közrebocsátási irat alapján ismertté vált egy további szer­kezet is fémanyagú idegen testek elleni védel­mére, ahol a mágnesestér-előállító egység két, a szállítás útjának szélességét tekintve egymás mellett elrendezett mágnesből áll, amelyek két egymás melletti, azonos térerős­ségű mágneses teret hoznak létre, ellentétes hatásiránnyal. A mágnesestér erővonalai itt 2 1 a termény szállítási irányában, illetve azzal ellentétes irányban húzódnak. Ennek a szerkezetnek a hátránya az, hogy hasonlóan, mint a 22 52 595 sz. NSZK-beíi iratban ismertetett érzékelőtekercs csomópont­jánál, a két mágneses tér közötti határtarto­mányban a fémanyagú idegen test nem tud felismerési jelet kiváltani. Ennek nagysága emellett mindaddig nem elégséges, amíg a fémanyagú idegen test mindkét mágneses tér hatáskörzetében tartózkodik. Ez a szerkezet azért sem biztosít kellő védelmet, mivel az előző megoldáshoz hasonlóan a két mágneses tér hatótávolsága korlátozott. Az „Agrartechnik international" című szaklap 1983 áprilisi száma egy további szer­kezetet ismertet fémanyagú idegen "testek el­leni védelemre, ahol a mágnesestér-előállító egység és a jelérzékelőtekercs rögzítetten a behordó egység alsó hengerén belül van fel­szerelve. A termény szállítási irányában eső mágneses teret egy állandó mágnes állítja elő, amelynél az északi pólus két déli pólusa között helyezkedik el. Az északi pólus körül van az egyszerű hurokként kialakított, több menetből álló érzékelőtekercs elhelyezve. Ez a szerkezet sem biztosít kielégítő vé­delmet fémanyagú idegen testek ellen , mi­vel az állandó mágnes hatótávolsága a cse­kély pólustávolság és a pólus csekély kiterje­dése következtében kicsi. E mellett a perem­zónának a gyakorlatban megvalósított szerke­zetnél a tekercsek méretezése és elrendezése következtében nagyon érzéketlenek. Az állan­dó mágnesek széles felépítése miatt ezek alsó hengerbe való beépítésénél nem lehetséges a mágneses teret a terményáramhoz nagyon közel hozni, ami a hatótávolság rovására megy. Az ilyen típusú, viszonylag hosszú és kis szélességű érzékelőtekercs tekercselése is nagyon bonyolult és időigényes és ezért a megvalósított megoldásnál nem is alkalmaz­zák, ami jelentős hátrányokhoz vezet a fel­ismerési szélességben. Mind a három ismertetett szerkezet közös hátránya az, hogy a már ismertetett mértéken túl nagy ráfordítást igényelnek, mivel a mág­nesestér előállító egység és a jelérzékelőte­kercsek a teljes felismerési tartományra ki kel, hogy terjedjenek, ha a szándékolt hatást el akarjuk érni. Célunk a találmánnyal olyan szerkezet létrehozása fémanyagú idegen testek elleni védelemre, amely megbízható védelmet nyújt a betakarítógépek munkaszervei számára és amelynek előállítási ráfordításai az anyag­felhasználás és gyártási idő tekintetében ki­sebbek a jelenleg ismert megoldásokéhoz ké­pest. A találmány által megoldandó feladat olyan szerkezet kialakítása fémanyagú idegen testek elleni védelemre, amejy megközelítő­leg azonos és a betakarítógép behordó egy: ségének teljes szélességére kiterjedő, nagy hatótávolságú felismerési lehetőséget biztosít 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents