197821. lajstromszámú szabadalom • Talajmegmunkáló mezőgazdasági gép

A találmány tárgya talajmegmunkáló me­zőgazdasági gép, amely talajmegmunkáló szerszámokkal felszerelt forgórészt tartal­maz és ezt a gép munkairányára ferdén álló hosszanti tengely körül forgatják motorikus erő segítségével oly módon, hogy a talaj szint­jén a szerszámok a munkairányhoz viszonyít­va hátrafelé mozdulnaK el és a talajból egy­mással érintkező csíkokat munkálnak meg. Ismeretesek olyan gépek, amelyeknek szer­számait tárcsák képezik és ezeknek a formá­ja gömbszelet alakú és a gömbszelet széle sima köralakú vagy csipkézett. Ezeknek az ismert gépeknek több hiányosságuk van. Az első hiányosságuk, hogy a sima vagy csipkézett tárcsák levágják a gyomokat, ami azok elszaporodását vonja maga után. Ez az elszaporodás rendkívül jelentős mértékű tarack esetében. Az ilyen elszaporodott meny­­nyiségű gyom eltávolításához jelentős meny­­nyiségű gyomirtóra van szükség, ami nö­veli a termesztés költségeit és a környezet szennyezést. A másik hátránya az ismert tárcsáknak, amelyekkel a szokásos gépek fel vannak sze­relve az, hogy szántási talpat képez, ami a víz lefolyását a talajba és a növények gyö­kereinek növekedését megakadályozza. Ezen túlmenően agyagos talajban a tár­csák a földrögöket simává teszik, ami hátrá­nyos a későbbi szétdarabolásuk szempontjá­ból, amikor a vetőágyat kell elkészíteni. Ezen túlmenően agyagos talajban a tárcsák nagyon könnyen és gyorsan teletömődnek. Vert föld esetében ezzel szemben a tárcsák a föld por­rá alakítását idézik elő, ami a szaporodás után rendkívül kemény rétegek kialakulását okoz­za. A következő hiányossága az ismert gé­peknek, hogy tarlóhántás esetén a földből és a szalmából egy rossz keveréket adnak. Ez különösen annak az eredménye, hogy a tár­csák föidterítési képessége viszonylag kor­látozott. Ismét egy további hátránya az ismert gé­peknek, hogy a tárcsák nagyon gyorsan el­használódnak. Valójában, mivel a tárcsák vágják a földet, viszonylag vékonyaknak kell lenniök, ami viszont gyors elhasználódásuk­hoz vezet. A találmány feladata olyan talajmegmun­káló gép kialakítása, amely ezektől a hátrá­nyoktól mentes. Ezt a feladatot a találmány értelmében azáltal érjük el, hogy a szerszámok ásók. amelyeknek aktív része ívelt és amely úgy vannak elhelyezve, hogy valamennyi ásó ak­tív részének görbülete ugyanabba az irány­ba, a gép munkairányában nézve, a forgó­rész legelői lévő vége felé mutat. Ezzel a megoldással a gyomot a gép ezen­túl nem vágja le, hanem kihúzza, így szapo­rodása meg van akadályozva. Mivel az ásók a talajt egymás után érik, nem képződik szántási talp. Ezenkívül ez a 1 2 megoldás lehetővé teszi, hogy száraz és ke­mény talaj esetében is a szerszámok jól be tudjanak hatolni a talajba, mert egy ásó sok­kal könnyebben behatol a talajba, mint egy tárcsa. Ezt a behatolást még elősegíti az a tény is, hogy az ásókat pozitív forgásirány­ban forgatjuk. Előnyösen a forgórész forgási sebessége nem nagy. Értéke akkora, hogy a talaj szint­jén az ásók lineáris sebessége nagyobb le­gyen, mint amekkora akkor lenne, ha azokat csak a talaj vontatná, amikor a gép munka­irányban elmozdul. Ez jó földforgatást ered­ményez, mikor a gép mélyen dolgozik úgy, mint szántáskor. Kevésbé mély munka ese­tén — mint pl. tarlóhántáskor — a forgórész forgási sebessége még kisebb lehet, hogy na­gyobb területre tudjon' teríteni. Agyagos talaj esetében a földrögök lesi­­mítása elmarad. Vert föld esetében a gép le­hetővé teszi földrögök képződését és nem se­gíti elő a föld porrá alakulását. Ily módon a víz be tud hatolni a talajba és nem jönnek 'étre kemény rétegek. Kevésbé mély munkák esetén, mint pl. tar­lóhántáskor, a föld és szalma keveréke jobb, mivel az ásók a kitépett rögöket szabályosan hátrafelé dobják. Azonkívül ezekkel a gé­pekkel bizonyos esetekben a szalmát a tarlóhántás művelete folyamán fel lehet aprítani. Mély munkák esetén, mint pl. szán­táskor, a gép tökéletesen visszarakja a kisza­kított föld rögöket. A találmány szerinti gép ásói kevésbé ér­zékenyek a kopásra, mert vastagságuk na­gyobb lehet, mint az ismert tárcsáké, mivel a talajrögöket ki kell tépniök és nem elvág­­niok. A forgórész forgási sebességét sebességvál­tómű segítségével lehet szabályozni. A munka­sebességet ily módon tökéletesen az elvégzen­dő munka jellegének megfelelően lehet meg­választani. Az ásóknak előnyösen íves aktív része van, amelyeknek görbülete folytonos. Célszerűen ez az ív egy állandó sugarú ív. Ez lehetővé teszi, hogy az ásók a kiszakított földet jól te­gyék vissza. Előnyösen az ásó aktív része meg van csa­varva. Ez a megcsavarás úgy van megvaló­sítva, hogy az ásó aktív részének — forgás­irányában nézve — elülső éle a forgórész leg­­elülsö végétől távolabb legyen, mint az ásó aktív részének hátulsó éle. Előnyösen az ak­tív rész megcsavarása folyamatos. Az ásó alakja ily módon egy kissé kormánylemezű ekéhez hasonlít. A megcsavarás a kiszakított föld vissza­juttatását könnyíti meg, azonkívül csökken­ti vagy esetleg teljesen kiküszöböli az ásó felütődését, amikor az forog és a gép halad. A felütődés csökkenése, illetve kiküszöbölése következtében a gép szükséges vonóerejét 2 197821 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents