197806. lajstromszámú szabadalom • Megvilágító berendezés a mozgó szemlélő haladási irányába párhuzamosan elhelyezett képekhez
1 2 A találmány tárgya megvilágító berendezés a mozgó szemléli) haladási irányába párhuzamosan elhelyezett képekhez, amelynek segítségével a mozgó szemlélő haladási irányában haladva mozgó képet kapunk. A találmány szerinti megvilágító berendezést célszerűen alagütban elhelyezett képeknek, illetőleg képsoroknak a megvilágítására lehet tehát alkalmazni, amely képek a mozgó film egy-cgy fázisát jelenítik meg, és amelyek az alagütban közlekedő tárgyról pl. járműről nézve mozgó filmmé olvadnak össze. A DE 3 021 702 a DE 3 138 494, a DE 2 302 128, valamint az US 4 179 198 sz. szabadalmi leírások olyan elrendezést ismertetnek, amelynek célja, hogy alagút falán elhelyezett képek az alagúthan mozgó tárgyról, pl. vonatról úgy legyenek megvilágítva, hogy azok a képek mozgó filmmé olvadjanak össze. Ezek a leírások azonban lényegében csak a kitűzött célt tartalmazzák, a konkrét megvalósítására nem utalnak, így egyik sem tartalmazza azt, hogy hogyan is kell a képeket elhelyezni, azaz milyen távolságra, csupán arra térnek ki, hogy a képelrendezés és azok megvilágítása a jármű sebességétől kell függjön. A DE 3 021 702 sz. közzétételi irat 1. igénypontja azt tartalmazza, hogy a jármű sebessége állandó kell legyen, így lehet csak jó mozgó filmet kapni. Az. US 4 | 79 198 sz. szabadalmi leírásban, illetőleg a leíráshoz tartozó egyetlen igénypontban pedig arról írnak, hogy a megvilágító elemeket a jármű működteti, illetőleg a vezérlés onnan van megvalósítva, azt azonban, hogy hogyan van megoldva a vezérlés a leírás nem tartalmazza. Ismeretes továbbá a mozgófilmek működési elvéből, hogy ahhoz, hogy a filmvásznon megfelelő mozgó képsort kapjunk, és ez élethű mozgás látványát is keltse, az egymást követő képeknek előre megadott sebességgel és kellő megvilágítással kell a filmvásznon, illetőleg képernyőn megjelenniük. A mozgófilmnél mind a filmvásznon, mind pedig a filmet szemlélő ember lényegében egyhelyben van, csupán a filmvetítő az, amely továbbítja a filmet. Egy további ismert fiziológiai adat, hogy az egymás után vetített képeket, természetesen csak akkor, ha azok egyébként egy-egy filmkockát jelentenek az adott mozgófilmhez, csak akkor fogjuk megfelelő minőségű mozgófilmnek látni, ha a képek vetítési frekvenciája nagyobb, mint az ún fúziós frekvencia. Ez az emberi szemnél 16-24 kép/sec. vetítési sebességet jelent. A találmánnyal az volt a célunk, hogy olyan megvilágító berendezést hozzunk létre, amelynek segítségével a szemlélő haladási irányába egymás után elhelyezett képek, a szemlélő és a képek közötti relatív sebesség viszonylag széles tartományban jó minőségű mozgóképet eredményezzenek a szemlélő számára. A találmányunk szerinti megoldáshoz az a felismerés vezetett el, hogy a fúziós frekvencia 6-24 kép/sec. tartományban is megfelelő minőségű mozgófilmet eredményez akkor, ha a képek 100 /tsec - 10 msec tartományban vannak megvilágítva. Felismertük továbbá azt is, hogy a kép is meg a szemlélő is mozoghat, és a szemlélő és a képet hozdozó tárgy relatív sebessége biztosítja azt a sebességet, hogy a képsorok mozgó filmmé olvadjanak össze. A találmányunk tehát megvilágító berendezés a mozgó szemlélő haladási irányával párhuzamosan, célszerűen alagút falán elhelyezett képekhez, ahol a képek mozgófilm egy-egy mozgásfázisát tartalmazzák és a képek (1,2...n) egymástól maximálisan a távolságra vannak elhelyezve, ahol A= v/n, ahol v - a képeket hordozó tárgy, például alagút fala és a szemlélőt hordozó tárgy, például vonat közötti relatív sebességkülönbség, n pedig a kritikus fúziós frekvencia, amely in k értéke 6 24 kép/sec., és a képek (1,2...n) közelében pl. az alagút falán értékelőelemek vannak elhelyezve, amelyek a szemlélőt hodrozó tárgyon pl. voll tton elhelyezett, az érzékelő elemeket aktiváló jelzőelemekkel vannak érintésmentes kapcsolatban, és az érzékelőelem van a képeket (l,2...n) megvilágító egységgel összekapcsolva. A találmány szerinti megilágító berendezés lényege a ’, hogy a megvilágító egység bemenetét meghajtó egység bemenete képezi, amelynek egyik kimenete egy villanócsövet, mint megvilágító elemet működtető vezérelt kapcsolóelem, egy tirisztor vezérlő bemenetév.l, másik kimenete pedig a villanócsövet tápláló á amkört kapcsoló vezérelt kapcsoló elem, egy további tirisztor vezérlő bemenetével van összekapcsolva, és a villanócsövet működtető tirisztor, a villanócső induktivitását és kondenzátorát tartalmazó egységéhez vin csatlakoztatva, a villanócső tápláló áramköre pedig egy váltakozó feszültségforrásra kapcsolt egyeniráryítóbó! arra csatlakoztatott nagykapacitású kondenzátorból, az. utóbhival sorosan csatlakoztatott tiriszt uból és ellenállásból, valamint az ellenállásra kapcsolt kondenzátorból áll, továbbá a meghajtó áramkör két egymással keresztreteszelten összekapcsolt, a két t rísztor egyidejű bekapcsolását kizáró monoflopból all. Előnyös a találmány szerinti megvilágító berendezés azon kiviteli alakja, ahol az érzékelőelem a képeket hordozó tárgyon van elhelyezve, és adóból és vevőből álló infravörös érzékelő, és ehhez aktiváló jelzőelemként fényvisszaverő csík van a szemlélőt hordozó tárgyon elhelyezve. A találmány szerinti megvilágító berendezést a továbbiakban példaként! kiviteli alakjai segítségével a mellékelt ábrákon ismertetjük részletesebben. Az 1. ábrán látható a találmány szerinti képelrendezés egy példaként! kiviteli alakja, a 2. ábrán látható a képeket megvilágító berendezés blokkvázlata, a 3. ábrán a 2, ábrán bemutatott kapcsolás vezérelt kapcsolóelemeihez tartozó vezérlő jelek időfüggvényei láthatók, a 4. ábrán pedig a meghajtó áramkör kiviteli alakja látható. Az 1. ábrán láthatók tehát az egymással párhuzamosan elhelyezett 1,2...n képek és az alattuk elhelye- i ett 4.1 adóból és 4.2 vevőből álló 4 érzékelőelemek, valamint a 3 aktiváló jelzőelem. A példakénti kiviteli alaknál az alagút falán vannak az 1,2...n képek elhelyezve. A képek egymástól a távolságra vannak. Induljunk ki abból az esetből, amikor a jármű sebessége '2 km/óra, azaz 20 m/sec. A kritikus fúziós frekvencia, amely az ismert irodalmi helyek szerint 16- 24 kép/sec, legyen a példánknál 20 kép/sec. Ebben az esetben a képek maximális mérete a= v/n = 20/20 = lm , dódik, gyakorlatilag érdemes ennél kisebbre választani a képméretet, pl. úgy, hogy a kép menetirány rzerinti mérete, azaz szélessége legyen 0,8 m. Az i,2...n képek magasságát a láthatóság magassága határozza meg. Ezeket az l,2...n képeket kell úgy megvilágítani, hogy azok jól érzékelhetők legyenek. A megvilágítási idő tapasztalatok szerint 100 ßsec - 4 msec 97.80b 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
