197801. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés intenz1tásmodulált optikai jel feldolgozására

197801 ség esetén is lineáris működést biztosít, azon­ban a vezérlő (szabályozó) fény előállítása jóval több energia felhasználásával lehetsé­ges, mint amennyivel a FET csatornaellen­állása vezérelhető. A széles optikai teljesítménytartomány­ban üzemelő kapcsolási elrendezéseknél a nagy optikai teljesítmény következtében ke­letkező áram kialakulásának megakadályo­zására előnyös lehet RÍ korlátozó ellenállás alkalmazása a T változtatható ellenállású aktív elemmel sorosan kapcsolva. Ugyancsak szükséges lehet az I tranzim­­pedancia erősítő munkapontjának elcsúszása és a DC csatolt Dl fotodetektor sötétáram hatásának kiküszöbölése érdekében a T vál­toztatható ellenállású aktív elemmel párhuza­mosan nagyértékű R* sönt ellenállás beikta­tása, amellyel korlátozhatjuk a kapcsolás szabályozási tartományát és maximális érzé­kenységét. A következőkben ismertetjük egy változó üzemi viszonyokhoz (bemenő optikai telje­sítményszint, átviendő jelfrekvencia) alkal­mazkodó optikai jelfeldolgozó áramkör műkö­dését. A viszgált áramkör digitális átvitel céljára készült. Az áramkör működése a kü­lönböző szinttartományokban a következő: Nagy optikai bemenő teljesítmény esetén a TI—T2 AGC difi. erősítő által szolgáltatott, szabályozó feszültség lecsökkenti a T változ­tatható ellenállású aktív elem (FED) csator­naellenállását, azaz a tranzellenállást, és így az I tranzimpedancia és a II invertáló erősítő túlvezérlődése nélkül biztosítja a megfelelő komparálási szintet a jelen esetben III kom­­parátor számára. Az alacsony tranzimpedan­cia miatt az I tranzimpedancia erősítő sáv­­szélessége igen nagy, és a digitális jel rege­nerálása a bő sávszélesség módszerével tör­ténik. A bemenőszint csökkenésekor a tranzim­pedancia értéke az igen aktív AGC szabályo­zás miatt növekedik, és nagyobb bitsebessé­geknél az érzékenység határát az alkatrészek szórt kapacitásából eredő frekvenciamenet­­-torzulás határozza meg. Ekkor az áramkör zaj szempontból a legkedvezőbb beállítás­ban működik, mert a felső frekvenciahatár csökkenéséből adódó integráló jellegű frek­venciakarakterisztika, és a tranzimpedancia növekedés miatt kialakult kisebb sávszéles­ség zajcsökkentő hatása összegződik. Kis szinten a tranzellenállás tovább nö­vekszik, és az egyúttal szűkíti az átvihetője! sávszélességét és csökkenti a tranzellenállás saját zaját. Végső korlátok a fotodetektor sötétárama és más szivárgó áramok jelentik, valamennyiben ez a korlátozó hatás előbb jelentkezik a frekvenciamenet romlásából adó­dó hatásnál. A fentiek alapján belátható, hogy a talál­mány szerint kialakított kapcsolási elrendezés a bemenőszinthez történő alkalmazkodás mel­lett — áramköri elemcsere nélkül — széles bitsebesség tartományban optimális zajvi- 4 5 szonyok között tudja kedvező érzékenységét kihasználni. A találmány szerinti optikai jelfeldolgozó áramkör mintapéldányán végzett kísérleti mérés adatai a következők: A megépített modell kissebességű digitá­lis átvitel megvalósítására készült. Az áram­körén alkalmazott fotodetektor egy alacsony söiétáramú (1 pA) típus. Az alkalmazott I tranzimpedancia és a II invertáló erősítők FET bemenetű műveleti erősítők 30 pA munka­ponti és 3 pA offszet árammal, 50 V/ps (I), illetve 5 V/ps (II) feszültségváltozási sebes­séggel (slew rate). Alii komparátor egy differenciál kompará­­to ■ típus. A T változtatható ellenállású aktív es'köz egy n csatornás FET. Nagy, —20 dBm (10 pW) optikai bemenő teljesítmény esetén az átviteli sebesség felső határa 3—400 Kbit/s, amelyet nem az I tranzimpedancia erősítő, hanem a II invertáló erősítő és a III kompa­rátor működési sebessége korlátozza. Ilyen bemenő szintnél a FET csatornaellenállása kb. 0,8 KOhm. 100 Kbit/s bitsebesség esetén a 10~6 hiba­arányhoz tartozó érzékenység —56 dBm. Ilyen szinten a tranzellenállás értéke kb. 3,6 MOhm és már határozottan jelentkezik a sávszéles­ség csökkenés hatása: a tranzimpedancia erő­­sí'ő kimenetén a tranziens idő kb. 0,5 bit idő. 10 Kbit/s bitsebesség esetén az érzékeny­ség —67 dBm és közbenső állapotként az érzé­kenységet a kvantumzaj és sávszélesség csök­kenés együttesen korlátozza. Ilyen bemenő­szintnél a tranzellenállás értéke kb. 45 Ohm. 100 bit/s átvitel esetén az érzékenység — 70...75 dBm, amikor a tranzellenállás ér­téke kb. 100 MOhm. Ilyen szélső esetben az érzékenységet már a sötétáram és más szi­várgó áramok korlátozzák. A példaként bemutatott optikai jelfeldol­gozó áramkör karakterisztikája végül a 64 Kbit/s sebesség esetén mért optikai beme­­nószint és bit hibaarány görbe mutatja, ame­het a 3. ábrán szemléltetünk. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. ) Kapcsolási elrendezés intenzításmodu­­lalt optikai jel feldolgozására, amely foto­­detektorhoz kapcsolódó egy vagy több foko­zatú erősítő, ehhez csatlakozó AGC diff. erő­sítőt, kimenő erősítőt és/vagy komparátort tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a fotodetek­­torhoz (Dl) közvetlenül csatlakozó tranzim­pedancia erősítő (I) és a — szükséges eset­ben alkalmazott — invertáló erősítő (II), va­lamint az AGC diff. erősítő (TI—T2) lega­lább másodrendű tagot (t) tartalmazó, DC csatolt, zárt szabályozókörbe van kapcsol­­\a, és az összes egyenáramú referenciapont egyetlen közös feszültségosztó lánc (R) cso­mópontjaira (pl. AGCra/ , KOMP«/ , AMPL«/ ,...stb.) van kötve. 2. ) Az 1. igénypont szerinti kapcsolási el­rendezés, azzal jellemezve, hogy a beeső fény­6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents