197798. lajstromszámú szabadalom • Vérhígítószer általános diagnosztikai célokra
7 197793 A táblázat adatait vizsgálva megállapítható, hogy a találmány szerinti vérhígító és az ismert Baker-hígító esetén mért értékek között nagyságrendi eltérés nincs. A lényeges különbség a kétféle hígító között az, hogy a Baker-hígítóval történő mérésnél a következő hibák figyelhetők meg: — a véranalizáló készülék beindításakor végzett háttér-vizsgálatnál csak 20—60 ellenőrzés után lehet megkezdeni a tényleges méréseket; — a készülékben gyakori a dugulás, és ennek következtében a szerviz-munkát igénylő javítás. Ezek a hibák tapasztalataink szerint azért fordulnak elő, mert az elektródokra protein-természetű anyagok rakódnak le, ami a vérhígító összetételére vezethető vissza. A találmány szerinti vérhígító alkalmazása esetén a fenti hibák nem következnek be, még akkor sem, ha a vérhígítót folyamatosan használjuk. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Vérhígítószer, általános diagnosztikai célokra, amely fiziológiás közegben oldott puffert, konzerválószert, habzásgátlóként n-5 -oktil-alkoholt és kompiexáló- és agglutinációt gátló szerként etiléndiamin-tetraecetsav-nátrium(vagy kálium)sót tartalmaz, azzal jellemezve, hogy nátrium-klorid és kálium-klorid 25:1—40:1 tömegarányú keveréké- 0 bői álló, 0,8—1,0 vegyes%-os sóoldat 1 literében oldva 1 —15 mmó! barbiturát vagy 5,5’-dietil-barbiturát puffert, 10-5—10~3 mmól N-klór-4-metil-br nzol szül fon am id -nátriumsót, 10-2—10~4 mmól etiléndiamin-tetraecetsav- 15 -nátrium-(vagy kálium)sót, és adott esetben 10—20 pl n-oktil-alkoholt tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti vérhígítószer, azzal jellemezve, hogy 12 mmól barbiturát vagy 5,5’-dieti 1-barbiturát puffert, 10-4 mmól N-klór-4-metil-benzolszulfon amid-nátriumsót, 10-3 mmól etiléndiamin-tetraecetsav-nátrium(vagy kálium)sót és 10 pl n-oktil-alkoholt tartalmaz a fiziológiás sóoldat 1 literében. 8 Rajz né kül Kiadja: Országos Találmányi Hivatal, Budapest A kiadásért felel: Himer Zoltán osztályvezető Ns 8166. Nyomdaipari vállalat, Ungvár
