197792. lajstromszámú szabadalom • Lángcsöves kazán melegvíz, forróvíz vagy gőz előállítására

197792 A találmány tárgya lángcsöves kazán melegvíz, forróvíz vagy gőz előállítására, amely mind szilárd tüzelőanyagok, mind gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagok jó hatásfokú hasznosítására használható. Az ismert lángcsöves kazánok lényegé­ben két alapcsoportba sorolhatók, amelyek közül az egyik a zsáklángcsöves, a másik az átmenő lángcsöves típus. A kazánokkal szem­ben követelmény, hogy a tüzelőanyagot gya­korlatilag maradéktalanul égessék el és a környezetbe szennyező, ártalmas égéstermé­keket lehetőleg né* bocsássanak ki. E két fő követelménynek az^smert lángcsöves kazánok nem tudnak' eléget tenni. A lángcsöves kazánok általában több­­huzamúak. Ez azt jelenti, hogy az első hu­­zamot képező lángcsőben elégetett tüzelő­anyagok égéstermékei a íüstkamrába és innen a kéménybe áramlásuk előtt még egy vagy több csőrendszeren is átáramlanak, amely csőrendszerek a kazán vízterében vannak el­helyezve. Ennek a megoldásnak az a célja, hogy az égéstermékekben, füstgázban levő hőenergiának minél nagyobb részét adják át a kazánban levő víznek. Az ismert zsáklángcsöves kazánokra egy példát ismertet a 176 487 számú magyar sza­badalmi leírás. E kazán lángcsövének hátsó végébe lángfordító fenék van beerősítve, amely a lángcső végét gáztömören lezárja. Igv a láng égése folyamán keletkező füst­gázok a lánggal szemben, visszafelé áram­lanak és a lángcső elülső nyílásától a lángcső körül elhelyezett és ezzel párhuzamos füst­csövekbe, majd ezekből a füstkamrába jut­nak. E magyar szabadalmi leírás kazánjának hibája, hogy az égés rossz hatásfokú, mert a füstgázok áramlása a láng égési folyamatát zavarja. A kazánból távozó füstgázban nagy a CO-tartalom, ami környezetszennyezést okoz. Hiba az is, hogy a lángcső és a füstcsö­vek tisztítása, karbantartása nagy munkát igényel, mert ehhez az elülső fordítófedelet helyéről el kell távolítani, ami csak a víz cső­vezetékrendszerének megbontása árán vá­lik lehetővé. A tüzelőanyagok az ismert átmenő láng­csöves kazánok lángcsöveiben sem égnek el tökéletesen, a füstgázban mindig marad még éghető anyag. Az ismert átmenő lángcsöves kazánoknál nincs olyan megoldás, amely biztosítaná a füstgáznak a második huzam­­ból az első huzamba, azaz a lángcsőbe való megfelelő visszakeverését, illetve a vissza­­keveréshez igen bonyolult megoldásokat alkal­maznak, ami a kazánok előállítási árát jelen­tősen megnöveli. Az ismert lángcsöves kazánoknál sokszor problémát, esetleg leállást okoz, hogy a kis lángról nagy lángra való átkapcsolásnál a kis láng terében nincs meg a nagy láng gyul­ladásához szükséges hőmérséklet és e térben a láng nincs stabilizálva. 1 2 Az átmenő lángcsöves kazánoknál a láng­­cső gyakran egy belső fordítókamrához csat­lakozik és a második huzam füstcsövei csak körülményes, hosszú időt igénylő munkával tisztíthatok és cserélhetők. A cserét végző szerelő személy alig fér be a belső fordítókam­rába és itt igen rossz körülmények között végzi munkáját. A találmány feladata melegvíz, forróvíz vagy gőz előállítására szolgáló olyan átmenő lángcsöves kazán létrehozása, amelyben a füstgázok jelentős része a lángcsőbe vissza­keverhető anélkül, hogy a füstgázok áram­lása a láng égését zavarná és ezáltal a tüze­lőanyag elégetése közel tökéletessé tehető, csak minimális szennyező anyagot bocsát ki a környezetbe, a kis lángról a nagy lángra való átkapcsolás mindig kifogástalanul vé­gezhető és a láng mindig stabil marad, to­vábbá amelynél a füstcsövek és a lángcső tisztítása, karbantartása és cseréje könnyen, gyorsan és kényelmes munkakörülmények között végezhető, a tüzelési hatásfok igen jó, és maga a kazán egyszerű szerkezetű és arány­lag olcsón előállítható. A találmány a kitűzött feladatot olyan lángcsöves kazán létrehozása révén oldja meg, amelynek átmenő lángcsöve, a láng­csövet körülvevő fő víztérben két koncentri­kus hengerpalást mentén elhelyezett, kívül a vízzel, belül a forró égéstermékekkel érint­kező és az égéstermékeket vezető füstcsövei, valamint füstkamrája és fordítókamrája van, és amelynek jellemzője, hogy elülső fordí­tókamrája acéllemez anyagú idommal bur­kolt samott betétének belső felületében a füst­csövek nyílásai előtt és a lángcső elülső vége előtt egymással összefüggő szabad terek vannak olyan módon kialakítva, hogy a füst­csövek előtti szabad tér vastagsága nagyobb a lángcső előtti szabad tér vastagságánál, a lángcső hátsó vége és a második huzamot képező füstcsövek bemenő nyílásai között át­­ömlési teret hagyó, a füstkamrába erősített hátsó fordítókamra van, és hogy a két for­dítókamra a lángcsőhöz és a füstcsövekhez képest ezektől kifelé elfordíthatóan van a ka­zán palástjához erősítve. További jellemző, hogy a hátsó fordító­­kamra mereven van a füstkamrát képező idomba erősítve és a füstkamrát képező ido­mon keresztül, ezzel együtt elfordíthatóan van a kazán acéllemez anyagú palástjához erősítve. Jellemző az is, hogy két koncentrikus hengerpalást alkotói mentén elhelyezett füst­csövei közül a belső hengerpaláston levők a második huzam füstcsövei, amelyeknek bemeneti végei a hátsó fordítókamra és a láng­cső hátsó vége közötti térbe, kimeneti végei pedig a lángcső eleje és az elülső fordítókamra samott betéte közötti szabad térbe torkollnak, a külső hengerpaláston levő füstcsövek a har­madik huzam füstcsövei, melyeknek beme­neti végei a lángcső eleje és az elülső for­dítókamra samott betéte közötti szabad tér­2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents