197782. lajstromszámú szabadalom • Höszigetelö építőelem
1 HU 197 782 A 2 A találmány hőszigetelő építőelemre, különösen hőszigetelő panelre vonatkozik, amelynek tartószerkezete (merevítő szerkezete), hőszigetelő rétege, valamint külső héjalólemezei vannak. Az építőelem elsősorban meglévő épületek, különösen családi- és társasházak utólagos külső oldali hőszigeteléséhez alkalmazható. Amint ismeretes, igen nagy az olyan meglévő lakóépületek száma, amelyek külső falainak rossz a hőszigetelő képessége, ezért az ilyen házak fűtéséhez a műszakilag indokoltnál nagyobb mennyiségű tüzelőanyagot kell felhasználni. Ugyanakkor az épület belsejében tartózkodó személyek klíma-komfortérzete az alacsony belső falhőmérsékíct miatt rossz, ami csak a belső levegőhőmérséklet növelésével kompenzálható. Ehhez viszont további járulékos tüzelőanyag felhasználása szükséges. A hosszú távú energiapolitika egyik alapvető célkitűzése világszerte az energiatakarékosság, aminek az egyik igen jelentős területe a kommunális és lakóépületek fűtési hőigényénck a csökkentese. Az c területen megtakarított energiahordozók egyben fogyasztói megtakarításként is jelentkeznek, aminek az életszínvonal emelkedésére is kedvező hatása van. A helyiségek fűtése vonatkozásában elérhető megtakarítás realizálása érdekében a közelmúltban számos országban jelentősen megszigorították az épületek hőtechnikai tulajdonságaival kapcsolatos előírásokat. A fokozott hőszigetelési képességgel szemben támasztott követelmények kielégítésére számos műszaki megoldást fejlesztettek ki, amelyek alapvetően két csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba azok a műszaki megoldások tartoznak, amelyeknél a magasabb hőlcchnikai követelményeket (pl. a külsőfali hőátbocsátási tényező alacsonyabb értékre szorítását) maga a falazóanyag elégíti ki. Ilyen falazóanyagok például a gázbeton falazóblokkok, valamint a „poroton”, „thermoton” slb. téglák. Ezek hátránya azonban, hogy kicsi a szilárdságuk, nagyobb épületterhek viselésére nem alkalmasak, így használhatóságuk korlátozott. A második csoportba azok a műszaki megoldások tartoznak, amelyeknél nagy épületterhek viselésére képes szerkezetekre, például külső falakra vagy más, nem megfelelő hőtechnikai tulajdonságokkal rendelkező meglévő épületszerkezet-részekre hordanak fel hőszigetelést. Ez utóbbinak a belső (fűtött) tér felőli elhelyezése a külső térelhatároló falakon fokozott páralecsapódási veszélyt jelent, ezért a hőszigetelő rétegeket túlnyomórészt a falak külső oldalára erősítik. Ilyen külső oldali rétegelt hőszigetelő szerkezetek különféle rendszerei ismeretesek. Az egyik gyakran használt megoldás szerint kézi falazó blokkból vagy téglából készült falra kiegyenlítő vakolatréteget, arra pedig hőszigetelő réteget hordanak fel, és ez utóbbit homlokzatvakolattal zárják le. Hőszigetelő anyagként többnyire műanyag habok, valamint kőzet- és üveggyapot gyártmányok kerülnek alkalmazásra. Egy másik megoldásnál a hagyományos anyagú fal elé - miután annak külső felületére kiegyenlítő vakolatot hordanak fel - egy másik falat építenek, például könnyűbeton elemekből, és ez utóbbi külső felületére kerül a homlokzatvakolat. A két megoldás súlyos hátránya, hogy a hőszigetelő anyag nedvességgel szembeni védelme nincs megfelelően biztosítva, így a szerkezet hőszigetelő képessége idővel leromlik. Olyan rendszer is ismeretes, amelynél a téglából vagy falazóblokkból készült, és külső kiegyenlítő vakolattal ellátott falra zárlécck közbeiktatásával visznek fel hőszigetelő, majd légzáró (de páraátcrcsztő) réteget, amelyre további lécezés kerül, arra pedig azbesztccmcntpala-burkolatot erősítenek. E szerkezetnél a hőszigetelő réteg védelme ugyan megoldottnak tekinthető, az alkalmazott burkolóanyag azonban esztétikai szempontból nem megfelelő, a szerkezet kivitelezése rendkívül munkaigényes. További problémát jelent, hogy a függőleges légrésen keresztül rovarok és kisebb állatok (egerek stb.) juthatnak fel a lakások ablakáig. Mindhárom fent ismertetett megoldás közös hátránya, hogy gazdaságtalanok, megtérülési idejük nagy, ezért például a személyi tulajdonú lakások utólagos hőszigetelési munkálatai e rendszerek alkalmazásával még állami támogatás (kedvezmény) nyújtása ellenére is csak vontatottan haladnak. A találmány feladata, hogy olyan hőszigetelő elemet, elsősorban hőszigetelő panelt vagy táblát szolgáltasson, amelynek előállítási költsége alacsony, beépítése egyszerűen megoldható, és amely egyidejűleg képes valamennyi, a küiső oklali hőszigetelésekkel szemben támasztott funkcionális követelmény (jó hőszigetelő képesség, páraátbocsátás, kiszcllőztctés, burkolalképzés, szilárdság, csapócsővcl szembeni védelem) magas színvonalon történő kielégítésére. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy amennyiben a hőszigetelő anyagba - amelyként célszerűen ömleszthető szemcsés anyagot használunk - a hőszigetelő panel tartótagjál mintegy beágyazzuk, a tartóelemben a páraclvczclés és átszcllőzés biztosítására nyílásokat alakítunk ki, és a hőszigetelő anyagot határoló hejalásokat úgy választjuk meg, hogy a hőszigetclcndő épület faláról a pára elvezetése egy kívül a lartótaghoz csatlakozó átszellőztető tagba biztosítva legyen, amely utóbbit a homlokzaton egy csapóesővel szemben is védelmet biztosító réteg zár le, a hőszigetelő elemmel szemben támasztott követelmények maradéktalanul kielégíthetők. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan hőszigetelő elem, különösen hőszigetelő panel segítségével oldottuk meg, amelynek tartószerkezete, hőszigetelő rétege, valamint határolólemezei vannak, és amely hőszigetelő elemre az jellemző, hogy tartószerkezetét kétoldalon egymás mellett ellentétes irányokba bemélyedő, kifelé nyitott cellákkal rendelkező, műanyag lemezből álló tartótag alkotja, amelynek szomszédos celláit ferde falak választják el egymástól, és minden cellához legalább egy-egy alaplap tartozik, amely alaplapok két egymástól távközzcl, és egymással párhuzamos síkban húzódnak; a két átellenes oldalon húzódó alaplapcsoportokhoz légzáró, de páraátbocsáló tulajdonságú határolólemezek vannak rögzítve, amelyek a két oldalra kilorkolló cellákat lezárják; a cellák hőszigetelő anyaggal vannak kitöltve; a tartótag szomszédos cellákat elválasztó ferde falaiban a páraátbocsálást lehetővé tévő nyílások vannak; az egyik határolólemezhez profilos műanyag lemez által alkotott átszellőzőig van csatlakoztatva, amely kívül külső héjalólcmczzel van lezárva, és az átszellőzőtag saját falai, valamint a határolólemez és a külső héjalólemez által határolt kiszcllőző járatokat tartalmaz. Célszerű, ha a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
