197771. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az A 40926 antibiotikum komplex egyes fő komponensei arányának szelektív növelésére
ezek nem lehetnek azonosak azokkal az alkanolokkal, melyek más faktorok prekurzoraiként műkődnek (pl. izobutanol vagy izoamil-alkohol). Előnyösen alkalmazható polihidroxi-alkanolok pl. a glicerin és a propilénglikol. Ha a kis szénatomszámú alkanolok különböző enantiomer vagy epimer formákban lehetnek jelen, a leírásban és az igénypontokban mondottak mindegyik formára külön-külön és a különböző formák tetszőleges arányú keverékére egyaránt érvényesek. A mikroorganizmusokra nem mérgező, hidroxicsopórtot tartalmazó észter-típusú prekurzorok olyan 2—22 szénatomszámú alkanoil-észterek, melyekben az alkanoil molekularész olyan típusú, és a fermentációs közegben olyan koncentrációban van jelen, hogy az sem a mikroorganizmus-tenyészet növekedését, sem pedig a kívánt antibiotikum termelését nem gátolja számottevő mértékben. Általában előnyösen alkalmazhatók a 2—4 szénatomszámú, egyenes láncú alkanoil molekularészt tartalmazó észterek. Az A 40926-ot termelő tenyészet lehet az Actinomadura sp. ATCC 39727 törzs vagy annak egy olyan mutánsa, mely a tenyésztés során kinyerhető mennyiségű a A 40926 antibiotikumot termel. A mikroorganizmus törzs morfológiai és fiziológiai jellemzőit a 194.317 számú szabadalmunk leírásában megadtuk. A találmány szerinti eljárásban az A 40926 antibiotikumot termelő törzset általában a Streptomycetales törzseknél, speciálisan pedig az A 40926-ot termelő törzseknél szokásos körülmények között (ld. még a fent idézett 177882 sz. európai szabadalmi leírást), olyan vizes tápközegben tenyésztjük, mely az emészthető szén és az emészthető nitrogén forrásául szolgáló anyagokat tartalmaz, és a megfelelő prekurzor hatásos mennyiségének hozzáadásával az A 40926 antibiotikum A vagy Bo faktorának termelését szelektive megnöveljük. A megfelelő prekurzor „hatásos mennyisége" a fentiek szerint a perkurzornak azon mennyiségét jelenti, mely a fermentációs közeghez hozzáadva abban a prekurzornak olyan koncentrációját hozza létre, mely elegendő ahhoz, hogy az A 40926 antibiotikum adott faktorának termelését szelektive megnövelje, ugyanakkor a termelő mikroorganizmus-tenyészetre toxikus hatást nem fejt ki. A prekurzor adagolási sebessége elég nagy legyen ahhoz, hogy a kívánt faktor kihozatalát számottevő vagy optimális mértékben növelje, anélkül azonban, hogy a fermentációra toxikus hatást gyakorolna. Általában előnyös, hogy a megfelelő prekurzor hatásos mennyiségét a fermentáció kezdetén vagy során adjuk a közeghez, folyamatosan vagy több részletben. A fermentáció után kívánt esetben az A 40926 antibiotikum komplexet vagy különálló az A vagy Bo, vagy PA vagy PB faktort 3 az ismert eljárásokkal vagy azon kézenfekvő módosításaival nyerhetjük ki. A találmány szerinti eljárásban az A 40926- ot.termelő törzs számára alkalmas tápközeg általában a következő komponenseket tartalmazza: valamely alkalmas szén-forrás, ami lehet egyszerű cukor (pl. glükóz, szacharóz, rnaltóz), poliszacharid (pl. keményítő, dextrán) vagy polialkohol (pl. glicerin,-propilénglikol); alkalmas nitrogénforrás, mely lehet pl. valamely ammóniumsó, aszparagin, földimogyoró-liszt, szójababliszt, húskivonat, tripton, pepton, élesztő-hidrolizátum, élesztőkivonat vagy gabonafőzet; szervetlen sók. A tenyésztő közegben jelenlévő sók között vannak közönséges oldható sók, melyekből nátrium-, kálium-, vas-, cink-, kobalt-, magnéz um-, kalcium-, ammonium-, klorid-, karbonát-, szulfát-, nitrát-, foszfát- stb. ionok képződnek. Ag antibiotikumot termelő törzsből rendszerint lombikban előtenyészetet készítünk, majd ezzel beoltjuk a nagyobb mennyiségű antibiotikum előállítására szolgáló tartályokat. Az előtenyésztéshez használt közeg lehet azonos azzal, amit az erjesztő tartályokban alkalmazunk, de lehet attól eltérő is. A fermentációt 50—150 óra alatt, süllyesztett aerob körülmények között, 25 és 35°C közötti, előnyösen 27 és 33°C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A megfelelő prekurzor szelektive hatásos mennyiségét hozzáadhatjuk a fermentációs közeghez a termelő törzzsel történő beoltás előtt, azonban előnyösebb, ha a fermentáció megindulásától számított 24— 48 óra elteltével adjuk hozzá. Az adagolást végezhetjük egy vagy több részletben vagy folyamatosan. A találmány egyik tipikus megvalósítására szolgáló kísérlet során egy A 40926 antibiotikumot termelő, rézsútos felületű zabliszt-agar táptalajon tenyésztett törzzsel beoltunk egy 100 ml szaporító közeget tartalmazó lombikot. Kb. 72 óra múlva a tenyészetből vett 5 mles mintákkal beoltunk egy sor olyan lombikot, melyek egyenként 100 ml fermentációs közeget és a megfelelő prekurzorból hatásos menynyiséget tartalmaznak. A fermentálást további 60—150 órán át folytatjuk, előrehaladását rendszeres időközökben elvégzett nagynyomású folyadékkromatográfiás elemzéssel figyeljük, majd a fermentációs iszapot eltávolítjuk, és a fermentlét nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással elemezzük. Az antibiotikum kinyerését a szakmában ismert módszerekkel végezzük (177 882 számú európai szabadalmi leírás). Állatorvosi célokra a teljes ferment-iszap vagy a betöményített fermentlé is felhasználható. A prekurzort úgy adjuk hozzá a fermentációs közeghez, hogy ne változtassa meg jelentős mértékben az előre meghatározott pH értékét. Ha pl. szabad savat használunk prekurzorként, és azt közvetlenül adjuk hozzá 4 3 197771 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
