197770. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az új 9-[(2'R,3'R,4'S)-3'4'-bisz(hidroxi-metil)-2'-oxetanil] hipoxantin és ezt hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására

197770 A találmány tárgya eljárás az új, hipo­­xantin alapú (I) képletü vegyület és az ezt — — hatóanyagként tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására. Az adenozin-dezaminázzal végzett dezami­­nálás az adenozinnal és a 2’-dezoxiadeno­­zinnal — amelyek purin-nukleozidok — kap­csolatosan ismeretes, valamint ismeretes a Cordyceptin és Formycin kapcsán, amelyek purin-nukleozid-antibiotikumok (lásd a Jour­nal of Antibiotics, 18, Ser. A, 191 (1965) szak­­irodalmi helyen). ... A vírusfertőzések okozta betegségek ke­zelésénél mindig van igény új hatóanyagok­ra, mert az ilyeTi betegségek jellegüket tekint­ve számtalan változatban létezhetnek. Kü­lönösen ’ kívánatosak lennének olyan új ví­rusellenes anyagok, amelyek az AIDS vírus (nemzetközileg javasolt neve a „Human Im­munodeficiency Vírus" elnevezés rövidítése­ként „HÍV" vírus) és a B típusú hepatitisz vírus szaporodását gátolják. Továbbá, a belső szervek átültetésének és az autoimmun betegségek szaporodásának folytán kívánatossá vált új immunszupresz­­szánsok kifejlesztése is. Több vizsgálat után arra a felismerésre jutottunk, hogy az új, hipoxantin alapú (I) képletű vegyület vírusellenes és ímmunszup­­resszív hatással bír. Ezen a felismerésen alap­szik a találmány. A mellékelt 1. ábrán a találmány szerint előállított (I) képletű vegyület, azaz a 9- [ (2’R, 3’R, 4’S)-3\ 4’-bisz(hidroxi-meti!)-2’-oxeta­­nil] -hipoxantin deutero-dimetil-szulfoxidban, tetrametil-szilán belső standarddal mért 'H­­-mágneses rezonancia spektrumát mutatjuk be. A találmány szerint az (I) képletű vegyü­­letet a következő módon állítjuk elő. A (II) képletű adenin alapú vegyületet adenozin-de­­zamináz vagy ezzel azonos hatást gyakorló anyag hatásának tesszük ki, amely anyag származhat tenyésztett mikroorganizmusból, ebből előállított termékből vagy állati szövet­ből, így az (I) képletű hipoxantin alapú új vegyületet nyerjük. A reagáltatást pH 5 és 9 közötti, előnyösen 6 és 8 közötti, szokásosan PH=7 értékű pufferben 0—90°C, előnyösen 5—70°C hőmérsékleten végezzük. Alkalmazhatunk kereskedelmi forgalom­ban beszerezhető adenozin-dezaminázt a talál­mány szerinti eljárásban. Konkrét példaként említjük az EC3, 5, 4, 4 terméket, amely a Sigma Co. terméke. Ezen kívül például állati szövetből kivont vagy tenyésztett mikroorga­nizmusból nyert anyagot is használhatunk. Az enzimnek nem kell mindig tisztítottnak lennie. Ha a mikroorganizmus eredetű enzi­met alkalmazunk, a tápközegben adenozin­­-dezamináz termelésére képes mikroorganiz­mus tenyésztésével kapott mikroorganiz­­mus(sejt-) tenyészetet önmagában is alkal­mazhatjuk. Ezen kívül használhatunk ace­­tonnal szárított mikroorganizmus sejtekből készült nyers enzimet, mechanikusan feltárt 2 1 mikroorganizmus sejteket, ultrahang-hullá­mokkal kezelt mikroorganizmus sejtek felü­letaktív szerrel kezelt, toluollal kezelt vagy lizozimmal kezelt termékét. Ugyancsak hasz­nálhatók a szintetikus polimereken rögzített mikroorganizmus sejtek. Konkrétan meg­nevezve a következő mikroorganizmusok hasz­nálhatók: Alkaligenes bookeri IFO 12948 Escherichia coli NIHJ Escherichia coli 120551 Escherichia coli 120595 Escherichia coli 120628 Citrobacter freundii GN 346 Proteus morganii IFO 3168 Elytrosporanim brasiliense IFO 1259 Nocardia asteroides IFO 3423 Streptomyces alboniger IFO 12738 Streptomyces californicus IFO 12750 Streptomyces chrestomyceticus IFO 13444 Streptomyces subsp. lasaliensis ATCC 31180 Streptomyces tubercidicus IFO 13090 Streptomyces vertici11 us ATCC 31307 Aspergillus niger IFO 4066 Fusarium roseum IFO 7189 Penicillium chrysogenum JBI-FI Penicillium chrysogenum 51-20T A találmány szerinti eljárás értelmében az (I) képletű vegyület előállítására a (II) képletű vegyületet és az adenozin-dezaminázt 1/2 és 1/30 mól/1 közötti, előnyösen 1/ /10 mól/1-es foszfátpufferben reagáltatjuk pH 5 és 9 közötti, előnyösen pH~7,0 értéken, 5 és 70°C közötti, előnyösen 20 és 30°C kö­zötti, szokásosan 25°C hőmérsékleten, 10 perc és 50 óra közötti, előnyösen 30 perc és 10 óra közötti, szokásosan néhány óra időtartamon át. A reakció során a reakcióelegyben a kí­vánt (I) képletű vegyület képződik. Ha te­nyésztett mikroorganizmust alkalmazunk, valamely, az előzőekben megnevezett mikro­organizmust tápközegben 24 órán át tenyész­tünk, majd a tenyészetet közvetlenül felhasz­nálhatjuk. Előnyösen azonban az élő sejte­ket tartalmazó tenyészetet lecentrifugáljuk, a sejttömeget 1/20 mól/1 -es, pH=7,0 fosz­fátpufferben felszuszpendáljuk, a kapott szusz­penziót összekeverjük a (II) képletű vegyü­­lettel (oxetanocin), és a reakcióelegyet leg­feljebb 20 órán át 20—70°C hőmérsékleten tartjuk, mialatt a kívánt (I) képletű vegyü­let képződik. A terméket -a reakcióelegyből ismert eljárásokkal különíthetjük el, azaz olyan eljárással nyerhetjük ki, amellyel az inaktív anyagot, például centrifugálással, eltávolítjuk, majd, a kívánt terméket a víz­ben vagy más szerves oldószerben való old­hatóság-különbség alapján különítjük el vagy aktív-szenes, adszorpciós-gyantás vagy ion­cserélő-gyantás abszorpciós-deszorpciós eljá­rást vagy ezen eljárások megfelelő kombi­nációját alkalmazzuk. Például a (II) képletű vegyületet az elő­zőekben említett enzimmel vagy az előzőek­ben ismertetett mikroorganizmusok mosott sejtjeivel reagáltatjuk, majd az inaktív anya-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents