197767. lajstromszámú szabadalom • Eljárás humán relaxint kódoló gén-szekvencia molekuláris klónozása és jellemzésese, valamint humán H2 relaxin előállítására

A találmány tárgya humán relaxint kódoló gén-szekvencia molekuláris klónozása és jel­lemzése. A találmány foglalkozik a humán H2 relaxin, prorelaxin és preprorelaxin elő­állításával is. 17906/83 számú ausztrál szabadalmi be­jelentésünkben (PF 5352/82, bejelentés nap­ja 1982. aug. 12.) leírtuk a humán relaxint kódoló gén-szekvencia molekuláris klónozá­sát és jellemzését. Most találtunk egy másik gént, amely szintén kódol humán relaxint. Pontosabban ennek a találmánynak a tár­gya a prorelaxint, preprorelaxint és a humán relaxin A és/v.agy B és/vagy C peptid láncait kódoló izolált és tisztított (azaz „klónozott") humán gén, a gének izolálási és tisztítási mód­szerei, és módszer a gének átvitelére a gazda­sejtbe és a gének replikálására a gazdasejt­ben. A klónozott géneket a gazdasejt akkor fejezi ki, amikor kapcsolódik egy gazdasejt­ben kifejeződni képes prokarióta vagy eukari­­óta génnel. A gének így használhatók a gyó­gyászati célokra alkalmas humán relaxin elő­állításához. A találmány tárgyához tartoznak a humán relaxin és prorelaxin peptidek, valamint az egyes peptid láncok, amelyek tartalmazzák ezeket a szekvenciákat és ezeknek a peptidek­­nek a módosított formáit. A találmány tárgyához tartoznak még azok a módosított gének, amelyek az egyes relaxin-láncokat és a fentemlített módosított formájú peptideket kódolják. Hisaw, F.L. úttörő munkája (Proc. Soc. Exp. Bioi. Med. 23, 661—663 (1926)) vetette fel a relaxin peptid fontos szerepét az emlősök­ben, amely az ágyéktáji szimfizis tágító hatása révén jelentkezik, ilyen módon könnyítve meg a szülési folyamatot. A relaxin a petefészkek sárgatestjében képződik és tárolódik a terhes­ség folyamán, és a véráramban a szülés előtt kerül. A rendelkezésre álló petefészkek lehe­tővé tették a relaxin izolálását és aminosav­­-össz'etételének megállapítását sertésben (Schwabe, C., McDonald, J.K- és Steinetz, 3.C.: Biochem. Biophys. Rés. Commun. 75, 503—510 (1977); James, R., Niall, H., Kwak, S. és Briant-Greenwood, G.: Nature, 267, 544—566 (1977)), patkányban (John, M.F., Walsh, J.R., Borjesson, B.W. és Niall, H.D.: Endocrinology 108, 726—729 (1981)) és cápá­ban (Schwabe, C., Gowan, L.K. és Reinig, J.W.: Ann. N.Y. Acad. Sei. 380, 6—12 (1982)). A biológiailag aktív hormon két peptidlánc­­ból áll, amelyeket A és B láncként ismerünk, és amelyeket a diszulfid hidak kötnek össze, kettő a láncok között és egy a láncon belül. A szerkezet így rendkívül hasonlít az inzulin­ra a diszulfid kötések elhelyezkedésében, amely ezeknek a hormonoknak a közös ős­­-génjére utaló feltételezésekhez vezet (lásd Schwabe ill. James, fentebb idézett irodalmi helyek). A rekombináns DNS technikát alkalmaz­tuk a cDNS kiónok izolálására mind a pat- 2 1 kány, mind a sertés relaxinhoz (Hudson, P., Haley, J. Cronk, M., Shine, J. és Niall, H.: Na­ture, 291, 127—131 (1981); 11834/83 (PF 2696/82) ausztrál szabadalmi közrebocsátási irat). Szintetikus undekamer (11 tagú) nuk­­leotidokat- amelyeket a rendelkezésre álló aminosav szekvenciák alapján készítettünk — alkalmaztuk primer mintaként a relaxin cDNS szekvenciákban erősen feldúsított cDNS minták szintéziséhez, amelyek azonos­nak tekinthetők azokkal a relaxin cDNS kió­nokkal, amelyek a petefészekszövetből szár­mazó gén „könyvtáriban találhatók. A relaxin strukturgénről úgy találtuk, hogy mindkét esetben egy egyedi láncból álló prekurzort kódol, amely hasonlít a preproin­­zulinra általános konfigurációjában, azaz szignél-peptid/B-lánc/C-peptid/A-lánc. 17906/83 számú ausztrál szabadalmi be­jelentésünkben, amely megfelel a T/32152 számon közzétett magyar szabadalmi bejelen­tésnek, leírtuk a sertés relaxin C peptid terü­leten alapuló vizsgálati minták alkalmazását a relaxin gén kiválasztása érdekében a humán genom „könyvtár"-ából. Ez a megközelítés egy genom klón sikeres azonosítását ered­ményezte, amelyet „Hl"-nek jelöltünk, amely­ből a humán preprorelaxin teljes kódoló terü­letének szerkezetét meghatároztuk. A jelen találmány a 17906/83 számú auszt­rál szabadalmi bejelentésben leírt munka foly­tatásának tekinthető, amely munkában arra törekedtünk, hogy bebizonyítsuk a bejelentés­ben leírt szerkezetet. Megvizsgáltuk a terhes nők petefészek szövetéből származó „könyv­táriban levő cDNS kiónokat, vizsgálati min­taként a C peptid/A lánc kódoló terület (64.— 161. aminosavak) mintegy 300 nukleotidjá­­nak megfelelő, korábban azonosított humán Hl gén egy szegmensét alkalmazva vizsgá­lati mintaként. Pozitív cDNS kiónokat izolál­tunk, és ezek szekvencia-vizsgálata egy olyan cDNS szekvenciát tárt fel, amely nem volt azonos a korábban megállapított szekvenciá­val, és amely a preprorelaxinnak egy olyan formáját kódolja, amely különbözik attól, amelyet korábbi bejelentésünkben leírtunk. A humán genom „könyvtáriból, amelyet az ezzel összefüggő 17906/83 (PF 5352/82) ausztrál szabadalmi bejelentésben leírtunk, egy H2 gén 1. exonját tartalmazó rekombi­náns fágot is izoláltunk, az 1. exon egy szig­nálnak, a B pepiidnek és a C peptid egy részé­nek kódoló területét tartalmazza, amely ha­sonló a Hl gén megfelelő területéhez. Ügy véljük, hogy az itt leírt gének egyike vagy mindkettő, amelyeket „Hl" és „H2” gén jelzéssel láttunk el, és amelyeket 17906/83 számú szabadalmi bejelentésünkben leírtunk, fejeződik ki a humán reproduktív szövetek­ben, pl. a petefészekben vagy a méhlepény­ben és/vagy más szövetekben, beleértve (de nem korlátozva ezekre) a beleket, agyat, bőrt, mivel mindkét gén kifejez relaxin-szerű hatást mutató peptideket. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents