197714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás glioxál, alkil-glioxálok és ezek acetáljai előállítására

197714 valenstől a többszörös moláris feleslegig ter­jedhet, de a hidrogén feleslegben történő használata önmagában véve semmiféle előny­nyel nem jár és csak akkor célszerű, ha a hid­­rogénezési elegy teljes mértékű hidrogéne­­ződését akarjuk biztosítani. A találmány szerinti eljárásban a hidro­­génezést előnyös módon gyakorlatilag túl­nyomás nélküli körülmények között valósít­juk meg. A „gyakorlatilag túlnyomás nél­küli körülmények" kifejezés alatt 1- kb. 3 bar közötti nyomást kell érteni, amit a technikában szokásosan arra használnak, hogy megaka­dályozzák a levegő behatolását a hidrogénező reaktorba. Ilyen módon az ozonizálási ter­mékek redukálását technikai szempontból nézve nagyon egyszerűen meg lehet valósí­tani. Az is lehetséges azonban, hogy a hidro­­génezést 20 bárig terjedő nyomás alatt vé­gezzük és ezzel a hidrogénezés sebességét növelni tudjuk. A redukció exoterm folyamat és azt a je­len találmány előnyös megvalósítási módja értelmében 20—40°C közötti hőmérsékleten, előnyösen 35—40°C-on végezzük. A hidrogénezési folyamat alatt előnyösen 2 és 5 közötti pH-értéket tartunk fenn a rend­szerben. Mindhogy a hidrogénezés folyamán csekély mennyiségű savas melléktermékek is képződnek, a kívánt pH-érték tartására va­lamilyen bázis, előnyösen híg nátrium-hidr­­oxid-oldat, részletekben történő beadagolása szükséges. A hidrogénezés befejezése után az alkalma­zott bázis kationját célszerűen még az oldó­szer ledesztillálása és az (I) általános kép­­letű acetál izolálása előtt eltávolítjuk a reak­­cióelegyből. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy a reakcióoldatot például egy savas ioncseré­lővel kezeljük. A mondott célra H-formában levő olyan ioncserélőket alkalmazhatunk, melyek a kereskedelemben beszerezhetők; ilyenek például a szulfonsavcsoportokat tar­talmazó polisztirolgyanták. Feldolgozás cél­jából az oldószert, a reakció során keletke­zett vizet és az esetleges illékony mellékter­mékeket előnyösen csökkentett nyomás alatt végzett deszti11 ációva 1 eltávolítjuk és az (I) általános képletű acetálokat, melyekben A OR, jelentése -CH általános képletű cso­^OR, port, előnyösen, segédanyagok hozzátétele mellett vagy ilyenek hozzátétele nélkül vég­zett rektifikálással tiszta állapotban megkap­juk. A találmány szerinti eljárással az ace­tálokat ilyen módon 98%-ot meghaladó tisz­taságban kapjuk meg és a termék — meg­lepő módon — mentes a melléktermékektől. A találmány szerint kapott acetálokat egyszerű módon, például katalitikus mennyi­ségű savat tartalmazó vízben végzett mele­gítéssel hidrolitikusan felhasíthatjuk, amikor is glioxálhoz vagy egy megfelelő aIkil-glioxá 1-5 hoz jutunk, ahol A jelentése -CH=0 képletű csoport. Különösen előnyös, ha az acetálpk hidrolitikus hasításához katalizátorként vala­milyen erősen savas ioncserélőt használunk, mivel ilyen módszer alkalmazása esetén a ka­talizátort a hidrolízis befejeződése után egy­szerűen el lehet választani a reakcióelegy­­től. Nem feltétlenül szükséges azonban, hogy az acetálokat a hidrogénezés művelete után izoláljuk, mivel a hidrolízist a hidrogénezés befejezése és a katalizátor elválasztása után, közyetl,enül a hidrogénezési oldatban is meg lehet valósítani. A kiindulási anyagként szükséges (II) általános képletű a,ß-telitet!en acetálokat is­mert módszerekkel lehet előállítani. így pél­dául a,ß-telitetlen aldehideket valamilyen víz­elvonó szer hozzáadásé mellett acetálozunk az Org. Synth. IV, 21 — 22. oldalán leírt mód­szer szerint, vagy pedig telített aldehideket klórozunk, majd acetálozunk, végül hidrogén­­-kloridot hasítunk le a Chemischen Zentral­blatt 1937. I, 5098. és ezt követő oldalain ismertetett módon. A találmány szerinti eljárással készített (I) általános képletű termékek értékes kiin­dulási anyagok, illetve köztitermékek, me­lyekből például nagy biológiai vagy farma­kológiái jelentőséggel bíró anyagokat lehet előállítani. A találmány szerinti eljárást az alábbiak­ban következő példákkal még részletesebben megmagyarázzuk. Az alábbi példákban a forráspont-értékek­nél szereplő indexek mbar-értékeket jelen­tenek. 1. Példa Glioxál-dimetil-acetá í 918 g (9 mól) akrolein-dimetil-acetált fel­oldunk 6 liter metanolban és az oldatba —15 és —10°C közötti hőmérsékleten óránként 1000 liter oxigént vezetünk be, ami 4 tömeg% ózont tartalmaz (ez 1,17 mól/óra ózonnak felel meg). A fenti oldatot'ilyen módon ekvi­valens mennyiségű ózonnal reagáltatjuk. Az ózon felvétele kvantitatív és az ozonizálás után a reakcióelegy a kiindulási koncent­ráció 1%-ánál is kevesebb akrolein-dimetil­­acetált tartalmaz. Az ozonizálással kapott oldatot ezután adagokra osztjuk szét és egy adagolóedényen keresztül betápláljuk egy hidrogénező reak­torba. A reaktorban előzőleg platina-dioxid (Pt02) hidrogénnel in situ végzett redukálá­sával 1 liter metanolban szuszpendált pia­inát készítünk elő és a reaktort hidrogén­gázzal feltöltjük. A betáplálást folyamatosan és olyan sebességgel végezzük, hogy a hidro­génezési oldatban a peroxidtartalom a Hid­rogénezés kezdetén, illetve az egész hidrogé­nezési folyamat alatt a 0,02 mól/liter érté­ket ne lépje túl. A hidrogénezést erőteljes keverés és az elfogyasztott hidrogén pótlása közben mindaddig folytatjuk, amíg a peroxid­­próba negatív lesz és eközben a hőmérsék­6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents