197710. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajjavító hatású mészhumátos szervestrágya előállítására
197710 felbontjuk, és a kapott mészhumátos szervestrágyát 20 t/ha mennyiségben a talajra visszük és bedolgozzuk. 2. példa Mészhumátos szervestrágyát készítünk napi 10 tonna 20% szárazanyag-tartalmú istállótrágya és napi 10 tonna 80% szárazanyag-tartalmú kukoricaszár-szalma keverék felhasználásával. Az 1. példához hasonló módon járunk el, azzal az eltéréssel, hogy ezúttal 1 m vastag szalma és kukoricaszár réteggel készítünk aiapot a gombahalomhoz. A 10 tonna trágyához és 10 tonna kukoricaszár-szalma keverékhez 17,4 tonna cukorgyári mésziszapot (mésztartalma 20%), 1 tonna szuperfoszfátot és 1 tonna ammónium-szulfátot, valamint mikroelem-hordozóként 1,6 tonna Thomas-salakot adunk. Ezeket a réíegezés közben összekeverjük, hogy az anyagok eloszlása egyenletes legyen. A rétegeket trágyalével és vízzel nedvesítjük 75% nedvességtartalom eléréséig. Ehhez naponta mintegy 34 m3 trágyáié szükséges. A kész halmot 30 cm talajréteggel fedjük le, a fedőréteget műanyag fóliával borítjuk be. 10 hónap érlelés után a halmot felbontjuk. A kapott mészhumátos szervestrágyát 15 t/ha mennyiségben a talajra hordjuk és bedolgozzuk. 3. példa Szalma és kukoricaszár 200 tonna menynyiségét dolgozzuk fel. Szárazanyag-tartalma 75%. 7 14 méter átmérőjű gombahalmot készítünk, amelyhez 1,5 m-es alapot rakunk szalmából és kukoricaszárból. A feldolgozáshoz 1 m-es rétegeket hordunk az alapra, fedő- 5 rétegként mészkőport, szuperfoszfátot, pétisót és lignitport terítünk minden egyes rétegre. A feldolgozott anyag nedvességtartalmát trágyalével 70%-ra állítjuk be. A kiindulási anyagok teljes egészének feldölgozásá- 70 hoz 30 tonna mészkőport, 30 tonna szuperfoszfátot, 37 tonna pétisót és 15 tonna lignitport használunk fel. A nedvesség beállításához mintegy 305 in3 trágyalé szükséges. A rétegek felhordását és az egyéb művele- 15 teket az 1. példában leírtak szerint végezzük, azzal az eltéréssel, hogy a kész halmot 40 cm vastag mészkő-őrlemény réteggel fedjük le, és az érlelést 12 hónapig folytatjuk a lefedett halomban. A halom felbontása után kapott 2C mészhumátos szervestrágyát 20 t/ha mennyiségben hordjuk a talajra és bedolgozzuk. A találmány szerinti eljárás legfontosabb előnye, hogy lehetővé teszi a nyers istállótrágya, illetve a nyers növényi anyagok nagy 25 hatásfokú átalakítását talajjavító hatású mész humátos szervestrágyává. A találmány szerinti eljárás lényegesen kisebb veszteséggel jár, mint a hagyományos istállótrágya kezelési eljárás. Ennek szemléltetésére közöl- 3£ jük azoknak a vizsgálatainknak az eredményét, amelyekben az 1. példa szerinti eljárást, illetve az azzal előállított mészhumátos szervestrágya beltartalmi jellemzőit vetettük össze a hagyományos istállótrágya ke- 3E zelési eljárás, illetve az úgy kezelt trágya jellemzőivel. 8 1. példa szerinti eljárás hagyományos istái ló trágya-kezelési eljárás Erjedési veszteség /tömeg %/ 25 50 A kész trágya nitrogén-tartalma /N tömeg %/ 0,69 0,32 foszfortartalma /l^Oi-tömeg %/ 0,82 0,28 káliumtartalma /I^O tömeg %/ 0,96 0,60 C/N aránya 17 30 kalcium-humusz tartalma /tömeg %/ 47 22 5
