197684. lajstromszámú szabadalom • Öntőpor kompozíció folyamatos acélöntéshez
197684 li irat 26 12 803 sz.a. példákat reprodukálva — fogyás 1,21 kg/t, acélbuga minősége „H“, tehát hengerlésre megfelelő; felszakadás 16,68%, ami nagy érték ahhoz, hogy az acél elfogadható minőséget képviseljen, tehát nem megfelelő; kenőképessége és szigetelőképessége közepesnél gyengébb; bugákon több repedés jelent meg; feldolgozhatóságuk korlátozott. Ehhez az alapporhoz r*mijre 5,10,15,20 tömeg% üvegport adtunk. Meghatároztuk az egyes kompozíciók viszkozitását és azt a hőmérséklet függvényében ábrázoltuk. Az összefüggést az 1. ábra képe mutatja, ahol az 1-es jelzésű görbe az alappor, a 2-es jelű az 5 t% üveget, a 3-as jelű a 10t% üveget, a 4-es jelű a 15 t% üveget, míg az 5-ös jelű a 20 t% üveget adalékolva tartalmazó porkeverék kompozíció viszkozitását mutatja egészen 1500°C-ig felvéve. Az így nyert öntőpor kompozíciók az alapporhoz képest azonos, ill. kevesebb fogyás mellett magasabb húzási sebesség alkalmazását teszik lehetővé, pl. 6 m/perc értéknél is megmaradt az acélbuga „HH“ minősége, a felszakadás 5% alá esett, ami jelzi kitűnő használati értéküket. 2. Példa Az 1. példa szerinti komponensek felhasználásával Si02=34,88, AI203=12,93, Fe203-F +Ti02=4,23, CaO+MgO=30,15, K20 + +Na20=5,44, CaF2= 10,88, S03=l,49 tömegé oxidos összetételnek megfelelő alapport készítettünk. Az alapkeverék 29,2 tömegrész cementből, 28,3 tömegrész erőművi szállóporból (=pernye), 29,5 tömegrész ipari melléktermék folypátos hulladékból és 6 tömegrész szódából állt. A keverék 100 tömegrészére számítva 7 tömeg% száraz kokszgyártási ciklonport kevertünk és homogenizáltuk. Az így nyert öntőpor kompozíciót folyamatos acélöntéshez alkalmazva az alábbi adatokat kaptuk: 2,95 m/perc húzási sebességnél fogyás 0,87 kg/tonna acél; acélbuga minősége „HH“, felszakadás 8,02%, tehát jó, kenőképesség és szigeteiőképesség tekintetében az öntőpor jónak mutatkozott, bugákon repedezettség nem jelentkezett, feldolgozhatóságuk jó. összehasonlításként azonos feltételekkel az 1. példa szerinti ismert anyagot vettük, amely a következő adatokat mutatta: fogyás: 1,63 kg/to; bugaminősége: „H“; felszakadás: 21,2%; kenőképesség gyenge, szigetelőképesség közepes, repedezettség több megjelenéssel, feldolgozhatóság gyenge, ill. korlátozott. Ehhez az alapporhoz előbbi példához hasonlóan ugyancsak egyenként 5,10,15,20 tömeg% üvegport adtunk. Az egyes minták viszkozitását a hőmérséklet függvényében a 2. sz. ábrán tüntettük fel. Az ábra görbéi közül az F jelű az alappor viszkozitása, míg a 2’ jelű az 5 t% üveget, a 3’ jelű a 10 t% üve7 get, a 4’ jelű a 15 t% üveget, az 5’ jelű pedig a 20 t% üveget tartalmazó kompozíció viszkozitás görbéjét mutatja egészen 1500°C hő,mérsékletig felvéve. Az így elkészített öntőpor kompozíciókkal folyamatos acélöntési kísérleteket végeztünk, melyek során a húzási sebesség növelése vált lehetővé, melyet egészen 6 m/perc értékig növeltünk, s fogyás tekintetében egy esetben azonos, azaz 0,87 kg/to, míg a többi esetben 0,71—0,79 kg/to közötti értékeket kaptunk anélkül, hogy a buga minősége romlott volna. 3. Példa \z előbbiekben említett komponensek felhasználásával SiO2=34,30, A1203= 14,31, Fe203 + Ti02 = 5,43, CaO + MgO = 23,4, K20+Na20==3,48, SOa=l,60, CaF2=8,53 tömegé oxidos összetételű alapport készítettünk 34 tömegrész (továbbiakban tr) cement, 34 tr erőművi szállópor, 20 tr. ipari melléktermék folypátos hulladék és 3 tr. szóda szárazon történő összekeverésével, melynek tömegére számítva 10 t% száraz kokszgyártási ciklonport kevertünk hozzá és homogenizáltuk. Az így előállított öntőpor kompozíciót folyamatos acélöntéshez használtuk fel és a következő adatokat kaptuk: 3,5 m/perc húzási sebesség mellett a fogyás 0,93 kg/ /tonna acél; a buga minősége „HH“; felszakadás 7,53%; minősége jó; kenőképessége, szigetelőképessége jó; repedés nincs, feldolgozhatósága jó. összehasonlításként az 1. példában megadott ismert anyagot véve, előbbiekkel azonos körülmények között az alábbiak adódtak; fogyás 2,2 kg/tonna acél; minőség „H“; felszakadás 26,4%; kenőképesség gyenge, szigeteiőképesség közepesg repedezettség sok; fe'dolgozhatóság korlátozott összetételű alappert készítettünk. Ehhez az alapporhoz rendre 5,10,15, majd 20 tömeg% üvegport adtunk. Az üvegpor mindegyik esetben hulladék üvegcserép őrleménye volt. Az egyes kompozíciók viszkozitását meghatározva, a hőmérséklet függvényében ábrázoljuk, melyet a 3. ábra mutat. Az ábra 1” jelű görbéje az alappor viszkozitását, a 2” görbe az 5t% üveggel kési ü lt kompozíció viszkozitását, a 3” jelű görbe a 10 t% üveget tartalmazó kompozíció v szkozftását, a 4” jelű görbe a 15 t% üvegtartalmú kompozíció viszkozitását, míg az 5 ’ jelű görbe a 20 t% üveggel készült kompozíció viszkozitását mutatja a hőmérséklet függvényében. A hőmérséklettartományt azért ábrázoltuk 1100—1500°C között, mivel ebben a tartományban kell jellemzőnek lennie a viszkozitásnak az adott kompozíciónál, ugyanis az entés hőmérséklettartománya ide esik. A görbék lefutása és követhető értékeik alapján látható, hogy a találmány szerinti 8 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
