197684. lajstromszámú szabadalom • Öntőpor kompozíció folyamatos acélöntéshez

197684 1 A találmány öntőpor kompozícióra vonat­kozik, amely kompozíció metafulurgiai célok­ra, folyamatos acélöntésnél történő felhasz­nálásra alkalmas a különféle acéloknál, mi­vel a kompozíció az öntés nagy hőmérsék­letén üveggé olvad és többfunkciós feladato­kat tölt be, ill. lát el. öntészeti célokra használatos ismert keve­rék-kompozíciók, az ún. öntőporok egyik cso­portja a szállóhamu, másnéven pernye alapú öntőporok, amihez pl. az Iron and Steelmar­­ker, 1978.10. sz, 18—24. old. közlemény sze­rint kiegészítőként mészkövet, folypátot, stb. adagolhatnak; másik csoportját az ún. szin­tetikus öhiőporok alkotják, amelyek gyakor­latilag •ölapa’nyagf őrlemények keverékei, s pl. a'" Stahl.und Fjs'én 89 (1969) 11. szám 573— 580? old.' szerint ezen kompozíciók bizonyos mértékben előbbieknél már kémiailag egyen­letesebbnek tekinthetők; további csoport az űn. előolvasztott porok­ból álló öntőpor keverékek csoportja, s rész­letek olvashatók erről az Iron and Steelmar­­ker 1978. évf. 10. sz. 18—24. oldalain, vala­mint a Stahl und Eisen 95, (1975. évf.) 22. szám 432—442. oldalain. Ez utóbbi iroda­lom szót ejt arról is, hogy minél több finom­szemcsét tartalmaz az öntőpor keverék, annál kedvezőbb a hőszigetelő képessége. Az említett öntőporok alkalmazásának hát­ránya, hogy egyrészt a főtömegében pernye alapú kompozíciók pernye komponens hatá­rozza meg a kompozíció tulajdonságait, az viszont kémiai összetételét tekintve származá­si helyenként változó, így a pernyére alapo­zott öntőporokban az elemi oxidok kellemet­len utóreakciókkal az átalakulás során za­varják az öntvény zárványainak felvételét, sőt a hőszigetelő képességük is kedvezőtlen. A szintétikus öntőporok pedig előbbieken túl­menően az alkalmazás során fajtázódhatnak, így hatásuk nem egyenletes, ami gyártási bizonytalanságokat okoz az öntészetnél, amit mindenképpen kerülni kell. Az előolvasztott porok keverékeivel készült öntőporok elő­állítása berendezés, technológia és energia­­igényes, így gazdaságilag nehezen hozzáfér­hetők, mivel nagyon költségigényesek. A DT-AS 22 55 398 ljsz., valamint a DT-OS 26 12 803 ljsz. szabadalmi iratból olyan öntőporok ismerhetők meg, amelyek főalkotórészként timföld, kalcinált szóda, ill. kvarcliszt, ásványi folypát, kalcium-karbonát van jelen cement mellett egyszerű keverék alakjában. E porok hátránya, hogy gyakor­latilag korlátozott felhasználást engednek 2 meg, mivel a keverékben lévő komponensek az öntés magas hőmérsékletén előbb oxidok­­ká alakulnak endoterm hőszinezet mellett, s azt követően alakulnak csak tovább üveges olvadékká ill. salakká, amely jelentős hő­mennyiséget von el az acélolvadéktól, más­részt a karbonátok bomlása is hőemésztő folyamat, s így végeredményben az öntő­­portól megkívánt hőszigetelési képességet előnytelenül rontja. Célul tűztük ki fenti hátrányok kiküszö­bölését azzal a feladattal, hogy a folyama­tos acélöntésnél alkalmazható öntőpor kompo­­zícó elégítse ki az alábbi követelményeket: zárja el az olvadt acél felületét a levegőtől, s ez által akadályozza meg annak reoxidáció­­ját; akadályozza meg az olvadt acél felületén kéregképződés lehetőségét, ill. annak megszi­lárdulását; vagyis termikus szigetelést lásson­el; vegye fel az olvadékból a szennyező kompo­nenseket, zárványokat, — így pl. a Si02-t, Al203-t, stb. biztosítson kenést az olvadt acél és az öntőforma határfelületén. Kísérleteink során azt találtuk, hogy fen­ti célkitűzés, s a feladat megoldása olyan kémiai kompozícióval teljesíthető, amely javí­tott viszkozítási és olvadási tulajdonságok­kal rendelkezik, a folyamatos acélöntés hő­mérsékletén üveggé, főként alkália szegény mész-alumino-szilikát típusú üveggé olvadva a folyékony fém és kokillája közötti kenés, fémreoxidáció gátlás, valamint fémolvadék­ból szennyeződés felvételi és termikus szige­telési funkciókat is ellát. A találmány szerinti örtőpor kompozíció finomszemcsés alakban SiOs=26—45 tö­­meg% — továbbiakban t% —, Al203=8— 20 t%, Fe203+Ti02= max. 9 t%, CaO+ -j-MgO=20—38 t%, K20+Na20=3—10 t%, CaF2=5—15 t% főkomponensekben kifeje­zeti oxidos összetételű alapkeveréket, ezeken túlmenően endoterm reakcióhordozó kompo­nenseket kiküszöbölve, vagy minimálisra szo­rítva, az alapkeverék tömegére számított egy vagy több komponenst tartalmaz az alábbiak közül: mész-alkáli-szilikát vagy boro-szilikát típusú üveg legfeljebb 25 tömeg%-ban, ma­gas elemi széntartalmú anyag pl. ilyen a grafit és/vagy koksz 4—20 tömeg%-ban. \z összetett feladat megoldását a talál­mány szerinti kémiai kompozícióval az alábbi részletes ismertetés alapján tudjuk teljesí­teni, az I. táblázatban közöljük az össze­tételeket. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 2

Next

/
Thumbnails
Contents