197682. lajstromszámú szabadalom • Berendezés poralakú anyagok munkadarabokra történő felvitelére
197682 Azzal, hogy a porlasztót a betét elülső végénél helyeztük el és kúp formában alakítottuk ki oly módon, hogy csúcspontja a ház bemenőrészének üregében az áramlás irányával szemben helyezkedik el, elértük, hogy a por alakú anyag töltés nélküli részecskéit porlasztjuk és aprítjuk, tehát a részecskék súrlódással feltöltött felületét növeljük. A por alakú anyag súrlódásos feltöltésének kezdeti szakaszában a por-levegő keverék áramának alakja megváltózik, kiinduláskor kör keresztmetszetű sugarat képez, amely a tengely mentén halad, ebből a porlasztás után egy gyűrű keresztmetszetű sugár alakul ki, ami a tengelyen kívül halad, a betét külsejénél. Ez a kialakítási mód különösen előnyös egy olyan berendezésnél, ahol a por-levegő keveréknek a házon való keresztüljuttatásához és súrlódásos feltöltéséhez olyan berendezés van kialakítva, amelyet több csatorna képez, mielőtt a por-levegő keverék árama több, egymástól elválasztottan futó csatornára van felosztva. Tehát a por-levegő keverék részecskéinek árama a betét szélénél végigfutva olyan rétegre oszlik szét, ami a súrlódásos feltöltő felülettel érintkezik, ezzel elérjük, hogy az áramban a por alakú anyag minden egyes részecskéje megfelelő értékű töltést kap a súrlódásos feltöltés során. Mivel a ház bemenőrészénél lévő üreg úgy van kialakítva, hogy csonkakúp formában az áramlás irányában fokozatosan bővül, az áramlás alakjának fentemlített megváltoztatása során a por-levegő keverék árama optimális módon bővül, ezzel elértük, hogy a por alakú anyag részecskéi a súrlódással feltöltő felületen elhelyezkedő rétegbe oly módon lesznek porlasztással szétoszlatva, hogy ennek következtében a berendezésnek a por-levegő keverék áramával szemben mutatott aerodinamikai ellenállása nem növekszik meg jelentős mértékben, ugyanakkor a munkadarabok por alakú anyagokkal való bevonására alkalmas berendezés súrlódással feltöltő felülete jelentős mértékben megnövelhető. Ez utóbbi abban nyilvánul meg, hogy a csatornák, amelyek egymással párhuzamosan futnak végig a betét elülső és hátulsó végei között a betét fala és a ház fala között, úgy teszik lehetővé a berendezés súrlódásos feltöltő felületének többszörös mértékű megnövelését, hogy közben a részecskék méretei nem nőnek meg jelentősen, így az optimális feltételekre vonatkozó 103>S„/S„^8 határértéket meg lehet valósítani. Ezzel egyidejűleg az aerodinamikai ellenállás szinte egyáltalán nem nő, és elkerülhető a por alakú anyag részecskéinek mozgási energiájában (sebességében) korábban tapasztalható veszteség, ami a súrlódásos feltöltésnél a villamos energiát megváltoztatta. Azzal, hogy több csatornát képeztünk ki, elértük, hogy a por alakú anyag teljes áramának súrlódásos feltöltési értéke nagy lesz, mivel egyidejűleg szinte az összes részecske súrlódásos feltöltése megtörténik az egymás- 4 5 tói elválasztott csatornákban, mely részecskéket a súrlódásos feltöltéshez előzőleg porlasztottuk és amelyek nagy mozgási energiával haladnak keresztül a csatornákon. A találmány szerinti kialakítással a por alakú anyagoknak munkadarabokra való felvitelére alkalmas berendezés teljesítménye a korábbi megoldásokkal szemben azok többszörösére növelhető, és az előállítható bevonat minősége az összes eddig ismert megoldásnál jobb lesz. A több, egymástól elválasztott csatorna kialakításával elkerülhető a részecskék egymással való érintkezése, így azok nem tudják töltésüket egymásnak átadni a súrlódásos feltöltés alatt, ezért a por alakú anyag egyes részecskéinek súrlódásos feltöltési értéke nagyobb lesz az ismert megoldásokkal elérhető értékeknél. Könnyen belátható, hogy az egymástól elválasztott csatornák számának növelésével fennáll annak lehetősége, hogy növeljük a por alakú anyag felhasználásának mértékét és a por alakú anyag felvitelére alkalmas berendezés teljesítményét is, ha az optimális feltételekre vonatkozó 103>Si//S,1>8 határértékeket betartjuk. Előnyös, ha a ház belső falát hengeres formában képezzük ki, továbbá ha a csatornákat a betét falában spirálalakban végigfútó bordákkal alakítjuk ki, amelyeknek csúcsai a porlasztó tartományában az áramlás irányában fokozatosan bővülnek. A gazdaságosság és a gyárthatóság szempontjából az a legelőnyösebb, ha a ház belső falát hengeres alakúra és a csatornákat a betéten több-menetes csigavonalban futó bordákkal alakítjuk ki. A por alakú anyag felvitelére alkalmas berendezés meghibásodásánál rendszerint csak a betétet cserélik ki, mivel az van a legnagyobb mértékű kopásnak kitéve. A por alakú anyagok súrlódásos feltöltése szempontjából a csatornák bordákkal történő kialakítása a legelőnyösebb, különösen akkor, ha azok hosszúságúk egy részében a felület bemélyítésével vannak ellátva és az általuk képezett csatornák kör- vagy közel körkeresztmetszetűek. Mivel a csatornák több menetes csavarvagy csigavonalban vannak kiképezve, a por-levegő keverék haladómozgása közben centrifugális erő jön létre. Ez a centrifugális erő a por alakú anyag részecskéit a csatornák falához (a bordákhoz) nyomja,eközben a súrlódásos feltöltő felületen egy rétegben szétoszlanak és a súrlódásos feltöltődés során az érintkezési erők, tehát ezek szerint a súrlódási- vagy dörzsölési munka megnő, anélkül, hogy ezzel egyidejűleg az aerodinamikai ellenállás is megnőne. Ha a betét külső oldalánál a bordákat úgy alakítjuk ki, hogy az áramlás irányában a ház bemenőrészénél egyformán szélesednek 6 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
