197681. lajstromszámú szabadalom • Berendezés és eljárás szemcsés anyagok, különösen búza őrléssel kapcsolatos osztályozására
197681 1 A találmány tárgya berendezés és eljárás szemcsés anyagok, különösen búza őrléssel kapcsolatos osztályzására, továbbá őrlés után a héj és a magbelső szétválasztására. A berendezés hengerpárt és szitasorozatot, és a hengerpárt és a szitasorozatot öszszekötő vezetéket tartalmaz. A búzaőrlő malom alapvető feladata a gabona aprítása és aprítás utáni osztályozása, az az a magbelső (liszttest) és a héj (korpa) lehető legtökéletesebb szétválasztása. Ezt a feladatot különböző kialakítású őrlővonalakkal oldják meg. Az ismert őrlővonalak általában aprítógépből, és egy-vagy több szitaegységből állnak. Ilyen rfrégo'l-dást ismerhetünk meg az 1,210.887 áZámú/szovjet szabadalmi 'eírásból, ámejy.hehgefpárból és a minta ossz gyűjtésére szolgáló mintavevőből álló hengeres aprítógépet ismertet. A berendezést felszerelték zajcsökkentő burkolattal és ajtóval, amelyen keresztül az aprított anyag kivehető. Rendeltetése kövezetek és ásványok aprítása tábori körülmények között. A berendezést körülvevő burkolat megakadályozza az anyag szétszóródását, a berendezés könnyen telepíthető, a munkakörülményeket és a biztonságtechnikai feltételeket javítja. Célját tekintve a berendezést főleg kőzetek törésére és a töretek analitikai vizsgálatára használják, és geológusok számára hordozható kivitelben készítik. A szovjet szabadalmi leírásban szereplő gép csak aprítást végez, és összegyűjti a mintahalmazt, ezzel szemben a malomiparban szükséges, az aprítást követő többlépcsős osztályzás elvégzésére már alkalmatlan. Az őrlővonalak más esetben aprítógépből, szitaegységből és egy vagy több daratisztító egységből állnak. Ez utóbbi — daratisztítót is tartalmazó — együttes a malom legfontosabb része, ahol az aprítógép által aprított terméket a szitaegység különböző szemcseméretű frakciókra bontja. A daratisztító egység a lisztnél nagyobb, 150—1200 mikrométeres szemcseméretü nagyobbrészt magbelsőt tartalmazó darának vagy dercének nevezett őrlemény egy-egy részhalmazát bontja gyakorlatilag két frakcióra: héjban szegény (áteséses) és héjban gazdag (átmenet) frakciókra. A mennyiségileg elenyésző harmadik frakció (az átcsapat) egészen könnyű héjat és finom lisztszemcséket tartalmaz, ezeket függőleges légáram emeli ki a halmazból. Az általánosan alkalmazott hagyományos daratisztítógép lengőmozgású szitasorozat és függőleges széláram együttesével nagyság és fajsúly szerint egyidejűleg osztályoz. A daratisztítógépen nyert frakciókat külön vezetve további aprítás után ismét szitálják, a szita egy-két frakcióját daratisztítón esetenként ismét finomítják. Az ismertetett eljárás hátránya, hogy az ismételt aprítás során a búza héja is aprítódik, így a magbelsőtől történő elválasztás 2 lehetőségei romlanak. További hátránya az eljárásnak, hogy a magbelső szemcsék túlzottan finomra aprtódnak, így jelentős hányaduk alkalmatlanná válik az alsó és felső szemcseméret korlátokkal jellemzett, a simalisztnél értékesebb tészta- vagy édesipari (fogós) célliszt előállítására. A hátrány durumbúza őrlése esetén még szembetűnőbb, mert itt az óvatos aprítás, szitálás, osztályozás többször ismétlődik, mint a közönséges búzánál. Az óvatosság célja az, hogy a túlzott aprózódást elkerüljük. A porfinomságúra aprított durumbúza szemcsék értéke ui. töredéke a fogós termékeknek. Az őrlési eljárás tehát itt még hosszadalmasabb (több lépcsős) és bonyolultabb. A búzaőrlési eljárás hátrányainak oka a jelenleg alkalmazott daratisztító gépek nem kielégítő osztályozó munkája. Az azonos méretű héj és magbelső szemcséket rossz hatásfokkal választja szét. A hatásfok a gép bonyolultsága és az elválasztás minőségére ható egyéb tényezők nagy száma miatt rossz. A legfontosabb tényezőnek, az alkalmazott szitasorozat lyukméretének módosítása csak fokozatonként és csak üzemen kívüli állapotban lehetséges. Ezért az üzemi körülmények változása (nedvességtartalom, aprítási mérték, a búza minőségének ingadozása) miatt a tisztítandó dara minőségében és mennyiségében bekövetkező változás a gép utánál 1 ftásával nem követhető. Ideális paraméterek, így jó elválasztásit hatásfok így nem érhető el. A gépről távozó, a még megfelelő szemcseméretű tisztított frakciók minősége (korpázottsága) általában nem megfelelő, így e frakciók további szeparáló aprításra (szitálásra és finomításra) szorulnak és ezért a szükségesnél nagyobb mérvű aprítódásuk elkerülhetetlen. További hátránya a gépnek, hogy a nehézkes beavatkozás miatt a malmok automatizálását is meggátolja. A találmány célja olyan őrlőberendezés és eljárás létrehozása, amelynek őrlőrendszerében az aprított és nagyság szerinti osztályozott szemcsék dara méretű frakciói igen éles határértékkel választódnak szét azáltal, hogy a berendezések üzemi körülményeit menetközben változtatjuk. A találmány feladata, hogy a kitűzött célt meglévő berendezések átalakításával az őrlő vonal meghatározott sorrendbe állításával oldja meg úgy, hogy ezáltal az őrlővonal kevesebb gépet tartalmazzon és így a beruházásra fordított összegek csökkenjenek. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a vetőmagtisztításra alkalmas légáramos lengőasztal átalakítható úgy, hogy finomabb szemcséjű darát is osztályozzon. Ezáltal éles határértékkel képes szétválasztani a frakciókat, mert a berendezés üzemi körülményeit menetközben változtatni lehet. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti berendezés szemcsés anyagok, különösen búza őrléssel kapcsolatos osztályozá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
