197660. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagokként aril-piridon származékokat tartalmazó inszekticid kompozíciók és eljárás a hatóanyagok előállítására

197660 (így kloroformban), acetonitrilben, ecetsav­ban vagy kénsavban halogénezőszerrel, pél­dául halogénnel vagy N-halogén-szukcinimid­­del reagáltatunk. A reakciót előnyösen —20°C és 150°C közötti hőmérsékleten végezzük. Adott esetben a reakciót az elegy fénnyel való besugárzásával vagy szabad gyökös iniciáto­­rok, például azo-bisz-izobutironitril (AIB) beadagolásával gyorsíthatjuk. Azokat a (IIÏA) általános képletű vegyü­­leteket, amelyek képletében Z4 és Z5 egymás­tól függetlenül trifluor-metil-csoportot vagy hidrogénatomot jelent, de legalább egyikük hidrogénatomtól eltérő, a (IV) általános kép­letű vegyületek — a képletben Z6 és Z7 trifluor­­-metil-csoportot vagy hidrogénatomot jelent, de legalább egyikük hidrogénatomtól eltérő — hidrolízisével állíthatjuk elő. A hidrolízist pél­dául bázis, így kálium-hidroxid jelenlétében, megfelelő oldószerben, így terc-butanolban vagy dimetil-szulfoxidban végezhetjük álta­lában 0°C és 150°C hőmérsékleten. A (IV) általános képletű vegyületek fontos képviselője a (IVA) képletű vegyület (34 sz. vegyidet). A 34. sz. vegyület olyan (IV) ál­talános képletű vegyületnek felel meg, amely­ben Z7 hidrogénatomot és Z6 trifluor-metil­­-csoportot jelent. A (IV) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy az (V) általános képle­tű vegyületeket — a képletben Z8 és Z9 egy­mástól függetlenül hidrogénatomot vagy me­­tilcsoportot jelent, de legalább egyikük hid­rogénatomtól eltérő klórral és vízmentes hidrogén-fluoriddal reagáltatjuk. A reakciót például a 0042696 sz. európai szabadalmi le­írásban közölt körülmények között végezhet­jük. A (III) általános képletű vegyületek közül a (IIIB) általános képletű származékok is újak — a képletben Z10 trifluor-metil-csoport­­tól eltérő trihalogén-metil-csoportot jelent. A (IIIB) általános képletű vegyületeket a (VI) általános képletű vegyületek — a kép­letben Z'° jelentése a fenti — hidrolízisével állíthatjuk elő. A hidrolízist például bázis, így kálium-hidroxid jelenlétében, oldószer­ben, így terc-butanolban vagy dimetil-szülf­­oxidban végezhetjük rendszerint 0°C és I50°C közötti hőmérsékleten. A (VI) általános képletű vegyületek elő­állítása során 4-pikolint a 0042696 sz. európai szabadalmi leírásban megadott körülmények között hidrogén-fluoriddal és klórral reagál­tatunk. A (II) általános képletű vegyületek egy része ismert, míg az új vegyületek ismert mód­szerekkel állíthatók elő ismert kiindulási anya­gokból. A (II) általános képletű vegyületek közé tartozó új anyagokat és ezek előállításának egy új közbenső termékét a III. táblázatban soroljuk fel. 5 4 111. táblázat (HA) általános képletű vegyületek 6 A egyület sorszáma X Y W 42. Br Cl NH, 43. Br Cl F 44. Br Br F Ezeket a vegyületeket az (A) reakcióváz­laton bemutatott szintézissel állíthatjuk elő. Az (A) reakcióvázlaton feltüntetett képletek­ben Y1 klóratomot vagy brómatomot jelent. A reakciókörülményeket és a reakciók rész­leteit a példákban ismertetjük. Az Y helyén klóratomot tartalmazó (IIB) általános képletű vegyületet a (VIII) képletű vegyület brómozásával állíthatjuk elő. Az (I) általános képletű vegyületek ro­varkártevők és egyéb gerinctelen kártevők (például atkák) irtására használhatók fel. Az (I) általános képletű vegyületeket tartal­mazó kompozíciókat a mezőgazdaságban (így a táplálék- és rostnövénytermesztésben és a kertészetben, az erdészetben, a növényi eredetű termékek (például gyümölcsök, mag­vak és gumók) tárolása során egyaránt fel­használhatjuk rovar- és atkakártevők irtásá­ra Az (I) általános képletű vegyületeket inert hordozó-, hígító- és/vagy segédanyagok (pél­dául felületaktív anyagok) felhasználásával ismert módon alakíthatjuk inszekticid kom­pozíciókká. Az inszekticid kompozíciók kever­hetők más kár .evőírtó hatóanyagokkal, példá­ul más inszekticid vagy akaricid hatóanyag­gal vagy fungicid hatóanyaggal, vagy az in­szekticid aktivitást fokozó anyaggal, például dodecil-imidazollal, szafroxánnal vagy pipe­­ronil-butoxiddal is. A kompozíciók például beporzásra alkal­mas porkészítmények lehetnek, amelyek a hatóanyagot szilárd hígító- vagy hordozó­­anyaggal, így kaolinnal, bentonittai, szilika­­gí 1 lel vagy talkummal összekeverve tartal­mazzák. A kompozíciók granulátumok is le­hetnek, amelyek a hatóanyagot szemcsés poró­zus anyagon, például horzsakövön abszor­beálva tartalmazzák. A kompozíciók továbbá elárasztásra vagy permetezésre felhasználható folyékony készít­mények lehetnek. A folyékony készítmények rendszerint a hatóanyag vizes diszperzió vagy emulzió, amelyek a hatóanyagon és a hordozó­­anyagon kívül egy vagy több ismert nedve­sítő-, diszpergáló- vagy emufgeálószert (fe­lületaktív anyagot) is tartalmaznak. A nedvesítő-, diszpergáló- és emulgeáló­­szerek kationos, anionos és nemionos anyagok egyaránt lehetnek. A kationos felületaktív anyagok közül példaként a kvaterner ammó­­niumvegyüieteket, így a cetil-trimetil-ammó­­nium-bromidot említjük meg. Az anionos felületaktív anyagok például a következők lehetnek: szappanok, alifás kén-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents