197658. lajstromszámú szabadalom • Ciklohexanon származékok hatóanyagként tartalmazó gyomirtószrek és eljárás a hatóanyagok előállítására
197658 17. tr. ligninszulfonsav-nátriumsóval és 60 tr. porított kovasavgéllel, majd kalapácsmalomban összeőröljük. A keveréket 20.000 tr. vízben egyenletesen eloszlatva 0,1 tömeg% hatóanyagot tartalmazó permetlevet kapunk. VI. példa 3 tr. 52. hatóanyagot alaposan összekeverünk 97 tr. porított kaolinnal. 3 tömeg% hatóanyagot tartalmazó porozószert kapunk. VII. példa 30 tr. 53. hatóanyagot alaposan összekeverünk 92. tr. porított kovasavgéllel és a kovasavra permetezett 8 tr. paraffinolajjal. Jó tapadóképességü szert kapunk. Vili. példa 20 tr. 14. hatóanyagot alaposan összekeverünk 2 tr. dodecil-benzolszulfonsav-kalciumsóval, 8 tr. zsíralkohol-poliglikol-éterrel, íenol/karbamid/formaldehid-kondenzátum 2 tömegrésznyi nátriumsójával és 68 tr. paraífinos ásványolajjal. Stabil olajos diszperziót kapunk. A találmány szerinti szereket a növények kikelése előtt vagy kikelése után alkalmazhatjuk. Ha kikelés utáni alkalmazás esetén egyes haszonnövények a gyomirtószereket kevésbé tűrik, olyan kijuttatási módszerhez folyamodhatunk, amellyel a permetezőkészüléket úgy szabályozzuk, hogy a permetlé az érzékeny haszonnövények leveleit lehetőleg elkerülje, csak az alattuk tenyésző gyomnövényekre és/vagy a szabad talajfelületre jusson. A találmány szerinti szer felhasznált menynyisége — a hatóanyagra vonatkoztatva — az évszaktól, a növényektől és fejlettségüktől függően 0,025—3 kg/ha, előnyösen 0,1 — 0,5 kg/ha. A találmány szerinti gyomirtószereknek a növények fejlődésére kifejtett hatását növényházban vizsgáltuk. Tenyészedényként körülbelül 3 tömeg% humuszt tartalmazó agyagos homokkal töltött 300 ml-es műanyag virágedényeket használtunk. A növények magvait fajtánként elkülönítve sekélyen vetettük el. Kikelés előtti kezelésnél közvetlenül a vetés után a szereket a talaj felületére juttattuk. Az 5 g hatóanyagból és 10 g ligninszulfonsav-nátriumsóból előállított szert vízben szuszpendáltuk, és finom eloszlatásű porlasztóval kipermeteztük. A hatóanyag felhasznált mennyisége 3,0 kg/ha. A szer kijuttatása után az edényeket kissé meglocsoltuk, hogy a csírázást és a fejlődést elősegítsük. Ezután az edényeket átlátszó műanyag tetővel befedtük, míg a növények kikeltek. A lefedés elősegítette a magvak egyenletes csírázását, amennyiben azt a hatóanyagok nem befolyásolták. A kikelés utáni kezelést fejlődési jellegüknek megfelelően 3—15 cm-es növényeken végeztük. A szóját tőzeggel dúsított talajban hajtattuk. A kikelés utáni kezeléshez közvetlenül vetett és ugyanabban az edényben ki27 kelt növényeket választottunk vagy a növényeket először kihajtattuk, majd a kezelés előtt néhány nappal átültettük a kísérleti edényekbe. A kikelés utáni kezelést 0,25, 0,5, 1,0, illetve 3,0 kg/ha hatóanyagot tartalmazó szerrel végeztük. A kísérleti edényeket növényházban tartottuk és a hőkedvelő növényeket 20—35°C-on, a kisebb hőigényűeket 10—25°C-on tároltuk. A kísérleti időszak 3—4 hét volt. Ez alatt a növényeket ápoltuk és a kezelésekre mutatott reakciójukat kiértékeltük. A kiértékelést 0-tól 100-ig terjedő számsor alapján végeztük. 100 azt jelenti, hogy a magvak nem keltek ki, illetve legalább a föld feletti növényrészek teljesen elpusztultak. A növényházi kísérleteket a következő növényfajokból összetevődő növényeken végeztük: Alpecurus myosuroides, Avena fatua, Brassica napus (repce), Digitaria sanguinalis, Echinochloa crus-galli, Glycine max. (szója), Hordeum vulgare (árpa), Leptochloa fascicularis. Lolium multiflorum, Oryza sativa (rizs), Setaűa faberii, Setaria italica, Sinapis alba, Sorghum halepense, Triticum aestivum (búza), Zea mays (kukorica). összehasonlító szerként a 3248554 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságrahozatali iratból ismert (VIII) általános képletű hatóanyagokat tartalmazó szereket használtuk; az A hatóanyagban R= =NH-CO-CH3 és a B hatóanyagban R=NH-COH. A vizsgálati eredmények — I—VI. táblázatok — a találmány szerinti gyomirtó szerek következő hatásjellegét mutatták: ai A fűfélék családjába tartozó növényeket jól irtották és egyidejűleg a széleslevelű növények jó tűrőképességet mutattak; b) Bizonyos káros füvekre jól hatottak és egyidejűleg a fűfélék családjába tartozó haszonnövényekkel szemben szelektívnek mutatkoztak; c) Mind fűféle, mind széleslevelű káros növényekre egyidejűleg hatást fejtettek ki és d) Széleslevelű gyomnövényekre hatást fejteitek ki és egyidejűleg a fűféle haszonnövények jó tűrőképességet mutattak. Kikelés előtti kezelés Kikelés előtti kezelés során például a 380., 384., 176., 159., 103., 222., 213., 367. vagy 247. sorszámú hatóanyagokat tartalmazó gyomirtó szerek irtották a fűfélék családjába tartozó növényeket, miközben a kétszikű keresztesvirágúak (Cruceferae) közé tartozó Sinapis alba egyáltalán nem károsodott. Kikelés utáni kezelés A kikelés utáni kezelés alkalmával a 246. hatóanyagot tartalmazó szer 0,5 kg/ha hatóanyag mennyiségben szelektíven irtotta a tűszerű növényeket rizsültetvényben — amely szintén fűszerű növény —. Az A összehasonlító szer a rizst tűrhetetlen mértékben károsította. A 246. hatóanyagot tartalmazó gyomirtószer a fűszerű gyomnövényeket anél-28 15 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
