197657. lajstromszámú szabadalom • Foszfolipid koncentrátum növényvédőszer permentlevek előállításához
197657 tóedénybe visszük át és szárítószekrényben 50°C-on tömegállandóságig szárítjuk. Amennyiben íoszfolipid-koncentrátumokat alkalmazunk, úgy ezeket mintegy 50 ml standard vízzel előre bekészítjük a mérőhenger- 5 be. Az alkalmazott koncentrátumokból ugyanolyan körülmények között, mint ahogy a maradékot szárítottuk, meghatározzuk a szárazanyag-tartalmat. A lebegőképességnek a foszfolipidek általi W változását a következőképpen számítjuk ki. (X2-j-Z2—y2) 100X--------------------------------1 ) = a lebegő(X1 — Y2) (X2 + Z2) képesség 15 százalékos javulása A kereskedelmi készítménnyel kapott eredményt, amit a következőképpen számítunk ki: ÍO 100 (X,—Y,) —X------------------, 100%-kai tettük egyenlő-13 A foszfolipid-koncentrátum hozzáadásával kapott lebegőképességet a következőképpen számítottuk ki: 10 100 (X2+Z2—Y2) — X--------------------------9 X2+Z2 A képletekben X, 2 = a kereskedelmi készítmény szárazanyag-bemérése Y, 2 = 50°C-on szárított maradék Z2 — a foszfolipid-koncentrátum szárazanyag-bemérése 2= foszfolipiddel, 1= foszfolipid nélkül. A kereskedelmi készítmények foszfolipid-koncentrátumok hozzáadásával elért szuszpenzió-stabilításának vizsgálati eredményeit a következő táblázat szemlélteti. A vizsgálatok során az 1—4. példa szerinti összetételű íoszfolipid-koncentrátumokat alkalmaztuk. A koncentrátumokat úgy adagoltuk, hogy a foszfolipid aránya a hatóanyaghoz 2:1 legyen. 14 A hatóanyag és a készítmény formája A lebegőképesség százalékos javulása az alábbi példa s zerinti koncentrátum 1 2 3 k 'kriadisefon TJP 7,5 10,2 8,3 22,7 Réz-o^:i-klorid ¥P 12,3 co <7 10, 1 25,6 Limiron IvP 20,7 6,1 17,6 8,5 Isoproturon lrP 15,3 10,0 9,7 18,0 Isoprotruron SC 12,1 1ö,5 20,3 13,7 Atrazin hP 10,8 15,3 5,0 6,1 Atrazin SC 7,5 8,9 18,3 15,7 Chloridazon SC 9,0 13,2 15,8 10,2 XTedvosithatS kén V.'P 17,5 9,5 6,3 12,2 Tarbutávlázin SC 11,2 13,7 17,8 16,7 Propineb trP 21,5 2h,3 7,8 9,0 Az eredményeket 3—3 párhuzamos vizsgálat közepelésével kaptuk. Az egyes eredmények között minimális volt az eltérés. Összehasonlító kísérletek: Az 1., illetve 4. példában ismertetett öszszetételű íoszfolipid-koncentrátumokat vízzel összekeverve, a hatóanyaggal könnyen elegyíthető és kihordható permetlevet kapunk. A kísérletet megismételjük, de a foszfoiipid helyett kereskedelemben szokványos lecitint alkalmazunk, amely 8 ^ körülbelül 35—40 tömeg% triglicerideket, 10—15 tömeg% foszfatidil-kolint és 9—12 tömeg% foszfatidil-etanol -amint tartalmaz (1. Ullmann, 16. kötet). 60 A következő vizsgálatokat végeztük: 1. A kereskedelemben szokványos lecitint vízben emulgeáljuk, 250 mg/1 mennyiségben. Inhomogén emulzió képződik, amely a hatóanyag-koncentrátummal nem keverhető 65 el homogénen és így nem szórható ki.
