197625. lajstromszámú szabadalom • Táska áramló közegek közötti hőcserén alapuló termodinamikai folyamatot megvalósító táskás hőtechnikai berendezésekhez

197625 Amint a 22. ábrán látható, a 164 táskák a 90 központi egységben úgy váltakoznak, hogy két-két szomszédos táska egymáshoz viszonyítva 180° alatt el van fordítva. Ennek következtében a táskák a hőhordozó- és a hűtőközeg áramlásának szempontjából sorba vannak kapcsolva. A megoldás jelentősége, hogy a hőhordozó- és hűtőközeg hőmérsék­let zónájának megfelelően a munkaközeges 162 táskákban más-más hőmérsékletű hűtő­körfolyamatok fognak megvalósulni, amivel a berendezés összhatásfoka növelhető. A 22. ábra alapján azt is fölismerhet­jük, hogy a 21. ábrán a vak 174 és 176 csa­torna fenekét is látjuk, amelyet az 52 köz­tartó elem alkot. A 15—22. ábrák szerinti Stirling-hűtőgép működésmódja a következő: A hőhordozó közeg, amelyet a 106a szi­vattyú végigáramoltat a 164 táskák sorbakap­­csolt 170 és 174 csatornáin, a 162 táskák 58c membránjain keresztül az 56f járatban lévő munkaközeggel hőt közöl illetőleg a munkaközeget a 104a vezetékben uralkodó nyomás alá helyezi. Ugyanekkor a 106b szivattyú a hűtőköze­get hajtja át a 164 táskák 172 és 176 csator­náin. A 162 táskák 56g járatában tehát az 58d membránon keresztül a 104b vezetékben uralkodó nyomás és hőmérséklet érvényesül. A 118 vezérlő egység a hőhordozó köze­get vezető 104a’ illetőleg a hűtőközeget ve­zető 104b vezetékben uralkodó nyomást a 114a illetőleg 114b vezérlő szelepek útján a 17. ábrával kapcsolatban leírt dugattyúmoz­gással összhangban vezérli. Az 58c és 58d membránok tehát ugyanúgy térnek ki, mint a 142 és 144 dugattyúk, de a 118 vezérlő egy­ség által meghatározott ütemben. Az 56f járatban lévő munkaközeg nyomá­sa az 58c és 58d membránoknak a 19. ábrán látható helyzetében minimális (A pont). A membránok most úgy térnek ki, hogy a mun­kaközeg állandó térfogat mellett az 56f járat­ból az 56g járatba áramlik, miközben a 150 regeneratív hőcserélőből hőt vesz föl, ami­nek következtében nyomása növekszik (izo­­chor állapotváltozás, A-B szakasz). Az izochor állapotváltozás végén (B pont) az 58d membrán a munkaközeget az 50a ha­tároló lemezen és az 58d membránon ke­resztül érvényesülő hűtéssel összhangban ál­landó hőmérsékleten komprimálja (izotermi­kus kompresszió. B-C szakasz). Amikor az izotermikus kompresszió befe­jeződik (C pont), az 58c és 58d membrá­nok kitérése folytán a munkaközeg a 150 regeneratív hőcserélőn át lehűlés és nyomás­csökkenés közben állandó térfogat mellett visszaáramlik az 56f járatba (izochor álla­potváltozás, C-D szakasz). Az izochor állapotváltozás végén (D pont) az 58c membrán kitérése folytatódik, miköz­ben az 50a határoló lemezen és az 58c membrá­non keresztül érvényesülő fűtőhatás folytán a 8 13 munkaközeg állandó hőmérsékletén expandál (izotermikus expanzió, D-A szakasz). A fentiekben leírt körfolyamat most meg­ismétlődik. A hűtőteljesítményt a 17. ábrán látható 152 hőcserélőnek megfelelő 160a hőcserélő szolgáltatja. Mint látható, a találmány szerinti táskák­ból fölépített Stirling-hűtőgép alapvető elő­nye, hogy a hőátadás — ellentétben a ha­gyományos nagyfordulatszámú dugattyús gépekkel — a hőhordozó közegekkel program szerint mozgatott és így adott esetben kis löketszámú membránokon keresztül megy vég­be, amelyeknek hőátadó felülete ugyanakkor viszonylag nagy. így a hőátadási folyama­tok lassúságát a hőátadó felületek nagy mé­retei kiegyenlítik, ellentétben a dugattyús gé­pekkel, ahol a hőátadásnak viszonylag nagy fcrdulatszám mellett kis hengerfelületeken ke­resztül kellene végbemennie. Így a kompresz­­szió és expanzió viszonylag jobban megköze­lítheti az állapotváltozás izotermikus jelle­gét, vagyis a hatásfok elméletileg elérhető értékét. Valójában a találmánnyal válik le­hetővé a Stirling-hűtőkörfolyamat gyakorla­ti megvalósítása, ami mindezideig csak el­méleti lehetőség volt. További előny, hogy a 118 vezérlő egy­ség átállításával a hőáramlás ellentétes irá­nyúvá tehető, tehát hűtőgép üzemről egysze­rűen át lehet térni hőszivattyús üzemre, ami­re a berendezésnek a rajzon látható szim­metrikus felépítése ad lehetőséget, és amire a fentiekben már céloztunk, amikor a 160a és 160b hőcserélők azonos kivitelét említet­tük. A hűtőgép üzemről a hőszivattyús üzem­re való áttérés azt jelenti, hogy a rendszer­ből nem hőt vonunk ki, hanem hőt vezetünk be. Az áttérést a 18. ábrán a 160a és 160b hő­cserélők mellett föltüntetett ellentétes irányú nyilak érzékeltetik. A 118 vezérlő egység át­váltásra alkalmas kialakítása a hidraulikus vezérlő rendszerek területén nyilván egyszerű tervezési feladat, amelynek részleteire itt nem kell kitérnünk. Az átváltási lehetőségnek egyébként klímatechnikai alkalmazás esetén van különös jelentősége, amikor nyári hűtésen kívül téli hőszivattyús fűtési igény is fölme­rülhet. A fentiekben leírt Stirling-hűtőkörfolya­mat megvalósítható úgy is, hogy' a 162 tás­kák mindkét 50a és 50b határoló lemezében alkalmazunk membránokat. Ezzel csökkent­hetjük a membránok kitérését, tehát növel­hetjük élettartamukat. A 116a és 116b tároló tartályok itt is elmaradhatnak, ha párhuzamosan kapcsolt több 90 központi egységet alkalmazunk és ezeket például a 118 vezérlő egység által egymással összhangban szabályozzuk. Ezzel itt is biztosíthatjuk, hogy a különböző 104a és 104b vezetékekben az áramlások pulzá­­lása egymást kioltja. A 23—28. ábrákon azt mutatjuk be, hogy hogyan lehet a találmány szerinti táskák at-14 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents