197617. lajstromszámú szabadalom • Padlócsatornás vízbevezetés

197617 A találmány tárgya csatornás bevezető szerkezet cseppfolyós és/vagy légnemű kö­zegnek tároló térbe való bejuttatására, fő­leg fürdőmedencék vízzel való ellátására, melynél a közeg a medence padozata mentén, elhelyezett csatornán érkezik, a csatornának a medence tere felé kitorkolló átömlő nyílá­sai vannak, az átömlő nyílásokhoz pedig az átömlő közeg mennyiségét befolyásoló sza­bályozó szervek tartoznak. Ismeretes, hogy a különböző medencék, tárolók holttérmentes vízellátásának felté­tele a bevezető fjivókák megfelelő kialakítá­sa, valamint elhelyezése. Ez utóbbi viszont az . elosztócsőhálózat kialakításától, vezeté­si lehetőségeitől függ. A gyakorlatban több módszert dolgoztak ki a víz bevezetéséhez a medence konstrukciójától, elhelyezésétől függően. Beton medencéknél ismert megoldás sze­rint a vízbevezető fúvókákat a medence szer­kezeti-, vagy aljzatbetonjába bebetonozatt elosztócsőhálózat leágazásaiban helyezik el. Másik megoldásnál elsősorban fém me­dencéknél, de vékony fenéklemezes beton me­dencéknél is, a fenék alatti homokos kavics­ágyban helyezik el az elosztócsöveket, amelyek alulról csatlakoznak a vízbevezetőkhöz. Olyan fém medencénél használt konstruk­ció is ismert, amely szerint a fenéklemez spe­ciálisan kialakított nagyméretű üregében ve­zetik a vizet, és amelyre műanyag fedéllemezt fektetnek. A vizet a fedéllemezbe ragasztott állandó méretű, az egyenletesebb vízelosz­tás érdekében nagy ellenállású csövecskék vezetik a medencébe. Az ismertetett elosztóhálózatok sok prob­lémát vetnek fel, különösen akkor, ha a ter­vezést és a kivitelezést nem kellő gondosság­gal végezték. A beton medencéknél a szerke­zeti betonban vagy az aljzatbetonban elhe­lyezett csővezeték meghibásodása nehezen vehető észre, javításuk költséges és nagyobb munkával jár. Ennek elkerülésére szoktak drága jó minőségű, pl. saválló anyagot al­kalmazni. De még ezekkel sem sikerül min­dig elkerülni a szivárgásokból eredő meghi­básodásokat, amelyek a medencék átmosá­sához, megsüllyedéséhez vezetnek. A prob­lémák hasonlóak a medence alatt vezetett csőhálózatoknál is. A hibák gyakoriságát nö­veli az is, hogy az első csatlakoztatásokat víz­­záróan kell átvezetni, pl. a betonmedence szi­getelésén. Ezen próbálnak segíteni azzal az ismert építészeti megoldással, hogy a teljes meden­cét mintegy kiemelik a földből, és körüljár­­hatóvá, alátámaszthatóvá teszik. A megol­dás nagyon költséges, és régi medencéknél nem alkalmazható. A 2543464 lajstromszámú NSZK szaba­dalmi leírás olyan szabályozható fúvókát is­mertet, amelynek csőbe építhető, csavaros szabályozó eleme és rugós terelő idoma van. Célja, hogy olyan vízbevezető fúvóka legyen kifejlesztve, amely könnyen szabályozható. 1 2 A fúvókák medencéknél alkalmazhatók, szá­mukat a medence mérete határozza meg. A 29 12 336 lajstromszámú NSZK szaba­dalmi leírás olyan vízbevezető szerkezetet mutat be, amelynél hengeres edénybe csövön lép be a víz, és a fedelén lévő ferde furatokon távozik. A 362.557 lajstromszámú osztrák szaba­dalmi leírásban szereplő vízforgató beren­dezésnél a medence fenekén kerámiából vagy műanyagból kialakított padlócsatornák van­nak, ezek tetején pedig ferde lyukak helyez­kednek el. A ferde lyukakon keresztül átáram­­ló víz mennyisége takaró lemezzel szabályoz­ható. A csatornák a medence fenekéhez vah­­nak erősítve, pl. ragasztva. Az ismertetett berendezések hátránya, hogy nehezen javítható a csőhálózat, régi me­dencék felújítása során pedig csak a meden­ce méretének csökkentésével építhetők be. Az előzőek alapján a találmány célja olyan vízelosztó hálózat kialakítása, amely lehető­vé teszi a vízbevezető fúvókák legmegfele­lőbb elhelyezését a medence holttérmentes és szabályozott mennyiségű vízcseréjéhez. Cél az is, hogy az elosztó csőhálózat ol­csó, könnyen ellenőrizhető, javítható legyen. Olyan régi medencéknél, amelyeknél a kor­szerű visszaforgatásos vízellátásra és holt­térmentes vízcserére kívánnak áttérni, egy­szerűen alkalmazható legyen minden nagyobb átalakítási munka nélkül. A víz bevezetése a fenék mentén történjék, a vízelosztó rend­szer pedig a medence felől tisztítható és sza­bályozható legyen. A kitűzött célt megvalósító találmányi gondolat alapja az a felismerés, hogy ha a medence fenéklemezének felső részében, vagy a fenékre fektetve kismélységű padlócsator­nát alakítunk ki, és a padlócsatornát lefedő lemezbe építjük be a szabályozható vízbeve­zető fúvókát, akkor a jelenlegi megoldások hibái megelőzhetők. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti csatornás bevezető szerkezet csepp­folyós és/vagy légnemű közegnek tároló tér­be voló bejuttatására, főleg fürdőmedencék vízzel való ellátására — melynél a közeg a medence padozata mentén elhelyezett csator­nán érkezik, a csatornának a medence tere felé kitorkolló átömlő nyílásai vannak, az át­ömlő nyílásokhoz pedig az átömlő közeg meny­­nyiségét befolyásoló szabályozó szervek tar­toznak — oly módon van kialakítva, hogy az átömlő nyílásokat a közeget a medence feneke mentén megközelítőleg érintő irányá­ban és körkörösen szétterítő, önmagában is­mert bevezető fúvókák alkotják, a medence fenekébe és/vagy oldalfalába vízzáró csator­nafallal rendelkező padlócsatorna van besüly­­lyesztve, a padlócsatorna a medence terétől tömítéssel csatlakoztatott — előnyösen sza­kaszonként — fölemelhető fedéllemezzel van elkülönítve, a bevezető fúvókák pedig a pad­lócsatorna fedéllemezével össze vannak építve. 2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents