197612. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezeti elrendezés fűtött helyiségekkel rendelkező épületek hőszigetelésére, különösen külső határoló szerkezetek penészedésének megelőzésére vagy megszüntetésére
197612 szerint elszórtan helyezkednek el, ily módon ott is alkalmazni kell a költséges javítási módot, ahol egyébként nem volna indokolt. A módszert költségesebbé teszi a kapcsolatos állványozási munka (gondoljunk egy 10 szintes paneles épületre, amelynél a kilencedik, tizedik szinten jelentkezik a penészesedés). Az eddigiekből egyértelműen következik, hogy egy olyan, különösen az építőiparban felhasználható hőszigetelési megoldásra van szükség, amely mind új, mind meglévő épületek számára alkalmazható és amely önmagában, egyéb külön szerkezeti és párafékező rétegek beépítése nélkül is épületfizikai, páratechnikai szempontból megfelelő szerkezetet eredményez, biztosítva ezzel a hatékony hőszigetelés mellett a járulékos költségek csökkenését, a hibalehetőségek elmaradását és a belső hőérzeti viszonyok, így komfortérzet javulását is. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy ha a belső falfelület mentén a természetes levegőáramlásnál jelentősebb mértékű, folyamatos, intenzív levegőáramlást alakítunk ki, a falfelülét környezetében olyan mikroklimatikus viszonyokat hozunk létre, melyek fennállásánál a relatív felületi páratartalom a kritikus érték alatt marad, így a belső felület penészedése nem alakulhat ki. A találmány szerinti eljárásnak az a lényege, hogy a határoló szerkezet és a határoló szerkezet belső oldalán elhelyezett álfal közötti légrésben függőleges irányban, mesterségesen levegőt áramoltatunk. A találmány szerinti szerkezeti elrendezésnek az a lényege, hogy a légrésben a padlószint alatt vagy közvetlenül a padlószint felett fűtőtestek, előnyösen fűtőközeg áramoltatására alkalmas csövek vagy villamos fűtőtestek vannak elhelyezve. Ä találmányt részletesebben az ábrákon bemutatott kiviteli példák segítségével ismertetjük, Az /. ábrán a találmány szerinti szerkezeti elrendezés egy kiviteli példájának axonometrikus részletét szemléltetjük, a 2. ábrán a találmány szerinti szerkezeti elrendezéssel ellátott helyiség metszetét mutatjuk be mennyezeti álfallal ellátva, a 3. ábrán a 2. ábra szerinti kiviteli példa szerinti szerkezeti elrendeléssel ellátott helyiség két fala és mennyezete látható axonometrikusan a szoba belsejéből nézve, a 4. ábrán a találmány egy kiviteli példája szerinti szerkezeti elrendezés egy részletének metszetét szemléltetjük távolságtartóval, az 5. ábrán a találmány egy kiviteli példája szerinti szerkezeti elrendezést mutatunk be függőleges távolságtartókkal. Az 1. ábra szerinti szerkezeti elrendezésben a helyiség 1 falához rögzített 2 távolságtartókon keresztül 3 álfal csatlakozik. A 3 álfal előnyösen építőlemez panelként állítható elő és a 2 távolságtartókhoz célszerűen csavarok segítségével van rögzítve. A 2 távolságtartó faléc vagy alumínium szelvény. Az 1 fal és a 3 3 álfal közti 4 légrés szélessége 15—50 mm, előnyösen 25—40 mm lehet. A 3 álfal alsó szegélye leér a padlószintig és a padlószinttől 6—8 cm távolságban levegő beáramoltatására alkalmas nyílások, előnyösen 5 lyukak vannak a 3 álfalban elrendezve. A 3 álfal felső szegélye — a példa szerinti — kb. 20—30 mm-re van a helyiség 6 mennyezetétől. így a 6 mennyezet és a 3 álfái között a levegő kiáramoltatására alkalmas nyílás, a példa szerint 7 rés keletkezik. A padlószint felett (de lehet pl. padlófűtés esetén a padlószint alatt is) az 5 lyukak szintje alatt fűtőközeg áramoltatására alkalmas 8 csövek vannak elrendezve. Villamos fűtés esetén a 8 csövek helyett villamos fűtőtestek vagy fütőszálak építhetők be. A3 álfalon kiképzett 5 lyukakba esztétikai célból 10 műanyag karikákat lehet helyezni. Az 5 lyukak alatt a padlószintre a példa szerint 11 falszegély zárhatja le a 3 álfalat. A 2. ábrán olyan szerkezeti elrendezést mutatunk be, ahol a 3 álfal nem fejeződik be a 6 mennyezethez érkezve, hanem a 6 mennyezet legalább egy részét is beborítja. Amennyiben a 3 álfal (itt lényegében álmennyezet) teljes egészében beborítja a 6 mennyezetet, akkor megfelelően méretezett nyílásokkal kell gondoskodni az áramló levegő elvezetéséről. A 2. ábra szerinti kiviteli példában a 6 mennyezeten lévő 3 álfal egy része, előnyösen a közepe ki van nyitva, így a 3 álfal és a 6 mennyezet közötti 4 légrés végződése a 3 álfal középső nyílásánál képzi a levegő kiáramoltatására alkalmas 7 rést. A 3. ábra a jobb megérthetőség kedvéért axonometriában ábrázolja ezt a kiviteli példát. A 4. ábrán látható metszeten a már ismertetett elemeken kívül egy olyan kiviteli példát szemléltetünk, ahol az 1 fal belső, a 4 légrés felőli felületét 9 szigetelő réteg borítja. A 9 szigetelő réteg kiterjedhet az 1 fal egész felületére, vagy annak csak egy részletére. A 3 álfal külső felületén a panelek közti egyenietlenségek eltüntetése és a tapéta felragasztása a már ismert módszerekkel történik. Az 5. ábrán a 2 távolságtartók előnyös függőleges elhelyezését mutatjuk be. Nem mindig lehet a 2 távolságtartókat a levegő áramlásának irányában elhelyezni. Ilyenkor a 2 távolságtartóban kiképzett furatokkal biztosítható a levegő aramlása vagy pedig a 2 távolságtartókat több darabból kell készíteni. A találmány szerinti eljárás és szerkezeti elrendezés lehetővé teszi, hogy a padlószint környezetében keletkező hő a 4 légrésben egy intenzív felfelé irányuló légmozgást hozzon létre, amely egyrészt meggátolja az 1 fal, illetve a 6 mennyezet túlzott mértékű lehűlését, továbbá magas páratartalom esetén a pára lecsapódását. Átmeneti időszakokban, ősszel és tavasszal hosszabb ideig elegendő hőmenynyiséget szolgáltat a helyiségek fűtéséhez is. Miután a 3 álfal általában nem hőszigetelő tulajdonságú anyagból készül, több fűtőtest elhelyezése esetén alkalmas lehet ez a szerke4 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
