197607. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott többcélú műtárgy
197607 A 3. ábrán az 1 szegmens axiális irányú nézetét tüntettük fel. Az egymással szomszédos gyűrűk 1 szegmenseinek 2b gyűrű irányú eresztékei a 2c gyűrű irányú horonyba csatlakoznak. Közöttük a 6 gyűrű irányú illesztő üreg alakul ki, ami a 4. ábrán látható módon a 8 vízzáró habarccsal van kitöltve. A 4. ábra azt is mutatja, hogy az 1 szegmensek 2a gyűrű irányú homlokfelületei között a 9 vízzáró ragasztóanyag helyezkedik el. Teljesen hasonló a 3 alkotó irányú horony-eresztékes kapcsolatok mentén a 3b alkotó irányú eresztékek és a 3c alkotó irányú hornyok között a 7 alkotó irányú illesztő üreg kialakulása, valamint a 3a alkotó irányú homiokfeiületek között a 9 vízzáró tulajdonságú ragasztóanyag elhelyezkedése. Az 5. ábra az ün. nedves átemelő függőleges metszetét szemlélteti. A műtárgy teljes egészében a 10 talajfelszín alá van beépítve. A 20 érkező vezetéken keresztül, amely a 14 primér térbe torkollik, gravitációs úton ömlik be a szennyvíz. A 14 primér teret a 13 elválasztó fal különíti el a 15 szekundér tértől, amelyből a magasabb pozícióban lévő 21 távozó vezetékbe „átemelve" folytatja útját a műtárgyon áthaladt szennyvíz. A 15 szekundér térbe van beépítve egy vagy több — a 6. ábra szerint a jelen kiviteli példákban három darab — 19 szivattyú, amely mint géppark a beömlőtt szennyvizet nyomásfokozóként a 18 belső nyomócsőbe és azon keresztül a 21 távozó vezetékbe juttatja. A műtárgyat az adott esetben azért tekintjük „nedves átemelőnek", mert a 13 elválasztó falban a 13a átömlő kapu szabadon van hagyva. A 13a átömlő kapu a 14 primér teret és a 15 szekundér teret egymással közlekedő edénnyé kapcsolja össze. A 14 primér térben találjuk a 17 előtét rácsot, ami üzemi helyzetben a 20 érkező vezeték 20a torkolata alatt helyezkedik el, és a 20 érkező vezetéken át jövő úsztatott szennyeződések és/vagy nagyobb méretű lebegtetett szennyeződések fölfogására szolgál. A 20 érkező vezeték torkolatában van a 22 tolózár, amelynek segítségével a műtárgy időszakonként mentesíthető a beérkező szennyvíztől, és így lehetővé válik karbantartási vagy javítási munkák száraz körülmények közötti végrehajtása. A 22 tolózár 23 kezelő szerve a műtárgyon kívül, pl. annak 25 fedelére van telepítve. A 25 fedél el lehet látva egy vagy több 25a eltávolítható nyílászáróval. Előnyös, ha a 17 előtét rács fölött mindenképpen van egy ilyen, hogy azon keresztül a 17 előtét rácsot időnként ki lehessen emelni és meg lehesen tisztítani. Célszerű az is, hogy mind a 14 primér térbe, mind pedig a szekundér térbe egy-egy 28 hágcsó segítségével le lehet mászni a szükséges karbantartás megkönnyítése végett. Annál is inkább, mivel a 19 szivattyúkat a 15 szekundér térben a műtárgy 24 feneke mentén célszerű elhelyezni. 7 6 A 7. ábrán bemutatott „száraz átemelő" az előbbitől abban különbözik, hogy a 13 elválasztó fal teljesen elkülöníti a 14 primér teret és a 15 szekundér teret egymástól. A 19 szivattyúkhoz a 26 szívócsonkok tartoznak, amelyek a 13 elválasztó fal alsó részén — a műtárgy 24 feneke közelében — vannak átbújtatva. A tökéletes szétválasztás érdekében a 13 elválasztó falnak a 26 szívócsonkokat áteresztő nyílásai és a 26 szfvócsonkok közé a 13b vízzáró tömítés van beiktatva. A 26 szívócsonkok a 14 primér tér alatt elhelyezkedő 16 közbenső térbe torkollnak. A 26 szívócsonkok és a 19 szivattyúk közé célszerűen a 27 elzáró szerelvények is be vannak építve. A 15 szekundér térben lehet elhelyezni a 18 belső nyomócsőbe beiktatott 30 járulékos elzáró szerelvényt vagy szerelvényeket is. Ezek működtetésére a 15 szekundér térbe a 29 kiszolgáló pódium telepíthető. A 19 szivattyúkhoz tartozó 18 belső nyomócsövek külön-külön is egy-egy 21 távozó vezetékben folytatódhatnak, de mód van arra, hogy ezeket a 8. ábrán látható módon egyesítsük, és így az átemelt szennyvíz közös 21 távozó vezetéken hagyja el a műtárgyat. Áz ábrákon nem tüntettük föl, — mivel önmagában ismert és kereskedelemben beszerezhető — az olyan vezérlő egységet, amely villamos üzemű, és összeköttetésben áll a gépészeti egység részeit képező 19 szivattyúkkal. A feladata az, hogy az érkező folyadék mennyiségéhez hozzá igazítsa a szivattyúk teljesítményeit. Ennek érdekében célszerűen el van látva a vízszintek változását és a vízszintváltozások segességét érzékelő áramkörökkel. Továbbá olyan áramkörökkel is, amelyek a szivattyúk valamelyikének esetleges meghibásodását érzékelik, a hibás szivattyút kiiktatják, helyette tartalék szivattyút kapcsolnak be, sőt előnyösen valamilyen távfelügyelet részére fény és/vagy hanginformáció formájában hibajelet generálnak. A vezérlő egység célszerűen rendelkezik aritmetikai alapegységgel, amely a szivattyúk teljesítményét és a műtárgyba érkező vízmennyiséghez folyamatosan hozzá tudja igazítani, A találmány szerinti szerkezet átemelő aknán kívül számos más feladatot is betölthet, így szellőző akna vagy más olyan műtárgy lehet, amelynél előny fűződik ahhoz, hogy az könnyen kezelhető kis részekből és szükség esetén vízzáróan legyen előállítható, miközben szerkezetileg a monolit technológiával építhető műtárgyakkal egyenértékű műszaki megoldást szolgáltat. A műtárgyat függőleges süllyesztéssel és vízszintes sajtolással egyaránt be lehet építeni. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Előregyártott többcélú műtárgy, pl. talajfelszín alá telepített átemelő akna, szellőző akna stb., melynél az akna belső terét alulról fenék, felülről fedél határolja, az aknának 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
